Súlyos problémákat mutat az iskolai nyelvtanításról szóló felmérés

A kormány  rendelte meg 2017 nyarán azt a kutatást az iskolai idegennyelv oktatásról, amelynek eredményeit most az Eduline ismerteti. A kutatók 2017 végén több mint 8 ezer hetedikes és tizenegyedikes diákot, 1118 nyelvtanárt, 149 iskolaigazgatót és kutatási koordinátort, 70 nyelvi szaktanácsadót kérdeztek az iskolai nyelvtanításról, akik komoly problémákat soroltak fel. A felmérés összefoglalója (.pdf) most jelent meg az Oktatási Hivatal honlapján.

A felmérés azért készült, mert évről évre kevesebben szereznek nyelvvizsgát: 2008-ban még 174 ezer, tavaly már csak 116 ezer nyelvvizsgát regisztráltak, és ebből is csak 75 ezer volt sikeres. 2020-tól ráadásul csak azok felvételizhetnek egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk.

A főbb megállapítások:

Hiába az előírás, nem látszik, mitől lenne 2020-ra minden érettségizőnek megfelelő nyelvtudása a felvételihez. Pedig látszólag sok a nyelvóra. A Nyelvtudásért Egyesület konferenciáján kiderült, az ok nem pusztán a nyelvoktatásban van.

  • A technikai eszközök és a nyelvi labor hiánya komoly problémát jelent az iskolaigazgatók szerint, a gimnáziumokban azonban úgy látják, hogy az alacsony óraszám és a diákok túlterheltsége is csökkenti a nyelvoktatás hatékonyságát.
  • Probléma a pedagógushiány és a gyakori tanárcsere. A 11. évfolyamosoknak a nyelvtanulás megkezdése óta átlagosan négy nyelvtanáruk volt. Minden negyedik arról számolt be, hogy négy, öt, hat vagy ennél is több pedagógus tanította őket az első idegen nyelvre.
  • Az általános iskolai igazgatók szerint a nyelvoktatás akkor is hatékonyabbá válna, ha például lenne wifi az épületekben, így online feladatokat is meg tudnának oldani a diákok, videókkal és hanganyagokkal dolgozhatnának az órákon.
  • A második legtöbbet említett zavaró tényező az általános iskolákban is a tanulók motiválatlansága volt.
  • A megkérdezett pedagógusok a nyelvórák hatékonyságának kulcsát az óraszám növelésében és a csoportlétszám csökkentésében látják.  Az is segítene, ha mind a tanárok, mind a diákok egyéb terhei csökkennének. Korábban azonban azt írtuk: sok helyen nincs elég tanár, így épp emiatt nincs lehetőség a csoportbontásokra.
  • A diákok szerint kevés a páros és a csoportmunka. Sokat beszélnek az órákon magyarul, és még mindig alig jut idő arra, hogy egy-egy diák megszólaljon az adott idegen nyelven. A megkérdezett 11. évfolyamosok közül minden második úgy gondolja, hogy nem a diákok, hanem a tanár beszél többet.
  • A kutatás szerint nem az órák számával, hanem az oktatás hatékonyságával lehet baj. Az általános iskolákban 504 tanórát ülnek végig a diákok, a középiskolákban további 432 tanórán vesznek részt. Ennyi órának – elvileg – elegendőnek kellene lennie ahhoz, hogy egy diák legalább a tantervben megjelölt B1-es vagy a B2-es szintet elérje.
  • Az Association of Language Testers in Europe nevű szervezet szerint az alapfokú nyelvvizsgáig 350-400 60 perces órával el lehet jutni – miközben egy átlagos magyar diák minimum 936 nyelvórán vesz részt az iskolában.
  • A kutatás készítői szerint a nyelvi órák számát leginkább úgy lehetne növelni, ha már 2-3. évfolyamra előrehoznák a nyelvtanulás megkezdését. A 9-10 éves kori kezdéssel egyébként is nagyon hátul vagyunk az európai országok sorában.

 – Forrás: Index.hu / Joób Sándor – 

Hasonló bejegyzések

Leave a Comment