Bizonyították, hogy lassíthatja a koronavírus terjedését az itthon is kötelező BCG-oltás

A koronavírus-járvány terjedésének korai szakaszában felmerült, de például a Semmelweis Egyetem is ismertetett egy epidemiológiai vizsgálatot, amely szerint a tuberkulózis ellen védő BCG-oltás védettséget ad a Covid-19 betegség ellen. A WHO ezt azonban bizonyító erejű kutatás hiányára hivatkozva áprilisban cáfolta. A közleményük szerint emberekkel és állatokkal végzett kísérletek egyaránt bizonyítják, hogy a BCG-vakcinának a célzott betegségen kívül van hatása az immunrendszerre, de ezeket nem írták körül alaposan, és a klinikai jelentőségük sem ismert. Az American Association for the Advancement of Science (AAAS) nevű non-profit tudományos szervezet most publikált egy tanulmányt,…

Read More

A magyarországi szennyvíz vizsgálatából megállapították, hogy nem lesz drasztikus növekedés a vírusterjedésben

A szennyvízből vett minták alapján a következő néhány hétben nem várható, hogy az aktív koronavírusos esetek száma megnő – mondta Vargha Márta, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vízhigiénés vezető szakértője hétfőn az állami rádió reggeli műsorában. A szakértő elmondta, a szennyvíz vizsgálata májusban, vagyis a járvány lecsengésének időszakban kezdődött meg először Budapesten, majd minden megyeszékhelyen. Azóta hetente egyszer vesznek mintát a szennyvízből, hogy a koronavírus örökítő anyagának mennyiségéből következtessenek az átfertőzöttségre – tette hozzá. A nemzetközi tapasztalatok szerint ha a szennyvízből vett minták emelkedést jeleznek, akkor ezt 4-10 nappal, esetleg…

Read More

Magyar kutatók véletlenül létrehoztak egy bizarr külsejű halhibridet

Még a világ egyik legismertebb napilapja, a The New York Times figyelmét is felkeltette magyar tudósok munkája, akik teljesen véletlenül kereszteztek két létező halfajtát, a lapátorrú tokot a vágótokkal. (A két hal neve bár hasonló, egyáltalán nem közeli rokonok.) A kutatók a vágótok ikráit akarták ginogenezisre, vagyis ivartalan szaporodásra késztetni a lapátorrú tok spermájával, úgy, hogy a hím DNS-e nem kerül az utódba – az csak az anya génállományát örökli. A folyamat meglepő eredménnyel zárult, ugyanis nem csak a megtermékenyítés zajlott le, a később világra jött halak (vagyis a hibridek) életben is…

Read More

Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós 40 éve indult el az ismeretlenbe

Az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor indult el a világűrbe, a Szojuz-36 fedélzetén. Magyarország ezzel a hetedik ország lett, amely embert küldött az űrbe. Farkas Bertalan, akit űrrepülése után az egész ország csak Berciként emlegetett, Gyulaházán született. Középiskolai tanulmányait Kisvárdán folytatta, majd miután Nyíregyházán megismerkedett a sportrepüléssel, úgy döntött, hogy pilóta lesz. 1967-től a szolnoki Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán, majd 1970-től a szovjet Repülő Műszaki Főiskolán tanult. 1972-ben lett repülőtiszt, 1977-ben első osztályú vadászrepülő, szolgálatát a pápai repülőtéren töltötte.…

Read More

Hatalmas, két és fél kilométer átmérőjű aszteroida közeledik, de nem kell pánikolni

Az 1998 óta figyelt, 2,5 kilométer átmérőjű kisbolygó április 29-én halad el mellettünk. Amatőr teleszkóppal is van esély arra, hogy láthassuk az égitestet. Egy, a becslések szerint 2,5 kilométer átmérőjű aszteroida tart a Föld irányába, kínai szakértők szerint azonban semmi esélye annak, hogy az égitest összeütközik a bolygóval. Az 52768 (1998 OR2) kódjelű aszteroidát először 1998-ban észlelte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). Ha egy ilyen nagy objektum csapódna a Földnek, az globális katasztrófát okozna a tudósok szerint. Felfedezése óta a világ űrhatóságai alapos figyelemmel követik a kisbolygót, pontosan meghatározták pályáját –…

