Rabszolgatörvény: a bértárgyalásoktól függ, hogy csatlakoznak-e a sztrájkhoz az óriási állami cégek

Négypontos követeléslistában rögzítették az országos munkabeszüntetés céljait az előkészítő bizottságban együtt dolgozó szakszervezetek.
Módosítsák a Munka törvénykönyvét, hogy az a mostaninál sokkal jobban vegye figyelembe a munkavállalók érdekeit, a rabszolgatörvényként elhíresült túlóra szabályozást pedig vonja vissza a kormány! Ez lesz az első sztrájkkövetelés, amivel a szakszervezetek a szombati budapesti demonstráción meghirdetik a decemberi utcai megmozdulásokon sokak által követelt országos sztrájkot. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) székházában karácsony előtt megalakult operatív munkacsoport szerda délután ugyanott tartott idei első ülésén született tematika szerint a második pontban fogalmazzák meg béremelési elvárásaikat. Ebben benne lesz a minimálbér két számjegyű emelésétől a cafetéria visszaállításán át a közszféra béreinek rendezéséig sok, a szakszervezetek szerint régóta várt lépés. Harmadikként az érdekvédők követelik a sztrájkjog újraszabályozását, érdemi párbeszédet, előzetes egyeztetést várnak el a dolgozókat érintő törvények módosításánál. Végül külön pontban foglalták össze egy rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozásának követelményeit, a korengedményes nyugdíjak korszerűbb formában történő visszahozásától a megváltozott munkaképességű dolgozók tisztességes támogatásáig. A szervezők tegnapi egyeztetésről egyedül a Munkástanácsok képviselői hiányoztak, de ott volt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) több tagszervezete, a közszférát képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) vezetői és a Liga Szakszervezetek egyik legerősebb tömörülésének, az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (EVDSZ) elnöke. A sztrájkköveteléseket a január 5-ére, szombatra meghirdetett fővárosi felvonulás szónokai közül várhatóan Kordás László MASZSZ elnöke olvassa majd fel az egybegyűlteknek. Az érdekvédő a Népszavának jelezte: több eddig nem aktív szakszervezet is várta a célok megfogalmazását, hogy elindíthassa tagjai körében a felmérést, hányan készek a munkabeszüntetésre ezekért a követelésekért. Kordás szavait igazolta lapunknak az egyetlen konföderációhoz sem tartozó Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke. Gulyás Attila arról tájékoztatott, hogy még nem tárgyaltak a csatlakozásról, mert várták a követeléslistát. Ha ezt hivatalosan bejelentik a szervezők, akkor januárban ők is kikérik tagjaik véleményét, hogy akarnak-e csatlakozni a megmozduláshoz. Szerinte jó döntés, hogy több célt is megjelölnek, mert a BKV-nál csak a túlóraszabályok megváltoztatása nem elég hívószó, hiszen náluk kollektív szerződés rögzíti a 300 órás éves túlórakeretet és nincs arról tudomásuk, hogy a közlekedési cég vezetése változtatni akarna a megállapodáson. A sztrájkbizottsági tárgyalásokon korábban sokszor eredményes közlekedési szakszervezetek a fővárosban a sztrájkjogukat szabályozó személyszállítási törvény alapján szervezhetnek akciókat. Gulyás Attila elmondása szerint minden munkabeszüntetés meghirdetése után gyűjtik a csatlakozni kész tagok aláírásait és csak akkor kezdik meg a sztrájk tényleges szervezését, ha a tagság 80 százaléka elszánt. A csatlakozás a BKV-nál függ a helyi bértárgyalásoktól is, s ez így van az ország számtalan pontján. A fővárosi közlekedési cég vezetői még nem tettek ajánlatot a 2019-es emelés mértékére, de a dolgozók érdekvédői az országos emelésként elfogadott 8 százalékot biztosan nem írják alá, csakis két számjegyű bérnövekedést tartanak elfogadhatónak – jelentette ki a VTDSZSZ elnöke. Nem tehetnek mást – érvelt, mert idén rengetegen mennek nyugdíjba a régi BKV-s dolgozók közül, a fiatalabbak, különösen a szakmunkások pedig már nemcsak külföldön találnak jobb munkát magasabb bérért, hanem itthon is.

Hasonló bejegyzések

Leave a Comment