Térkép: Hol, mit nyújt az iskola matematikából?

Nagyok a térségek közötti különbségek a matematika kompetenciamérés eredményei alapján. A lista élén az V. kerületet, a végén a Tiszavasvári járást találjuk. Miben más a 12 évesek eredményeinek térképe matematikából, mint szövegértésből? Böngészd újra a térképeket, az adatokat!

 – Az osszkep.hu beszámolója / SZERZŐK: SZEPESI BALÁZS, HERCZEG BÁLINT, TÓTH KINGA –

Cikkünk megmutatja, hogyan néz ki az ország térképe a 12 évesek matematika tudása szerint. Az egyes térségek iskolái közötti eltéréseket elemeztük az országos kompetenciamérés matematika eredményei alapján. Az összkép lényegében ugyanaz, mint amit korábbi, a szövegértés-tudás területi különbségeit elemző cikkünkben bemutattunk – a részletekben találunk kisebb eltéréseket.

Az írás ide kattintva pdf-ben is letölthető.

Budapest eredményei kimagaslóak, a nagyvárosok járásaiban pedig jobban megy a matek, mint az ország többi részén. Az abszolút pontszámok az ország gazdagabb térségeiben magasabbak, azonban ha a szülők társadalmi hátterének hatását kiszűrjük, más térképet kapunk. A főváros mellett az ország délnyugati-déli részén ad a legtöbbet az iskola és az élmezőnyben szerepel néhány járás az Észak-keleti végekről is.

A legjobb eredményű 33 járás fele budapesti kerület, negyede megyeszékhely. A belváros, Buda és Zugló vezeti a fővárosi (és egyben az országos) listát. A legjobb eredményű nagyvárosok között egyetemi városok és a nyugati határhoz közeli települések járásait találjuk.

Az élen járó járások a 12 évesek matematika kompetencia eredményei alapján

Nem meglepő, hogy a legjobbak között a központi agglomeráció járásai, az észak-nyugati nagyvárosok és a két hagyományos alföldi egyetemvárosok környéke szerepel. Általában azok a térségek sikeresek a kompetencia eredmények szerint is, akik az Összkép korábbi területi tőkéről szóló térképein kiemelkedtek. Azonban van kivétel. Az ország erőközpontjai mellett a Balaton környéke és Pécs közeli járások (Pécsvárad, Bonyhád, Bóly) iskoláiban kimagaslóak a matematika teszteredmények.

Az Országos kompetenciamérés 2001 óta méri fel a gyerekek matematika és szövegértés tudását. Az Oktatási Hivatal munkájának köszönhetően az évek alatt komoly rendszer épült fel. Az iskolák láthatják és hirdethetik, hogyan teljesítenek a többiekhez képest. Az oktatási rendszer irányítói és elemzői részletes adatok alapján vizsgálhatják az iskolarendszer eredményeit. Az adatok nyilvánossága pedig lehetővé teszi, hogy vitáinkban személyes tapasztalatok és gondolatok mellett tényekre is építhessük.

A legalacsonyabb átlagos pontszámú járások szegény, periférikus térségek. A lista végén a Tiszavasvári, a Kunhegyesi, a Szikszói, a Gönci és az Ózdi járást találjuk.

Picivel kisebb mértékben, mint a szövegértésnél, de a matematikai képességek esetén is masszívan igaz, hogy számít, hova születik valaki. A jobb háttér, a stabilabb környezet olyan biztos hátteret ad, amire építve a szerencsésebb helyen születettek 12 éves korukra már komoly tudásbeli többletre tesznek szert.

Különösen nagy az előny a lista elején és jelentős a hátrány a legrosszabb helyzetű járásokban. Ha pontszámuk szerint állítjuk sorba a járásokat, jól látható, hogy a legjobbak teljesítménye kiugró, a legrosszabbak pedig erősen leszakadnak a többiektől.

 

Ahol többet ad az iskola: Budapest, Pécs környéke, Dél-Alföld, Északkelet-Magyarország egyes részei

Érdekes kép rajzolódik ki, ha azt vizsgáljuk, mennyivel jobb (vagy rosszabb) egy járás gyerekeinek átlagos matematika pontszáma annál, amit a szülők társadalmi háttere alapján gondolnánk. Az ebből a szempontból legjobb eredményű térségekben 52 ponttal többet érnek el a diákok, mint a családi háttér alapján várhatnánk – ez jelentős különbség. Általában ennyivel marad el egy közepes iskola átlagos pontszáma egy jó sulitól és ennyivel hagy le egy rosszat.

A szülői háttér kiszűrésével kapott hozzáadott érték térségi rangsorának elején álló 33 környék harmada fővárosi, a megyei jogú városok járásai közül csak Pécs és Zalaegerszeg került az élmezőnybe.

A módszertanról

Az egyes járások kompetencia eredményeit az iskolánkénti átlagokból számoltuk ki a 2013 és 2017 közötti öt év eredményeit átlagolva. A szülői háttér szerint várható eredményt statisztikai (regressziós) elemzéssel számoltuk ki – a valós eredmény ettől való eltérése lett a szülői hátteret kiszűrő iskolai hozzáadott érték.

Az iskolák társadalmi összetételét az intézményenként, tagintézményenként gyűjtött adatok alapján számolják. Ez a mutató olyan tényezőkből áll össze, mint az iskolában rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya, a munkanélküli szülők és a diplomás szülők aránya, az átlag feletti, a nagyon rossz anyagi körülmények között élők aránya és még néhány hasonló szociális helyzettel kapcsolatos arány.

