Potom pénzért vett az államtól gyógyfürdőt Mészáros Lőrinc

Az állami MFB Bankon keresztül több milliárd forintnyi közpénzt öltek az Egerszalóki Saliris Resortba, ami idén, az állami felszámolótársaságtól, nyomott áron került Mészáros Lőrinchez. A bomba üzlet ellenére a Saliris egy fontos, a szektorban bevett gesztust hagyott figyelmen kívül: nem vállalta, hogy a beutalóval, a társadalombiztosítás támogatásával érkező, beteg embereket is fogadja.

 – A 24.hu beszámolója / Kovács-Angel Marianna –

  • Legalább 11 milliárd forintot ölt az Egerszalóki Saliris Resort hotel és gyógyfürdő komplexumba az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt., de ez nagyon rossz befektetésnek bizonyult.
  • A fürdő és a hotel nem tudta kitermelni az irtózatos hitelt, 2013 tavaszán felszámolásba dőlt.
  • Különleges eljárás keretében, a stratégiailag kiemelt cégek kezelésére felkent Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. végezte a felszámolást.
  • Nem hivatalos források szerint 2,3 milliárd forintért sikerült eladni a vagyont.
  • Az állam tehát több mint 8 milliárd forintot bukott a bolton.
  • Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került a gyógyfürdő, ahol azonban nem lehet a társadalombiztosítás terhére gyógyfürdői szolgáltatást igénybe venni.
  • Vannak gyógyfürdők annak ellenére is leszerződtek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel, hogy veszteséget okoz az alacsony tb-finanszírozás. Ők társadalmi felelősségvállalásról, a fürdőgyógyászat népszerűsítéséről, a rászorulók gyógyításáról beszélnek.

Szakorvosi beutalóval és szakvéleménnyel számos magyar gyógyfürdő szolgáltatásait a társadalombiztosítás támogatásával lehet igénybe venni. Ehhez a fürdőnek törvényben rögzített feltételeket kell teljesítenie (például megfelelő gyógyvízzel, adminisztrációval kell rendelkeznie, továbbá igazolni, hogy a cégnek nincsen 60 napnál régebbi adóssága), és szerződést kell kötnie a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK).

Az együttműködés nem kötelező, csak egy lehetőség, amivel a nagyobb fürdők élni szoktak. Egy szakértő forrásuk úgy fogalmazott:

Illik vállalni a tb-kártyásokat is, ez a szokásjog. Az állam nem fizet sokat, de aki kártyával jön, az a saját zsebéből is költ szállásra, sokan plusz szolgáltatásokat vásárolnak. Furán is venné ki magát, ha egy elismert gyógyfürdő azt mondaná, hogy a tb-kártyások — jellemzően az idősebb, kevésbé tehetős látogatók — nem kellenek.

A gesztus még inkább elvárható lenne egy olyan fürdőtől, amit korábban az adózók – nem is kevés – pénzéből tartottak életben. Tavaly december óta hivatalosan is tudjuk, hogyMészáros Lőrinc turisztikai portfóliójában landolt a Egerszalóki Saliris Resort Gyógy- és Konferenciahotel, a felcsúti milliárdos tőzsdei cégébe, a Konzum Nyrt.-be idén áprilisban apportálták a  komplexumot. A hozzá tartozó fürdőben azonban nem fogadják el az orvosi beutalókat, csak a saját zsebből fizető vendégek élvezhetik az egerszalóki gyógyvíz áldásos hatásait.

Kérdésünkre a fürdő elárulta, hogy üzletpolitikai okokból nem kötöttek szerződést az egészségbiztosítóval, és a jövőben sem tervezik ezt.

