Orbán és az ő nagy európai győzelmi álma – A Politico és a hvg.hu összeállítása esélyekről, játszmákról, reményekről és tiltakozásokról

Ön most a POLITICO Európai választások Playbook sorozatának különkiadását olvassa. Ez a cikk a sorozatban bemutatott 15 uniós tagállam közül a magyarországi politikai helyzetet és a május 26-i EP-választást megelőző kampányt mutatja be. Az összeállítást Lili Bayer és Ryan Heath készítette a hvg.hu két munkatársa, Gergely Márton és Gyükeri Mercédesz közreműködésével.

Viktor álma az európai győzelemről

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hosszú ideje próbálja Budapesten túlra kiterjeszteni politikai uralmát. Láthattuk ezt az Európai Néppártban (EPP), ahol Angela Merkellel szemben igyekezett ellensúlyt teremteni; a Visegrádi négyeknél, amely neki is köszönhetően vált szálkává az Európai Bizottság szemében; és most, az Egyesült Királyság, Olaszország, Lengyelország és más államok mellett az EU-val szembeni kritikus, euroszkeptikus pártok és kormányok szövetségében, amely akár 200 helyet is megszerezhet a 705-ből a 2019-es európai parlamenti választáson.

Az EP-választás „nagyon fontos” a kormánypárt számára – erről a Fidesz egy névtelenséget kérő, magas rangú politikusa beszélt. A Fidesz „az Európai Parlament euroszkeptikusabb szárnyának előretörésére számít”, fogalmazott forrásunk, hozzátéve: „Orbán királycsináló akar lenni az EPP-ben, ezért is fontos a számára, hogy pártja remekül szerepeljen a választásokon”.

Orbán Viktor felszólal az Európai Parlament ülésén
© AFP / FREDERICK FLORIN

Összehasonlításul: amíg a Fidesz kétharmados többséggel kormányoz Magyarországon, és az EPP-n belül a legnagyobb képviselőcsoportok egyike az övé, ez a csoport csupán a brüsszeli EP-képviselők két százalékát teszi ki.

KIZÁRJÁK ORBÁNT AZ EPP-BŐL? Nem. A pártcsalád több centrista és kis északi tagja ugyan szeretné eltávolítani Orbánt a pártból, ám legnagyobb bánatukra ez nem fog megtörténni. Az Európai Parlament szeptemberben – számtalan EPP-képviselő támogatásával – elítélte ugyan a Fidesz-kormányt, a párt novemberi kongresszusa mégis eseménytelenül zajlott le. Nincs meg a többség sem a párt, sem egyes EP-képviselőinek kizárására.

Miért fontos Magyarország?

Európa számára komoly fejtörést okozhat a Fidesz befolyásának megerősödése az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban. Orbán Viktor EPP-tag ugyan, mégis közel áll mind Matteo Salvini olasz belügyminiszterhez, mind Vlagyimir Putyin orosz államfőhöz, mind euroszkeptikus, szélsőjobboldali csoportosulásokhoz.

© AFP / Sputnik / Alexey Druzhinin

Orbán vezetése alatt Magyarország megakadályozta a szorosabb együttműködést a NATO és Ukrajna között; felmerült a gyanúja annak, hogy a magyar polgári hírszerzést akadályozták az ország területén végrehajtott orosz operatív akciók lefülelésében; a magyar miniszterelnök ráadásul a kínai befektetések erősítését hirdeti.

„Ma úgy vagyunk sikeresek, hogy Brüsszelben azon dolgoznak, hogy sikertelenek legyünk” – mondta el kormánya gazdaságpolitikájával kapcsolatban Orbán egy karácsony előtti rádióinterjúban.

Nagyjából ekkor küldött levelet híveinek, amelyben arról írt, mi a tétje az európai választásnak: „Brüsszel a sorozatos terrortámadásokból mit sem tanulva továbbra is bevándorlókontinenssé akarja tenni Európát, és ezt rá akarja erőltetni a nemzetállamokra. Mi, magyarok ezt nem fogadhatjuk el.”