A Mecsek környékén lehet valami az altalajban, a Dél-Dunántúlon 8 járás is a legjobbak között szerepel. Az Alföld déli részén is többet ad az iskola, mint az országos átlag – 5 járást találunk az első 33-ban. Ezek a vidékek szövegértésből is hasonlóan jól szerepeltek.

Van egy országrész, ahol a matematika területén képesek az iskolák csökkenteni a sors adta hátrányt. Az ország Észak-keleti pereméről 4 járás tartozik a legmagasabb teljesítményűek közé.

Ezek mellett két Zala megyei járásban (Zalagerszeg és Lenti), a Balaton-felvidéken (Balatonalmádi és Balatonfüred környékén), illetve a Szobi járásban kimagasló az általános iskolák hozzáadott értéke matematikából.

Mi történik ezeken a helyeken? Mit tudnak az itteni tanárok, szülők, közösségek, ami képesség teszi őket erre a teljesítményre? Az Összkép korábban már írt arról, mi a sikeres iskolák titka, illetve arról is, hogy általában mitől függ egy szegény vidék iskolájában a siker vagy a kudarc. Azonban érdemes lenne az egyes térségeket megvizsgálni és megérteni az mezőnyből messze kimagasló V. kerület, illetve az országos rangsor élén álló Vásárosnamény és Pécsvárad titkát.

A lista végén lévő környékeken a gyerekek kompetenciaeredménye 50 ponttal kevesebb, mint amit a társadalmi háttér alapján várni lehetne. Ezeken a helyeken a közepes iskola olyan, mint máshol a rossz.

Az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén Békés megye északi részén és Komárom megye nyugati részén több ilyen járást találunk. Szegényebb vidékek ezek, de ezzel a magyarázattal nem elégedhetünk meg.

Több helyen találunk olyan vidékeket nagyon közel egymáshoz, amelyek közül az egyik a legrosszabb, a másik pedig a legjobb hozzáadott értékű térségek közé tartozik. Ilyen pár például Tamási és Bonyhád, Jánoshalom és Bácsalmás, Szentlőrinc és Szigetvár környéke. A helyi viszonyokat nem ismerők számára nincs érzékelhető különbség a két járás között, mégis az ugyanolyan szülői hátterű iskoláik között 100 pont a különbség. Hogy mennyi is száz pont? Gondoljunk a környékről egy jobb és egy rosszabb iskolára – a közöttük lévő különbség Budapesten átlagosan 50 pont, az ország többi részén 110-115 pont.

Az iskola igenis számít, adhat sokat vagy vissza is húzhat. Érdemes lenne akár csak ezeket a párokat összehasonlítva megérteni, mitől lehetnek ilyen jelentős különbségek a diákok matematika tudásában.

A szövegértés és a matematika eredmények összevetése

A szövegértés és a matematika eredmények lényegében ugyanazokat a trendeket mutatják. Budapesten és a nagyobb városok környékén a pontszámok hasonlóak. A kisebb városok járásaiban picivel magasabb az átlagos eredmény matematikából, ezeken a helyeken jobban elválik egymástól hogy melyik térség  jó szövegértésben és melyik matekban.

Az abszolút pontszám listák sereghajtói és élbolya lényegében nem különböznek. A szülők társadalmi hatását kiszűrő hozzáadott értékben valamivel nagyobbak az eltérések.

Ahol sokkal jobban megy a matek vagy a szövegértés

Végezetül, nézzük meg, melyik járások azok, amelyek mind abszolút pontszámban, mind hozzáadott értékben a legjobbak vagy legrosszabbak közé tartoznak! A számok azt mutatják, hogy az élen és végeken lévő iskolák közötti eredmény különbség kevesebb, mint fele következik a társadalmi háttérből.

Ha azt nézzük, kik vannak a TOP 10-ben mindkét szempont alapján, akkor a magyar matematikaoktatás fellegvárai az V., a XIV. és a XI. kerület. Hét járás pedig komoly segítségért kiált: a Tiszavasvári, a Balmazújvárosi, a Kunhegyesi, az Ózdi, a Jánoshalmi, a Gönci és a Hevesi. Ezek a járások mindkét szempontból az utolsó 10 között találhatóak.

A fenti ábra mutatja, melyek azok a járások, amelyek minkét szempontból a jobbak vagy a rosszabbak közé tartoznak. A TOP 33-ban tíz budapesti kerület (III., V., IX., XI, XII, XIII, XIV, XVIII, XXI, XXIII.) mellett négy dél-dunántúli (Bóly, Bonyhád, Pécs, Pécsvárad) és két balatoni (Balatonalmádi, Balatonfüred) járást, illetve Szob és Zalaegerszeg környékét találjuk.

Az abszolút pontszám és a hozzáadott érték alapján egyaránt a legrosszabb helyzetű 33 vörös zónájában 20 térséget találunk. Szegény, eldugott vidékek ezek például Borsod északi részén, az Észak-Alföldön, Békésben vagy szétszórva az ország belső perifériáin.

A legjobb és a legrosszabb térségek csoportjai között 171 pont a különbség, a jó és rossz iskolák közötti átlagos eltérés másfélszerese. Ebből 103 pont, azaz a különbség 60 %-a hozzáadottértékbeli különbségnek tudható be. Ez arra utal, hogy hiába a társadalmi különbségek jelentősége, a matematikaoktatás kiválóságai és legszomorúbb vidékei közötti különbség a társadalmi háttértől független és abból következik, hogy mit is ad az iskola.

Hasonló bejegyzések

Leave a Comment