Az Egerszalóki Gyógy- és Wellnessfürdő és a Saliris Resort Spa és Konferencia Hotel. – Fotó: H. Szabó Sándor / MTI

A törökországi Pamukkáléhoz hasonló sódombjáról nevezetes Egerszalók déli részén található hévízforrás ásványi anyagokban gazdag gyógyvizét évtizedek óta használják gyógyászati célokra. A Salirist 2003-ban kezdték el építeni magánbefeketők, a beruházást először a CIB Bank finanszírozta a korabeli hírek szerint 3,5 milliárd forinttal, majd 2004-ben beszállt mellé az MFB is. A kormány bankja 6,5 milliárdot hitelezett, és 1,5 milliárd forint tőkeemeléssel 49 százalékos tulajdonos lett a holdingban.

Népszabadság korábbi cikke szerint a Saliris szénája a kezdetektől rosszul állt. A gyógyfürdő és a strand másfél éves csúszással, 2007-re készült el, a szálloda építése még többet késett, csak 2010 májusában nyílt meg. Közben az eredetileg 12 milliárd forintosra tervezett beruházás 15 milliárdosra duzzadt, és magánbefektetésből lényegében túlfinanszírozott állami fejlesztéssé vált.  A veszteségek halmozódtak, az MFB pedig végül kivásárolta a CIB-et, és némi torzsalkodás után a delaware-i jelmezbe bújt magánbefektetőket is.

Az állami tulaj maga próbálta üzemeltetni a szállodát és a fürdőt, miközben már 11 milliárd forinttal hitelezte a beruházást. Nem mellesleg az MFB 31 feljelentést tett a temérdek állami pénzt elnyelő projekt ügyében.

A hitelterhek nélkül nyereségesen működött a fürdő, de 2013 tavaszán végül elindult a társaság felszámolása. Miután a Fidesz-kormány még 2012-ben stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a céget, csak az állami kézben lévő Nemzeti Reorganizációs Nonprofit (NRN) Kft. intézhette a felszámolást. A hotelt, illetve a gyógyfürdőt és strandot, valamint a gyógyforrást tulajdonló cég üzletrészét első nekifutásra nettó 9 milliárd forint irányáron hirdették eladásra, a minimálár ennek hetven százaléka, 6,3 milliárd forint volt. A vagyon azonban ilyen áron senkinek sem kellett, a NRN pedig tovább üzemeltette a Salirist.

Eladási kísérlet utolsó nyoma az elektronikus árverések között 2015 elején bukkant fel, akkor 7,9 milliárdra tartották a vagyont, azzal, hogy 5,5 milliárdnál kevesebbért nem eladó, vagyis 70 százaléknál kisebb ajánlat érvénytelen. Nem derült ki, hogy akadt-e jelentkező, a pályázatot ugyanis érvénytelenítették egyéb okra hivatkozva.

Mészáros Lőrinc érkezésének híre először 2016 végén röppent fel, ekkor azonban az NRN felszámolója, Nagy László cáfolta, hogy Orbán Viktor barátja szerezné meg a hotelt és a gyógyfürdőt.


Más balszerencséje Mészáros bomba üzlete

Logikusnak tűnt a felcsúti milliárdost várni Egerszalókra, hiszen Mészáros Lőrinc ezt megelőzően is előszeretettel vett meg felszámolás alatt álló cégeket, természetesen nyomott áron. A Magyar Narancs gyűjtése szerint így kerültek hozzá a Balaton Húsipari Kft. veszprémi üzemének eszközei, több bicskei, illetve a környéken lévő ingatlan és például a velencei Bio-Süti Sütőipari Kft. is.


A kétségeket az idén áprilisban oszlatta el végleg a Konzum Nyrt. közleménye, amiben Mészáros tőzsdei cége már arról tájékoztatott, hogy két, a kreischbergi síközpontban fekvő szálloda mellett az Egerszalóki Saliris Resortot is megvásárolták. A korábban bőszen tagadott hír tehát valós volt (abból csak egy elemet nem sikerült igazolni: 2016 végén névtelen források Mészáros neve mellett Orbán Ráhelt, a miniszterelnök turisztikai végzettségű lányát emlegették lehetséges új gazdaként).