A magyarok között sokan vannak, akik szerint a miniszterelnök gazdasági modellje nem áll másból, mint hogy a kormányzat verseny helyett lojalitás alapján választja ki, kik a nyertesei és kik a vesztesei. Ez önmagában a jogállamisági aggodalmakhoz hasonló, de annál is kiterjedtebb módon állítja szembe Orbánt Brüsszellel.

© Túry Gergely

Ehhez képest hazájában miniszterelnök úgy beszél az EP-választásról mint a „vegyes” lakosságú és a bevándorlást ellenző országok közötti csatája.

Ami a választókra vár

A magyarok kétszer vonulnak az urnákhoz 2019-ben: egyszer májusban, amikor az európai parlamenti képviselőket választják meg, egyszer pedig, valószínűleg októberben, a helyi önkormányzati választásokon. Utóbbit nagy várakozás előzi meg.

A tiltakozás eközben nő az országban: szombaton ezrek tüntettek Budapesten ellenzéki pártok és a politikai spektrum legváltozatosabb társadalmi szervezeteinek a felhívására. Még a vidéki városokban is láthattunk kisebb megmozdulásokat, pedig az eltérő vélemények ilyen látványos kifejeződése ezeken a helyeken igen szokatlannak számít.

A munka törvénykönyvének módosítása ellen tartott demonstráció a pécsi Széchenyi téren 2019. január 4-én
© MTI/Sóki Tamás

A tüntetőket a munkaerőhiányt orvosolni hivatott új törvény bőszítette fel. A magyar közvéleményben „rabszolgatörvényként” emlegetett jogszabály a munkaadók számára évi 400 túlóra előírását teszi lehetővé, miközben az ezért járó bér kifizetését akár három évig is halogathatják. A tüntetők ugyanakkor tiltakoznak a közigazgatásig bíróságok felállítása miatt is, az újonnan létrehozandó szervezet az ellenzők szerint felboríthatja a fékek és egyensúlyok rendszerét.

MAGYARORSZÁG – AHOL KÜLFÖLDI EP-KÉPVISELŐKBŐL LESZNEK SZTÁROK: Az EP-képviselők legtöbbjét alig ismerik saját hazájukban, a Fidesz-kormány azonban többükből csinált sztárt Magyarországon. Judith Sargentini, Guy Verhofstadt és a korábbi ciklusban képviselő Daniel Cohn-Bendit tudna erről mesélni, miután Orbán Viktor és csapata liberális mumusokat kreált belőlük. Sargentini és Verhofstadt még óriásplakátokon is feltűntek – akárcsak Soros György – 2018 során, Sargentini a magyar jogállamiságot (vagyis annak hiányát) kritizáló jelentésével érdemelte ezt ki, Verhofstadt pedig csípős megjegyzései miatt.

A Sargentini-jelentés felkeltette az érdeklődést az EP-választások iránt, ez pedig visszaüthet Orbánra. Egy nemrég kiadott Eurobarometer-jelentésből kiderül, hogy a magyarok háromnegyede ismeri a 2019-es voksolás időpontját: ez kétszerese az EU-átlagnak, és csaknem háromszorosa az előző, 2014-es választáson részt vevő magyarok arányának.

A KAMPÁNY FŐ TÉMÁI: MIGRÁCIÓ ÉS GAZDASÁG Magyarországra gyakorlatilag nem érkeznek új menedékkérők, a kormány ennek ellenére jelentős összegeket költ arra, hogy hirdetésekkel tartsa életben a migrációt övező vitát, hogy kikerülhetetlenné tegye a témát. A kormányközeli Magyar Idők viszont arról írt a napokban, hogy szokatlan módon pozitív kampánnyal készül most a propagandagépezet, amelynek középpontjába a gazdasági sikerek kerülnek.

ISMERJÉK MEG TRÓCSÁNYI LÁSZLÓT, AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGI TAGSÁG VÁROMÁNYOSÁT: Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója jelentette be, hogy Trócsányi Lászlót jelöli a kormány a következő Európai Bizottság magyar tagjának. Igazságügyi miniszterként a Fideszhez hű politikusról van szó, akinek a munkáját Judith Sargentini is bírálta. Az 1956-os születésű Trócsányi ügyvéd, egyben a Szegedi Egyetem professzora, aki korábban Magyarország Belgiumba és Luxemburgba, majd Franciaországba akkreditált nagyköveteként is dolgozott, a két misszió között pedig az Alkotmánybíróságnak volt a tagja.

