Oligarchahatározó: Mészáros, Vajna, Szemerey, Spéder, Garancsi és a többiek

Oligarchák vagy strómanok? A kérdés az Orbán-Simicska háborút követően vált aktuálissá, hiszen az azóta érkezett feltörekvő kormánybarát mágnások egyike-másika inkább tűnik a strómanképző tehetséges végzős növendékének, mint önjáró entitásnak. Az Átlátszó Kis Oligarchahatározó sorozata még két évvel ezelőtt számolt be azokról, akik Simicska Lajost váltották.

De igazából nem is váltották, mert – ahogy az Átlátszó cikke fogalmaz – Orbán Viktor miniszterelnök már nem szívesen ad teljhatalmat egyetlen kormánybarát gazdasági potentátnak sem, ezért szorult háttérbe a Fideszt az alapítás óta segítő Simicska Lajos.

A lényeg: nem szerepváltás történt, „a Lajos” helyére valóban nem lépett új pártpénzzsonglőr, érkeztek viszont kisebb-nagyobb oligarchácskák, vazallusok, lekötelezettek, a jelek szerint ágazatonként uralva a szinte teljes gazdaságot, legfeljebb egymásnak teremtve konkurenciát. Felemelkedésüket nem egy esetben, s ez már magas oligarchafokra utal, több-kevesebb személyre szabott parlamenti törvényalkotás is segítette.

Érdemes megismerni néhányat közülük:

Garancsi István (52 éves)

Reneszánsz ember: Orbán Viktor kedvenc klubja, a Videoton tulajdonosa, van takarékszövetkezete, építőipari nagyvállalata, gázforgalmazója, luxusingatlan-befektetései – amelyekből adott esetben bérbe ad Orbán-dinasztia saját lábon állást gyakorló csemetéjének, szigorúan piaci alapon -, reklámcége, adott esetben kisegít egyéb kormánybarát mágnásokat (például beszáll a miniszterelnök atyai barátja, Kékessy Dezső családja agrárérdekeltségébe) vagy cégeinek ideiglenes, ám megbízható gazdát kereső minisztereket.

Természetjáró civil szövetségben elnököl, s az első Orbán-kormány idején kerékpáros kormánybiztosságot is vállalt. A szerteágazó érdeklődés és érdekeltség mutatja, hogy van, akinek sikerült meghaladni a diverzifikáció dogmáját – Garancsi e tekintetben legalábbis a leginkább Simicska-szerű újmágnás.

Még akkor is, ha a Figyelőnek adott portréinterjú után a sajtóban szerethető oligarchaként aposztrofálták: ellentétben több oligarcha-kollégával a végtelenségig puritán, zsömlét eszik, matracon hál, használt Audit hajt, s a túrázáson, hegymászáson kívül nincsen drága hobbija.

A Szabolcsi-nyírségi származású „erős emberek” – Veres Jánostól Baja Ferencen át Seszták Miklósig tartó – népes táborát erősíti, amennyiben a román-ukrán-magyar hármas határhoz közeli Fábiánháza szülötte, ahonnan bár középiskolás korában elszármazott, de rendszeresen visszalátogat.

Nővére, a Veszprémben élő Garancsi Mária szintén a politikaközeli vállalkozók népes táborát erősíti. Az igazságügyi minisztérium tanácsadó testületében tevékenykedett a szintén veszprémi Navracsics Tibor minisztersége idején, akivel jelenleg is együtt ülnek a Futsal Veszprém elnökségében.

Garancsi Mária cége, a Veszprémber az ócsai devizásgettó építésén, illetve a devecseri iszapkár-mentesítésen is dolgozott, de kap munkát a fivére által vezetett Magyar Természetjáró Szövetségtől is.

Spéder Zoltán (56 éves)

Karrierje tipikusan „ősfideszes” – a szó szociológiai értelmében. Rátkáról, a Tokaj-hegyaljai kis faluból származik, szülei elsőgenerációs értelmiségiek, ám még a könyvelő édesapa, tanítóképzőt végzett édesanya mellett sem volt alapértelmezett, hogy a család mindkét fiúgyermeke középiskolában, mégpedig a híresen kemény miskolci Földes gimi matematika szakán tanuljon tovább.

A Népszabadság párhuzamos Spéder-fivérek-portréja szerint a borsodi megyeszékhelyen kisebb kultúrsokk érte a testvérpárt, mint amiről a vidékről Budapestre származottak (például a Fidesz-alapítók) rendre számot adtak. De azért a későbbi közgazdász testvérpár is megemlítette, hogy a „városi úri gyerekeknek” az övékénél mélyebb műveltsége frusztrációt okozott kezdetben számukra, amit ellenben kompenzált a rosszul fűtött kollégiumban élők büszke önállósága.

Érettségi után mindketten Rajk-szakkollégisták lettek: bátyjából, Spéder Zsoltból tudós kutató, Spéder Zoltánból szintén némi kutatói kezdet után OTP-s „kétkezi” bankár lett. Ismerőik szerint a Fidesz-alapítókkal a rajkos időkből ered a kapcsolat, az OTP-ben mindenesetre már „fideszes” igazgatósági tagként, majd vezérhelyettesként emlegették.

