Döbbenetes, milyen mértékben drágult itthon néhány élelmiszer

A friss zöldségeké és gyümölcsöké például 17, a párizsié és a kolbászé 16 százalékkal. Idén júliusban a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett jelentős mértékben, írja friss jelentésében a KSH. 2019. júliushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 7,8 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17, a párizsié és kolbászé 16, a cukoré 14, a szalámié, szárazkolbászé és sonkáé 11, a tojásé 8,9 százalékkal lett magasabb. A…

Read More

A veszélyhelyzet pozitív irányba változtatta meg az élelmiszer-fogyasztásunk

Egészség- és környezettudatosság váltja fel a tömegfogyasztást, amelynek kulcsszereplője az aktivista fogyasztó – derült ki a Cetelem Körkép 2020 nemzetközi felmérésből, melyet a Cetelem Bank saját ügyfélkörében végzett júniusi felmérése is megerősített. A bank tizenöt európai országban végzett felmérésében minden második ügyfél állította, hogy a vírushelyzet hatására sokkal jobban átgondolja, mire ad ki pénzt, és a kitöltők 84%-a sorolta magát a tudatos, felelős vásárlók közé. Ezt a vásárlói magatartást a kutatás tanulsága szerint a legtöbben a felesleges termékek kerülésével és az árak összehasonlításával azonosítják, de a vírus a maszkviseléssel is tovább…

Read More

Évente átlag 65 kiló élelmiszert dobnak ki a magyarok

Évente átlagosan 68 kilogrammnyi élelmiszert dobnak ki fejenként az emberek Magyarországon – mondta Keleti Marcell, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeripari igazgatója péntek reggel az állami tévé reggeli műsorában, vette észre a 168ora.hu. Szerinte az uniós átlag ennél jóval magasabb, bár ezt megerősíteni nem tudta. A műsorban arról is beszéltek, hogy Hamarosan megváltoznak az Európai Unióban az élelmiszerhigiéniai szabályok, aminek egyik oka, hogy vissza akarják szorítani a pazarlást. Keleti Marcell szerint nem csak Magyarországon és az Európai Unióban, de az egész világon az egyik legnagyobb problémát az élelmiszerpazarlás jelenti. Bár Magyarország ebből…

Read More

Kötelező lesz feltüntetni a zöldségek és gyümölcsök származási helyét

Július 15-étől a nem előrecsomagolt gyümölcsöknél és zöldségeknél kötelező lesz feltüntetni a boltokban, milyen országból származnak – derül ki Nagy István agrárminiszter rendeletéből, amely a legutóbbi Magyar Közlönyben olvasható. Az új szabályozás megfelel az Európai Bizottság egy 2011-ben kelt rendeletének. Ennek értelmében a származási országra vonatkozó szöveges információt fizikai vagy elektronikus hordozón jól látható módon, termékenként egymástól elkülöníthetően kell feltüntetni. Ha a származási ország Magyarország, akkor ezt egy legalább 3×5 centiméteres magyar zászlóval is jelezni kell majd, kivéve a termelői piacokon. A friss rendelet értelmében nem csak a zöldség-gyümölcs termékcsoportnál lesz változás, hanem…

Read More

Lazítanának a génmódosítás szabályain az Unióban

Az új vakcinastratégia keretén belül az Európai Bizottság a génmódosításra vonatkozó szabályozások átmeneti lazítását javasolta, hogy ne ütközzön akadályokba az oltóanyag és a kezelés klinikai tesztelése – írta az Euractiv. A jelenlegi, szigorú szabályozás nem enged meg eltérést előre nem látható, sürgős esetekben sem, így rendkívül komplexek és időigényesek a génmódosított anyagokkal való kísérletek. Az európai Astra Zeneca és a Johnson & Johnson is ígéretes oltóanyagokon dolgozik, amelyek tartalmaznak génmódosított összetevőt. A jelenleg hatályos szabályozás miatt azonban versenyhátrányba kerülnek az európai kutatók és az oltóanyagon dolgozó gyártók. A felterjesztett módosításról még szavaznia kell az Európai Parlamentnek…