© Máté Péter

Miután a jelenlegi magyar bizottsági tag, Navracsics Tibor, amint Brüsszelbe érkezett, egyből megszűnt Orbán erős emberének lenni, Magyarországon aligha okozna meglepetést, ha egy új Trócsányi bukkanna elő az EU de facto fővárosából is.

MI LESZ NAVRACSICS TIBORRAL? A jelek szerint veszi a kalapját. Hallgassa meg az Politico EU Confidential podcastjének vele készült, december 15-i adását.

ORBÁN PALOTÁJA ÉS REPÜLŐJE: Orbán Viktor maga is tesz azért, hogy politikai irányvonala és hatalomgyakorlási módszerei háttérbe szoruljanak. A külföldiek arra fognak emlékezni vele kapcsolatban, hogy az EU vezetői közül egyedüliként fogadta el a meghívást az új brazil elnök beiktatására. A magyarok pedig arra, hogy az újévi ünnepségre egy titokban vásárolt honvédségi géppel ment, miközben a miniszterelnök mindenkit arra akar kényszeríteni, hogy hetente plusz nyolc órát dolgozzon.

Dessault Falcon 7X használtan legalább 19 millió dollárba kerül, egy újért pedig majdnem 54 milliót kérnek. A brazíliai út költsége is közelíti az 50 ezer dollárt.

Több éve dédelgetett álmát valóra váltva Orbán ebben a hónapban költözött új irodájába a Várnegyedben, arra a helyre, ahol magyar kormányok bő száz éve nem székeltek.

© HVG

A költözés szimbolikus jele annak, hogy Magyarország újra elfoglalja az őt megillető helyet Európa nagy nemzetei között, 16 évvel egy másik tervezett költözés után, amikor Orbán a felújított (most az államfő által használt) Sándor-palotába kívánta áthelyezni székhelyét, amit az akadályozott meg, hogy a választók a 2002-es parlamenti választáson megfosztották a hatalmától.

A magyar álom – számokban

Orbán Viktor nagy álma az, hogy 2030-ra Magyarország egyike legyen „az EU öt legjobb országának”, ami az ő olvasatában azt jelenti, hogy az országot Ausztriánál is gazdagabbá tenné. Ez nem mindennapi teljesítmény lenne egy tízmilliós országtól, amely népességét tekintve csupán a 14. legnagyobb tagállama az uniónak.

Tény, hogy a magyar GDP-növekedés az egyik legmagasabb az EU-ban, a munkanélküliség pedig 4 százalék alatt van. Akárcsak Szlovákia, Magyarország szintén egy versenyképes autógyártó központtá vált az elmúlt évek során.

Magyarország azonban így is évtizedekre van Ausztriától. Az élet ugyan olcsóbb, mint ott, ám a magyarok vásárlóereje így is csak kétharmada az osztrákokénak. A remek magyar munkanélküliségi adat mögött pedig ott van az a 130 ezer ember, akik közmunkásként napi nyolc órát dolgoznak havi átszámítva 170 euróért (a nettó minimálbér euróban 308, a nettó átlagbér pedig 700 euró körül van).

ORBÁN A SARGENTINI-JELENTÉS ÓTA ERŐSEBB, MINT VALAHA: Szeptemberben Orbánt komoly kudarc hozta kényelmetlen helyzetbe az Európai Parlamentben. Még saját pártja, az EPP vezetője, egyben az Európai Bizottság elnökjelöltje, Manfred Weber is cserbenhagyta őt, hogy saját politikai céljait mentse. Ez azonban a múlt: azóta egyre javul a politikus megítélése.