Read More

Női feltalálók és híres találmányaik

Josephine Cochrane – Mosogatógép Az ohiói háziasszony meglehetős jómódban élt, így nagyon valószínű, hogy soha életében nem mosogatott el egyetlen tányért sem. Ehelyett élénk társadalmi életet élt és fényes estélyeket adott. Az ilyen alkalmak után mindig fel kellett venni jó néhány tányért és edényt a veszteséglistára, ugyanis a személyzet ügyetlensége miatt eltörtek. Josephine-t annyira zavarta edényei megfogyatkozása, hogy tervezett egy biztonságos mosogatógépet. A masina az 1893-as chicagói világkiállításon debütált, és hatalmas sikert aratott. Igaz, ekkor még nem a hétköznapi háziasszonyok körében hódított, hanem az étterem- és szállodatulajdonosok láttak benne fantáziát. Számos…

Read More

Sci-fi a jelenben: kinyitották az Északi-sarkon megépített génbankot

Az Északi-sarktól 1000 kilométerre, Longyearbyen-szigeten 2008-ban épült magbank feladata, hogy a benne elhelyezett magokat olyan kataklizmák esetén is megvédje, mint például egy nukleáris háború. A Spitzbergákon (Svalbard-szigetek) létrehozott földrengés- és atombiztos “ítéletnapi tárolóban” (Svalbard Global Seed Vault) mínusz 18 Celsius-fokon akár 1000 éven át megőrizhető az ott elhelyezett 4,5 millió darab vetőmagminta. A magtárolót évente csak néhány alkalommal nyitják ki, hogy új mintákat helyezzenek el benne. Ez történt kedden is, amikor 30 génbank helyezte el magmintáit, Indiából, Maliból, Peruból is érkeztek felajánlások. A kew-i brit Királyi Botanikus Kertek olyan mintát…

Read More

Hétfő este kémlelje az eget, az év egyik legszebb csillaghullása lesz látható

Október 21-én, hétfőn éjfél körül (vagy ha úgy tetszik, október 22-e, kedd nulla óra után) lesz a leglátványosabb az Orionidák nevű meteorraj okozta csillaghullás. A jelenség szabad szemmel is jól látható lesz (már ha nem zavarnak be felhők természetesen), de aki kíváncsi és teheti, igyekezzen sötét helyről megfigyelni. Az Orionidák onnan kapták nevüket, hogy a csillaghullás az Orion csillagképben figyelhető meg. A meteorraj egyébként a Halley-üstökös után a Naprendszerben hátramaradt törmeléknek köszönhető. Az üstökös legutóbb 1986-ban járt a Naprendszerben, szóval a mostani csillaghullást több mint 30 éve itthagyott részecskék légkörben…

Read More

Többet költenek a sportakadémiákra Orbánék, mint a tudományosra

Akkor sem válik sokkal rózsásabbá a kép, ha nem csupán a sportakadémia-rendszert, hanem a sport teljes támogatását vetjük össze a kutatási kiadásokkal. Alapkutatásokra az idei 99,1 milliárd forint után jövőre 112,1 milliárd forint jut. Műszaki fejlesztésekre az idei 5,6 milliárd forint után 2020-ban összesen további 17 milliárd forintot szánnak Orbánék. A terület tehát jövőre összesen 129,1 milliárdos támogatást kap. Ez 23 százalékos növekedés az idei tervszámokhoz képest. Ezzel szemben a költségvetésből közvetlenül sport- és szabadidős tevékenységek támogatására 2020-ban már 320,9 milliárd forint közpénz jut. Ez az idei 302,4-hez képest hat százalékos…

Read More