Alig van szabad hely, magas a ponthatár, és szinte mindenkinek fizetnie kell, a miniszter szerint mégis minden rendben van

– A kormánynak fontos, hogy erősek legyenek a vidéki állam- és jogtudományi karok– mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a nemzeti kiválósági jogászösztöndíjasok szakmai napján pénteken Budapesten.

A miniszter kiemelte: nemcsak a három budapesti jog- és államtudományi kar, hanem az öt vidéki városban működő jogászképzés is fontos szerepet játszik a jogászok oktatásában.

A miniszter szerint Magyarországon nincs jogásztúlképzés, a mostani hallgatóknak lesz helyük a munkaerőpiacon. A jó pozíciókért azonban verseny van, teljesíteni kell országos és nemzetközi versenyeken értük, és az Igazságügyi Minisztérium ösztöndíja is érték lesz majd a munkaerőpiacon – tette hozzá.
Ez persze mind szép és jó, de csak az érme egyik oldala. Évek óta a jogászképzés az egyik legnépszerűbb osztatlan szak, több ezren jelentkeznek állami ösztöndíjas formára, de csak a jelentkezők pár százaléka szerez végül támogatott helyet. A 3986 jelentkezőből mindössze 261-en szereztek állami ösztöndíjas helyet a tavalyi felvételin. Nem dicsőség úgy biztos munkahelyet teremteni a jogászoknak, ha ezen a képzésen húzzák meg a második legmagasabb ponthatárt. Tavaly 460 pontot kellett teljesíteni azoknak a diákoknak, akik jogra vágytak, ennél csak egyetlen szakon diktáltak magasabb ponthatárt, a nemzetközi tanulmányok képzésen.
Ha mellé vesszük, hogy egy félév a Pázmányon 300,000 Ft, míg a miskolci joghallgatók 225.000 Ft-ot fizetnek ki szemeszterenként, akkor arra jutunk, igencsak szűk réteg engedheti meg magának eleve ezt a képzést. Az államilag támogatott jogászképzés tavalyi adatainak alapján a kormány olyan magasan húzta meg a felvételi küszöböt, hogy gyakorlatilag csak az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának volt esélye állami keretre.

Hasonló bejegyzések

Leave a Comment