Orbán Viktor és Manfred Weber
© MTI / Koszticsák Szilárd

A HVG újságírói szerint Weber, aki szeptemberben győzelemhez segítette Sargentinit, később maga áldozta fel lassan a holland politikus jelentését és az azt követő eljárást az EPP ereje és stabilitása érdekében. Orbán tűzkeresztsége után erősebb, mint valaha, hívei szemében legyőzhetetlen vezető.

A bizonyíték: novemberben a magyar kormány szemérmetlen módon nyújtott segítséget és menedéket Nikola Gruevszkinek, Macedónia jogerősen elítélt volt miniszterelnökének. Decemberben aztán Orbán néhány szimbolikus lépéssel vitt be mélyütést a magyaroknak és Brüsszelnek. Ilyen volt a CEU-val való végleges szakítás (ami elvben szakítópont Weber számára); a kormányközeli üzletemberek által irányított „nonprofit” Közép-Európai Média és Sajtó Alapítvány létrehozása; az úgynevezett „rabszolgatörvény” és az igazságszolgáltatási rendszer átláthatóságát csökkentő reformok elfogadása.

MI A GILETS JAUNES MAGYAR MEGFELELŐJE? Hiába szinte teljesen szervezetlen az ellenzék, az mégis kockázatot jelent a Fidesz számára, hogy a magyarok időről időre az utcára vonulnak. Ráadásul, szemben a korábbi sikeres megmozdulásokkal – ilyen volt a budapesti olimpia vagy az internetadó elleni tiltakozás –, a tüntetők most vállaltan ellenzéki pártokat követnek.

Az internetadó elleni tüntetés
© Stiller Ákos

Ez ugyan nem befolyásolja a párt májusi kilátásait, komoly kockázatot jelenthet a Fidesz számára az októberre várható helyi választásokon.

Májusban még a legkisebb visszaesés is kínossá válhat a párt számára – figyelembe véve azt is, mennyire be vannak fagyva a médiaviszonyok –, hiszen felboríthatja a mandátumok és szívességek jó előre aprólékosan kialakított rendszerét a helyi választások előtt.

KIVEL KÖT SZÖVETSÉGET ORBÁN 2019-BEN? Orbánt leginkább a pragmatikusság jellemezte egész karrierje során, így az sem meglepő, hogy most is minden lehetőséget nyitva tart az EP-választások lezárultáig. Amíg azt érzi, hogy jelentős befolyása van az EPP döntéshozatali folyamataiban, és ez a pártszövetség meghatározó erő marad Brüsszelben, a miniszterelnöknek aligha lesz oka arra, hogy változtasson taktikáján, amelynek alapja: úgy flörtöl a szélsőjobbal, hogy közben stabil tagja marad a Néppártnak. Ha Orbán úgy ítéli, hogy az EPP már nem védi meg, vagy a pártszövetség elveszíti dominanciáját Brüsszelben, egyesítheti erőit Matteo Salvinivel, akit „hősének” nevezett. Orbán azt várja az EPP-től és Európa jobboldalának kemény szárnyától is, hogy bizonyítsák be neki, melyikük az erősebb.

Számokban: Magyarország és az EP-választás

Három tényező különösen nagy jelentőséggel bír Magyarország esetében.

Először is 2014-ben csupán 2,3 millió szavazó, a választópolgárok mindössze 29 százaléka vette a fáradságot, hogy leadja voksát az EP-választáson. Magyarországon tehát több szempontból a megjelenés számít, a kellően motivált és szervezett szavazók nagyban befolyásolhatják az eredményt.

Másodszor, Magyarországon a bejutási küszöb 5 százalék. Az ennél rosszabb eredményt elérő pártok nem szerezhetnek mandátumot. Ennek következménye az, hogy a Fidesz 52 százalékos támogatottsággal is megszerezheti a képviselői helyek 67 százalékát.

© MTI Koszticsák Szilárd

Harmadszor, jelentős magyar diaszpóra él a környező országokban, és a jelenlegi kormány mindent megtesz azért, hogy könnyítse az állampolgárság megszerzését még azok számára is, akik soha nem éltek Magyarországon. Azok pedig, akik olyan országban élnek, amely nem tagja az uniónak, lehetőséget és segítséget kaptak, hogy akár levélben leadják a szavazatukat az EP-választáson is. Szemben például az Egyesült Királyságban élő, a hivatalos adatok szerint 95 ezer magyarral (ez a 2014-es választáson részt vevők négy százaléka), akik számára a voksolás jóval nagyobb feladatot jelent majd.