Read More

Húsz százalék körüli a hús és a zöldség áremelkedése egyetlen év alatt

Májusra 2,2 százalékos inflációt mért a KSH, a 2020. január-májusi időszakra pedig 3,5 százalékot. Az élelmiszerek ára nőtt sokat tavaly májushoz képest, összesítve 8,4 százalékot. Ezen belül: a párizsi, kolbász 22 a sertéshús 20,7 az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldségek, gyümölcsök) 19, a cukor 15, a szalámi, szárazkolbász és sonka 12,6 százalékkal lett drágább. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 6,7, ezen belül a dohányáruké 11,1 százalékkal emelkedett. Tovább drágult a felújítás vagy az autószerelés is, pontosabban a szolgáltatásokért 2,6 százalékkal kellett többet fizetni, de ezen belül a lakásjavítás, karbantartás…

Read More

A világpiacon csökken, itthon viszont emelkedik az élelmiszerek ára

Áprilisban már a harmadik egymást követő hónapban csökkentek az élelmiszerárak a világpiacon, részben a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett keresletvisszaesés hatására. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által számított áprilisi árindex márciushoz viszonyítva 3,4 százalékkal (6,7 ponttal), 165,5 pontra süllyedt, tavaly áprilishoz képest pedig 3 százalékkal volt alacsonyabb a mutató. A FAO élelmiszerár-indexe egy kereskedelemmel súlyozott mutató, amely az öt legfontosabb élelmiszer-alapanyag – növényi olajok, szemes termények, húsfélék, tejtermékek és cukor – nemzetközi piaci árát veszi figyelembe. Áprilisban a cukor ára 13 éves mélypontra esett, márciushoz képest 14,6 százalékkal csökkent részben…

Read More

12 ezer kilogramm lisztet adományoztak a miskolci rászorulóknak

Több mint tizenkétezer kilogrammnyi lisztet ajánlott fel Miskolc önkormányzatának a Borsod Agroker Zrt. Az adományt – amely rászoruló miskolci családoknak jelent majd segítséget – csütörtök délelőtt adta át Dr. Hajdú László és Zsiga Gábor, a cég két tulajdonosa Veres Pál polgármesternek. Mi magunk és cégünk munkatársai is Miskolcon és a környékén élünk. Láttuk azt, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági helyzet mennyi helyi családnak okoz a mindennapokban gondot, ezért nem is volt kérdés számunkra az, hogy mi is csatlakozni szeretnénk a várost segítő adományozók népes táborához. Azt gondolom, hogy ezzel a mennyiségű búzával rengeteg…

Read More

Kajás karantén kutatás kezdődött

A NÉBIH kutatói, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform szakemberei közös kutatást indítottak. Arról akarnak képet kapni, hogy hogyan változott az élelmiszerekhez fűződő viszonyunk az elmúlt másfél hónapban. A felmérésbe a téma iránt érdeklődőek szabadon bekapcsolódhatnak a Nébih oldalán elérhető kérdőív kitöltésével. A kitöltés anonim módon történik és 10-15 percet vesz igénybe. A kutatás eredményeit a szakemberek nyilvánossá teszik. A felmérés tapasztalatai fontos segítséget jelentenek majd az élelmiszerláncban dolgozó szakemberek, a hatósági munkatársak és a kutatók számára is a következő időszakra vonatkozó tervek elkészítéséhez. hvg.hu

Read More

Az országnak nincs élelmiszer-tartaléka, de egyelőre nem is kell

Bár egységes szabályozás nincs erre, Magyarország kivételével minden EU-tagországnak van valamilyen élelmiszer-tartaléka. Ez általában egy nonprofit cég feladata: felvásárolnak tartós élelmiszereket (lisztet, olajat, konzerveket, gabonát), és ezt menedzselik is. A tartalékot a lejárta előtt piacra dobják és újratöltik – persze túlzás lenne azt állítani, hogy nyereséges tevékenység, de stratégiailag kulcsfontosságú lehet. Ez nem volt mindig így: 2015-ig a Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. (TIG) látta el ezt a feladatot, amelyet felszámoltak, miután ötmilliárdos veszteségét a Hungária Értékpapír Zrt. bukása után további 113 milliót veszített. A TIG-nél több mint 3 milliárd forint értékben…

Read More