Túl lassan kezdték beszabályozni az arcfelismerő programokat, ez pedig komoly bajokhoz vezethet

Amikor új technológia jelenik meg, az emberek rendszerint kiborulnak tőle, ezt pedig politikai szabályozás kíséri. Így volt ez a nyomdától a rádióig, a génmódosított élelmiszerektől a közösségi médiáig. Úgy tűnik, a következő terület, amit igyekeznek szabályozni, az arcfelismerés lesz. Az utóbbi hetekben ugyanis a mesterséges intelligencia segítségével arcfelismerést tanuló számítóképek ellen több helyen is elkezdtek fellépni. Az Egyesült Államokban Bernie Sanders demokrata párti elnökjelöltjelölt azt mondta, be kell tiltani, hogy a rendőrség az arcfelismerő szoftvereket használjon, néhány amerikai város már így is tett. San Francisco idén megtiltotta, hogy a hatóságok arcfelismerő szoftvereket használjanak,…

Read More

Az egyéni vállalkozó és a GDPR esete

A GDPR követelményrendszere meglehetősen bonyolult, és számos értelmezési problémát vet fel, különösképpen a kisebb adatkezelők számára. Fokozottan ez a helyzet az egyéni vállalkozók esetében – az ő problémáikat járta körül az Adózóna. A GDPR-szabályozás nem tesz különbséget az adatkezelők között méret alapján, így alapvetően az egyéni vállalkozókat is ugyanazok a kötelezettségek terhelik, mint a nagyobb adatkezelőket.  Érdemi kivételt csak az jelent: a személyes adatok kezelése nem tekinthető nagymértékűnek – így nem szükséges hatásvizsgálat lefolytatása vagy adatvédelmi tisztviselő kijelölése –, ha az egyetlen személy adatkezelésére vonatkozik. Ha egy egyéni vállalkozó elmenti…

Read More

Egy rossz címre kiküldött mail miatt is óriási bírság járhat

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) egyre több határozatot hoz, melyek már a 2018. május 25-től élő GDPR-rendeletre épülnek. Ezen döntések között több olyan is található, melyben a hatóság az adatbiztonsági kötelezettségek megsértése okán szabott ki adatvédelmi bírságot. Az Adózóna összegyűjtötte, mire kell figyelni, hogy elkerüljék a büntetést. Az egyik esetben az ügyfél a szolgáltató számára téves e-mail-címet adott meg, mely pechére egy ténylegesen létező személyhez tartozott. A szolgáltató ezt követően a szerződés tervezetét a téves címre meg is küldte. A címzett megkereste a hatóságot és jelezte, hogy másnak…

Read More

Háromszázötven-millió ember biometrikus adatait sűríti gigaadatbázisba az EU, a GDPR szabályai ellenére

Az Európai Parlament (EP) április 16-án megszavazta, hogy egyetlen hatalmas adatbázisba sűríti a különböző határvédelmi, migrációs és bűnügyi rendszereit. Az összesen több mint 350 millió európai uniós és EU-n kívüli állampolgár személyes azonosításra alkalmas információit tartalmazó adatbank a Közös Identitástár (Common Identity Repository, CIR) nevet kapta. A CIR a tervek szerint egyesíti majd a személyes (név, születési hely, útlevélszám) és a biometrikus (ujjlenyomat, arcmás) adatokat, amelyek nyilvánosak és egyszerűen kereshetők lesznek a határvédelmi és bűnüldözési szervek számára. Az EP szerint a rendszer jelentősen megkönnyíti majd a szervezetek mindennapi működését, mivel most…

Read More