A Politico előrejelzése:

Mivel a voksok legalább 10 százaléka elvész az 5 százalékot el nem érő pártokra leadott szavazatok miatt, a mostani ciklushoz képest kevesebb ellenzéki szervezet szerezhet mandátumot. A Fidesznek jó esélye van arra, hogy 880 ezer szavazattal nyerje meg a választást, ebből azonban nem lehet olyan nagy arányú győzelem, mint a tavalyi parlamenti választáson, ahol 5,7 millióan adták le voksukat. Itt olvasható a POLITICO teljes előrejelzése, ennek legfontosabb megállapításai:

Fidesz: 13-14 helyet szerezhet meg a 21-ből, bár a párt hivatalosan 16-ot szeretne.

Jobbik: Hagyományosan szélsőjobboldali párt, amely a centrum felé indult el, majd kettészakadt, miután szélsőségesebb politikusai elhagyták. Ez a szakadás azt jelenti, hogy 15 százaléknál jobb eredményt nehezen érhet el, így 3 helyet szerezhet meg. Érdekes lehet, ha a Jobbik megpróbál belépni az EPP-be és a centrumpártokra jellemző hiteles képet igyekszik mutatni magáról.

MSZP: A magyar szocialisták 12 százalékos támogatottsággal 3 mandátumra esélyesek, ám népszerűségük kis mértékű csökkenése is 2-re csökkentheti ezt a számot.

Demokratikus Koalíció: egy mandátum.

Alapvető információk a szavazásról: Így lehet regisztrálni és egyéb tények a magyar választási rendszerről.

Az EP-választás jelöltjei és nyilatkozatok

FIDESZ: A párt Trócsányi Lászlót – ő a Fidesz első számú jelöltje az Európai Bizottságba – választotta listavezetőnek, így ő, történjen bármi, biztosan Brüsszelben folytatja pályafutását. Érdemes megjegyezni, hogy Gál Kinga ezúttal csupán a hatodik helyre került.

Az első 15 hely (ennyi mandátum elérésére lehet esélye a pártnak) így alakul: Trócsányi László, Szájer József, Járóka Lívia, Deutsch Tamás, Gyürk András, Gál Kinga, Hölvényi György, Győri Enikő, Kósa Ádám, Bocskor Andrea, Deli Andor, Hidvéghi Balázs, Tóth Edina, Kovács István, Erdős Norbert.

A helyek közül több a Fidesz jelenlegi képviselőinek jut. Az újak között találjuk Trócsányi mellett Győri Enikő madridi nagykövetet, korábbi EU-ügyi államtitkárt, Tóth Edina EPP-tanácsadót és Kovács István, a Fidesz-közeli Alapjogokért Központ stratégiai igazgatóját.

A távozók között van Schöpflin György mérsékeltnek tartott brit–magyar professzor, aki visszavonul a politikai pályafutástól, valamint Tőkés László romániai magyar nacionalista politikus.

A Fidesz célja az, hogy az Európai Néppártban maradjon a választás után, erről Hidvéghi Balázs, a párt kommunikációs igazgatója beszélt. „Az idei európai parlamenti választás kulcsfontosságú és történelmi jelentőségű abban az értelemben, hogy egy valódi összeurópai ügy, a migráció, lesz a középpontjában” – fogalmazott a választási listán is szereplő Hidvéghi. „A jelenlegi, bevándorláspárti brüsszeli többséget olyan erőknek kell leváltani, amelyek elkötelezettek a nemzetek Európája és az európaiak védelme iránt” – tette hozzá.

Azokkal a bírálatokkal kapcsolatban, amelyek a média feletti ellenőrzés miatt és a kampányeszközként használt állami hirdetésekkel kapcsolatban érik a pártot, Hidvéghi azt mondta: „semmi nem veszélyezteti a sajtószabadságot Magyarországon, ahogy azt a vibráló politikai viták is világosan megmutatják”.

