A hajléktalanok problémájáról is értekeztek a miskolci szakemberek

A Szinva teraszon tartották meg a Nagy Bandázás elnevezésű találkozót hétvégén, ahol az egész napos program során több témában is fontos beszélgetéseket hallgathattak végig az érdeklődők. Az eseményt helyi civil szervezetek hozták létre, ennek ellenére nem láttuk sehol Soros Györgyöt, pedig benéztünk minden villanypózna mögé. Láttunk azonban több hajléktalant is, akik a puszta létezésükkel hitelesítették a színpadi beszélgetéseket.

A miskolci Bike Maffia 2016-ban alakult. A célja az ételmentés, de aki elsőre életmentést olvasott, az sem jár messze a valóságtól. Az országosan működő csoport összegyűjti a visszamaradt, de még felhasználható élelmiszereket, és ezeket szétosztja a hajléktalanok között. A tagok bringával vitték az ételt a városban. A kezdeményezés azonban nem bizonyult elsőre hosszú életűnek. Egyrészről az étteremből visszamaradt ételek felhasználási lehetőségeit törvény írja elő, így az érintetlen, kész fogások a kukában landolnak. Más részről kevés aktivistát tudott mozgósítani az egyesület. Bár az A leves bisztró és a Decatlon is a szerveződés mögé állt bizonyos formában, az mégsem tudta megvetni a lábát Miskolcon. Tavaly télen már nem osztottak ételt. Most újra szeretnék szervezni a Bike Maffiát, ezért meghívták a debreceni alakulatot, akik ismertették csoportjuk helyzetét és lehetőségeit a beszélgetés során, valamint felvázolták, hogyan lehetne a megmozdulás nálunk is sikeres.

A rendezvény során a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Miskolci Csoportjával is beszélgettek a témában a szervezők. Ők a hajléktalanokkal való foglalkozás veszélyeire is felhívták a figyelmet: mindig legalább két ember keresse fel a hajléktalanokat, és fontos a békés, nyugodt fellépés a munka során, valamint nem szükségszerű fizikai kontaktust létesíteni a magas megbetegedési faktor miatt. Ha ezek a szabályok szükségesek a szakértők szerint, akkor el tudjuk képzelni, milyen körülmények között élnek nálunk a hajléktalanok. A válasz: nem. Valószínűleg el sem tudjuk képzelni.

Mindemellett szó esett az új törvényről, és annak látható hatásairól is. A hajléktalanok egy része bujkál, egyre nehezebb őket megtalálni. Sok esetben emiatt volt sikertelen az ételosztás az utóbbi időben. Tegyük fel a kérdést, hová húzódhat az utcán élő, ha a frekventált helyekről menekülnie kell? Nos, a jogszabály szerint a hidak, felüljárók alatti területről nem vihetik el őket a rendőrök, ahogyan a nyitva felejtett lépcsőházakból sem, hiszen az nem számít közterületnek! Ugyanez érvényes a szabadon hagyott nyaralókra, pincékre is! Ezekről a helyekről csak a tulajdonos, vagy a gondnok bejelentésére kötelesek elvinni a hajléktalanokat. A szakemberek szerint nagy az esély, hogy az utcán élők közül sokan fogják keresni a télre lakatlanul hagyott víkendházakat, és akkor se csodálkozzunk, ha a lépcsőfordulóban egy alvó hajléktalanba botlunk majd. Miskolcon jelenleg több mint 300 regisztrált hajléktalan él. Ebbe nem számítanak bele, akik komfort nélküli pincelakásokban, a tanyavilág elhagyatott házaiban tengetik tömegesen az életüket. Őket azonban a fagyhalál és az éhínség ugyanúgy fenyegeti, mint az utcán rekedt társaikat

Azok, akik napi szinten foglalkoznak az utca lakóival, állítják, hogy az új törvény csak plasztikázza a helyzetet, csupán esztétikai megoldás. A törvényhozók a valódi probléma orvoslását a télre és a kinti mínuszokra bízzák inkább.

Hasonló bejegyzések

Leave a Comment