A vételárról hivatalos tájékoztatást nem adott sem az eladó, az állami felszámoló, sem a vevő, első körben a Wellnesshotel Építő Kft., a 2015-ben meghirdetett 5,5 milliárd forintos minimális licitárat azonban aligha adták meg az egerszalóki pénznyelőért. A 24.hu nem hivatalos forrásai 2,3 milliárd forint körüli vételárról tudnak. A Wellnesshotel 2017-es mérlegében felbukkan egy 5 milliárdos tétel az ingatlan, a vagyoni értékű jog rubrikában, de a Konzum Nyrt. tavaszi közleménye szerint a tőzsdei cég által fizetett ár gyaníthatóan meg sem közelítette ezt. Abban az szerepel, hogy a Saliris és a  kreischbergi Alpenblick Hotel adásvételéből származó 2 milliárd 674 millió forintos vételár követeléssel tőkét emeltek a Konzum Nyrt.-ben. Tehát ekkora összeget, mindössze 2,67 milliárd forintot adtak a két hotelért.

Egerszalók, 2010. szeptember 28.Az egerszalóki Saliris Resort & SPA hotel küls?? medencéi közül az egyik.
MTI Zrt. / Bizományosi: Lehotka László
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának és archívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készít??je vállalja a felel??sséget.
Az egerszalóki Saliris Resort & SPA hotel külső medencéi közül az egyik. – Fotó: MTI Zrt. / Bizományosi: Lehotka László

A fürdőgyógyászati kezeléseknek jelentős egészségmegőrző, népegészségügyi szerepük van, ráadásul mivel a gyógyászat élőmunka-igényes, ezért jelentős mértékben javítja térségünkben a foglalkoztatási helyzetet – erről írt megkeresésünkre az ország legnagyobb termálfürdője, a hajdúszoboszlói Hungarospa, hozzátéve: a tb-kártyával érkező vendégek nem rontották a komplexum presztízsét. Arról kérdeztük a fürdőt, miért döntöttek úgy, hogy leszerződnek a társadalombiztosítással. A hajdúszoboszlói fürdőben jelképes díjat kell fizetniük a tb-beutalóval érkező vendégeknek. Mint írták:

A Hungarospa fürdőkomplexumban ez az első év, amikor a gyógyászatot eleve veszteségesnek terveztük üzleti tervünkben. 2012 óta várják a fürdők, hogy a NEAK a térítési díjakat emelje. Az azóta eltelt időszakban jelentősen nőttek a költségek, a szakdolgozók bérét emelni kellett, hogy ne vándoroljanak át az állami egészségügybe. Az a hazai nyugdíjas réteg, amelyik igénybe veszi TAJ-kártyával a gyógykezeléseket, nem tud megfizetni nagyobb térítési díjat. A Hungarospa más üzletágai bevételeiből ki tudja gazdálkodni a gyógyászat finanszírozását.

Hasonlóan látja a beutalóval érkező vendégek fogadását a Harkányfürdő is. Szerintük a NEAK által biztosított tb-s lehetőség egy olyan társadalmi rétegnek ad hozzáférést gyógyászati célú ellátáshoz, amelyik valójában rászorul a kezelésre, ezért döntöttek az együttműködés mellett. Azt ők is elismerték, hogy üzletileg nem kifizetődő a kártyával érkezők fogadása, ugyanakkor sokan azok közül, akik így érkeznek, később visszatérnek és piaci áron is megfizetik a szolgáltatást. Kiemelték:

bizonyos szempontból még emeli is a fürdő presztízsét, hiszen ezáltal valójában azt kommunikálja a gyógyfürdő, hogy nemcsak a vendégek szórakozásáért és kikapcsolódásáért, hanem a betegek gyógyulásáért is vagyunk.

Hasonló bejegyzések

Leave a Comment