Az ázottkutya-szag titka

Mindenki, akinek valaha volt kutyája, ismeri a jelenséget: az eb, ami (elnézést: aki!) szárazon semleges kutyaillatú, amint víz éri, szörnyű szagokat kezd árasztani magából. Teljesen mindegy, hogy az eső, egy folyó vagy tó vize, esetleg a kádban a zuhany a víz forrása, a hatás garantált. A kutya nem büdös, a víz nem büdös, a vizes kutya mégis büdös. Vajon miért lehet ez?

(Oké, itt fussunk le egy kötelező kört. Az, hogy mi a büdös, és mi nem, általában egyéni elbírálás kérdése, mindenki más illatokat szeret és tart kellemetlennek. Engem például a főtt kukorica szagával lehet kikergetni a világból, más meg pont hogy ellenállhatatlanul étvágygerjesztőnek találja. Az ázott kutya szagára most azért hivatkozunk büdösként, mert egyrészt tény, hogy nagyon intenzív, másrészt az emberek nagyon nagy többsége inkább taszítónak érzi, mint kellemesnek.)

Amikor ránézünk egy kutyára, egy élőlényt látunk, pedig valójában rengeteg van ott: az eb szőrében baktériumok, (élesztő)gombák, különféle mikrobák milliói tenyésznek. Ez mindennapos dolog az élővilágban, az ön emésztőrendszerében is milliárdos baktériumflóra lakik, és ez így is van jól, egy csomó hasznos dolgot végeznek a szervezet számára. Ahogyan a kutya bundájában éldegélő mikroorganizmusok is. Csakhogy, a jól nevelt kutyákkal ellentétben, ezek a mikrobák egyáltalán nem szobatiszták, és az emésztésük végeredményét jobb híján otthagyják a szőrszálak között. És itt jön a képbe az ázottkutya-szag előállításához elengedhetetlen víz.

A víz a mikroorganizmusok végtermékeit feloldja, aztán párolgásba kezd, és így kijut a szőrből a levegőbe, onnan meg az orrunkba, ahol mi megérezzük a szagukat. A Compound Interest felsorol egy csomó vegyületet, ami ilyenkor képződik, és illatanyagnak számít, a legfontosabbak:

  • a benzaldehid
  • a fenil-acetaldehid
  • az acetaldehid
  • a fenol
  • a 2-metil-butanál
  • a para-krezol
  • a dimetil-triszulfid
  • és még sokan mások

 

Hasonló bejegyzések

Leave a Comment