JOBBIK: „4-5 képviselői mandátum megszerzése az Európai Parlamentben, csatlakozás egy politikai csoportosuláshoz és jó szereplés az önkormányzati választáson” – ezt nyilatkozta céljaival kapcsolatban Gyöngyösi Márton, a Jobbik alelnöke. A korábbinál jóval EU-barátibb hangot megütő politikus hozzátette: „a Jobbik számára az EU az a közösség, amelyen belül országunk és civilizációnk érdekeit a legjobban képviselni tudjuk”. Az érdekek között az „ellenőrizetlen migráció” elleni küzdelmet, az európai bérek közötti különbség csökkentését és az „őshonos kisebbségek kollektív jogait” emelte ki.

SZOCIALISTÁK: „Egyértelműen kulcsfontosságúnak” nevezte az európai parlamenti választást Tóth Bertalan, az MSZP elnöke. „Pártunk a Párbeszéddel (utóbbi az Európai Zöldeket támogatja) már meghirdette az Európa-párti Szövetséget, amely nyitva áll minden párt, civil szervezet és más szerveződés vagy emberek számára, akik meg akarják védeni az európai értékeket – fogalmazott, hozzátéve: meg vagyunk győződve arról, hogy egy széles körű EU-párti koalíció képes lesz legyőzni Orbán Viktort.

DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ: A Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök által vezetett kis párt, amely az MSZP-ből kiválva alakult, várhatóan egy képviselői mandátumot szerez meg a választáson.

„Valószínűleg ez a legfontosabb Európai Parlament lehet” – fogalmazott a DK vezetője, Gyurcsány Ferenc. Szerinte egy közös ellenzéki lista csak abban az esetben lehetséges, ha „mindenki együttműködik”, és azt is nyitott kérdésnek tartja, hogy a Jobbik vagy a Momentum részt venne-e ebben.

MOMENTUM: Fekete-Győr András, a párt 29 éves vezetője szerint a Momentum – amely kulcsszerepet játszott az elmúlt hetek tüntetéssorozatánál a tiltakozók mobilizálásában – két vagy három mandátumot szerezhet májusban. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a pár háromszorozza meg népszerűségét a mostani négy százalékról legalább 12 százalékra. A Momentum novemberben csatlakozott a Guy Verhofstadt vezette ALDE-hoz, és ellenzi az egységes, Fidesz-ellenes listát.

MAGYARORSZÁG MINDENKIÉRT MOZGALOM: Márki-Zay Péter, a magyar politikai élet konzervatív újonca azzal szerzett hírnevet magának, hogy megverte a Fidesz jelöltjét a hódmezővásárhelyi polgármesteri címért folyó küzdelemben. Ezt a sikert most országos szinten szeretné felülmúlni új mozgalmával. A 46 éves, hétgyerekes politikus szerint „egyesíteni kell minden ellenzéki szavazót”. „Amíg a másik 50-60 százalék nem tud együttműködni, amíg szétszabdaltak…, addig a Fidesz mindig győzni fog” – fogalmazott Márki-Zay.

„Mozgalmunk első fontos megmérettetése az őszi önkormányzati választás lesz” – mondta, megjegyezve, hogy az ellenzéki pártok nem éreznek magukban elég ösztönzést arra, hogy egy közös listán induljanak, Brüsszelben már mindenki a maga útját akarja járni. Az ő fő célja az európai választásokon „magas részvétel, ami általában az ellenzéknek kedvez”.

LMP (Lehet Más a Politika): A zöldpárt az áprilisi választások óta mindkét vezetőjét és képviselői harmadát elveszítette.

A magyar viccpárt: A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP). Nem leszünk meglepve, ha ők szerzik meg az utolsó helyet.

Hétfőn egyébként a szocialista Ujhelyi István bejelentette: az MSZP, a Jobbik, a Momentum, az LMP és a Párbeszéd közös mozgósító kampányt indítanak a választási részvétel növelése érdekében.

HVG.hu

Hasonló bejegyzések

Leave a Comment