Sőt, az első Orbán-kormány idején az is felmerült: ő válthatná a vezérigazgatói székben Csányi Sándort, az OTP első emberét, akivel az aktuális kormányoknak hagyományosan ellentmondásos volt a viszonya; e szerint a forgatókönyv szerint Csányinak megmaradt volna az elnöki titulus.

Az élet azonban másképpen hozta: noha a bankárszakma Spéderhez köti az OTP nagy menetelését, regionális bankká fejlődését, 2006-ban mégis megvált a pénzintézettől – még a részvényárfolyam is beleremegett a HVG akkori beszámolója szerint.

Az is nyílt titok a bakszférában, hogy nem maradtak kebelbarátok egykori főnökével, Csányival – alighanem kicsit a revansvágy és bizonyíthatnék is vezethette Spédert az FHB megszerzésekor, illetve akkor, amikor felcsapott a második-harmadik Orbán-kormány bank- és takarékszövetkezetügyi megmondójának.

A két esemény között azonban történt egy s más, leginkább a már említett puccskezdemény, amelyben az azóta csak ímmel-ámmal cáfolt hírek szerint befektető barátaival, mások mellett Nobilis Kristóffal és Lantos Csabával ötleteltek azon: vajon megfelelő kihívója-e Gyurcsány Ferencnek a kétszer is elbukott, éppen polgári körök szervezésén ügyködő Orbán.

Az állítólagos puccsisták közül nem csak ő nyert bűnbocsánatot a 2010-es elsöprő győzelem után: az egyébként épp Spéderrel kötött előnyös cégügylet kapcsán is a hírekbe került Stumpf István alkotmánybíró, Giró-Szász András kormánykommunikátor (utóbb tanácsadó), Schmidt Mária múzeumigazgató lett/maradt.

A CEMP-médiacsoportba tartozó a Napi Gazdaságot mindenesetre a kormányagytröszt Századvégnek passzolta át: a valahai gazdasági szaklap jelenleg Magyar Idők címen fut, a kiadója pedig a Simicska-birodalomból rugalmasan levált Liszkay Gáboré és a dohánymogul Sánta Jánosé.

Spédernek az informális bankügyi tanácsos-szerep mellett a jelek szerint marad ideje a saját üzletei pörgetésére is, a Forbes legalábbis 23,4 milliárd forintosra, a HVG egy évvel korábban 30 milliárdra becsülte a bankár vagyonát, elsősorban az FHB, a médiaportfolió (az Index mellett például a napi.hu, az Infó Rádió, a portfolio.hu és a port.hu), valamint az ingatlanbefektetési BIF-részvénypakett alapján.

 

Mészáros Lőrinc (52 éves)

„A Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye” – elhíresült mondásában ezt a sorrendet állította fel jótevőiből a NER szívcsakrája, Felcsút fideszes polgármestere, akinek vagyonát a Forbes 24,4 milliárd forintra becsülte, ezzel a 30. leggazdagabb magyarnak titulálva őt.

A szegénysorból gázszerelőként feltörekedett Mészárost a kilencvenes évek végén kezdték érdekelni a helyi közügyek: 1998-2002-ben települése független képviselője volt, majd két ciklussal később, 2010-ben Fidesz-színekben tért vissza.

A hattagú testületben ekkor már öten a Fideszt erősítették, csakhogy a párt kudarcként élte meg, hogy a polgármesteri tisztséget harmadjára is Varga György (független) nyerte.

Meg is született a kétharmados törvényhozásban a Lex Varga, miszerint a köztartozást felhalmozott polgármester összeférhetetlen: a képviselőtestület (bár Varga ekkor már törlesztett) megfosztotta tisztségétől a településvezetőt, az időközi választást az ekkor már két éve a helyi focicsapatot is tulajdonló Mészáros nyerte. Mészáros 2004 óta vezeti az Orbán Viktor által létrehozott Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítványt.

A Felcsút FC és a Felcsút-szponzor Femol 97 Kft. átvételére, a korábbi klubvezető Molnár Csaba helyi vállalkozó háttérbe szorítására szintén nem fairplay-díjas akcióként emlékeznek a helyiek. Molnár azóta elhunyt, s nincsen az élők sorában Mészáros másik nagy ellenlábasa, Váradi András, az Együtt alcsútdobozi polgármester-jelöltje sem.

Az Orbán-dinasztia stadionos, kisvasutas, Orbán-dácsás központjává váló Felcsútot vezető Mészáros – szemben a háttérbe szorított Vargával és Molnárral – a kormányfő tökéletes végrehajtójának tűnik, miközben ő és családja szinte a semmiből vált a környék gazdasági potentátjává és küzdötte fel magát a száz leggazdagabb magyar közé.

Földbirtokos, dohánykereskedő, infrastruktúra-beruházó – a Győr-gönyűi kikötőberuházást éppen Simicska elől happolta el, persze konzorciumban -, élelmiszeripari vállalkozó – érdekeltségei egyre szélesebb vertikumot fednek le.

Bővebben itt találnak információt.

Hasonló bejegyzések

Leave a Comment