Mától bűn, ha valaki hajléktalan Magyarországon

Egy tollvonással oldotta meg a kormány a hajléktalanság problémáját: mától szabálysértés az utcán élni. A harmadik figyelmeztetés után a hajléktalant közmunkára vagy elzárásra ítélhetik. Sőt, a holmiját meg is semmisíthetik – a rendszer az utolsó pillanatban még embertelenebbé vált.

 – Forrás: HVG / Windisch Judit, Csányi Nikolett –

Szinte teljesen kiürültek vasárnap estére a forgalmas belvárosi aluljárók, a hajléktalanok már máshol keresnek maguknak menedéket. Sejtik ugyanis, hogy ott kezdődik majd a rendőrségi razzia. Mától tilos és szabálysértésnek minősül, ha valaki életvitelszerűen az utcán él, vagyis, ott alszik, eszik, tisztálkodik, tartja a kutyáját. A hajléktalanokat 90 napon belül háromszor figyelmeztethetik, negyedjére már nem mérlegelhet a rendőr: szabálysértési eljárást kell indítani a renitens ellen, aki nem vonul be hajléktalanszállóra vagy vegy igénybe más, számára fenntartott ellátást.

Végigjártuk a Nyugati tér, Astoria, Deák tér, Kálvin tér, Ferenciek tere, Blaha Lujza tér, Keleti Pályaudvar útvonalat a törvény hatályba lépése előtti este. A megkérdezett hajléktalanok tisztában vannak a szabályváltozással, van, aki már talált magának hajléktalanszállót, ahová reményei szerint délután be is költözhet, más viszont nem akar menni.

A három figyelmeztetést villámgyorsan össze lehet szedni, ugyanis a törvény lényegében szabad kezet ad a rendőröknek. Előfordulhat, hogy egy padról padra költöző hajléktalan pár óra leforgása alatt begyűjti a figyelmeztetéseket, és már viszik is szabálysértési őrizetbe. A szorult helyzetben lévőket segítő civil szervezetek vezetői is csak találgatnak a menetrendről.

Míg a Menhely Alapítványt vezető Aknai Zoltán úgy kalkulál, egy teljes napnak azért illene eltelnie a két figyelmeztetés között, a Város Mindenkié csoport egyik alapítója, Udvarhelyi Tessza sokkal borúlátóbb: “egy napon belül is megkaphatja az életvitelszerűen utcán élő a három figyelmeztetést a rendőröktől, ha rászállnak vagy olyan pechje van, hogy mindig megtalálják. Akár ugyanazon a padon is rászólhatnak háromszor”. Ugyanettől tart egy szociális munkás is.

Megkérdeztük az ORFK-t, mi a reális ütemezés, van-e valamilyen iránymutatás arról, mennyi időnek kell eltelnie két felszólítás között, de nem tartották értelmezhetőnek a felvetést. Azt válaszolták,

amikor a rendőrnek tudomására jut például egy szabálysértés, akkor köteles intézkedni, illetve intézkedést kezdeményezni. A rendőrség felkészült a 2018. október 15-én hatályba lépő jogszabályokban foglalt feladatok végrehajtására, tehát ha fennállnak a szabálysértési őrizetbe vétel jogszabályi feltételei, akkor az elkövetőt szabálysértési őrizetbe fogja venni.

Azt egyik, névtelenséget kérő forrásunk nem tartja valószínűnek, hogy mindenkit elvisznek a fogdába, mert “nem akarnak ennyi autót fertőtleníteni”. Akihez kell, mentőt hívnak. Csak azt lehet bevinni, aki ellenáll. És meg kell különböztetni azokat, akik magatehetetlenek, azért nem mozdulnak – tette hozzá. Mindeközben állítólag van egy megállapodás a rendőrség és az utcán dolgozó szociális munkások között: senki sem várja el, hogy egymás munkáját végezzék.

© Reviczky Zsolt

Civil és rendőrségi forrásaink mindenesetre egybehangzóan állítják, kedden és szerdán nagy, országos akció indul a hajléktalanok ellen. Van, aki szerint szerdán már szabálysértési őrizetbe is vehetik az első hajléktalanokat. A bíróságnak pedig 3 napja van dönteni: közérdekű munkát vagy elzárást szab ki? Igaz, eredetileg pénzbírság lehetősége is felvetődött, de ezt elvetették.

Udvarhelyi Tessza, a Város Mindenkié csoport egyik kitalálója és alapítója azt ígéri: az utcajogászok mindenkinek ingyen segítenek majd, hogy a bíróságon fellebbezhessenek a döntés ellen. Érvelhetnek például azzal, hogy próbáltak ugyan hajléktalanszállóra menni, de ott vagy nem volt hely, vagy nem voltak megfelelőek a körülmények. Azzal számol, a szoros határidők miatt az első pereket már a héten megtarthatják. Stratégiai pereskedés a céljuk, azt akarják elérni, hogy ezt a törvényi szabályozást megszüntessék. Más kérdés, hogy a teljes törlés lehetetlen: a Fidesz–KDNP-többség alaptörvényi szinten szabályozta a kérdést.

Úgy tudjuk, az elmúlt napokban többször tárgyalt a rendőrség civil szervezetekkel a várható intézkedésekről. Az egyeztetéseken forrásunk szerint kiderült: inkább a polgármesterek akarnak látványos intézkedéseket, “a rendőrök nem akarnak vadulni”, vagyis nem lesz látványosabb akció, mint a Fidesz 2010-es győzelme utáni első ciklusban.

© Reviczky Zsolt

A Fidesz ugyanis nem sokkal a nyolc évvel ezelőtti választás után nekidurálta magát a hajléktalankérdés rendezésének, de elsőre elbukott az Alkotmánybíróságon. Ezután a szokásos módon járt el: beleírta az Alaptörvénybe, hogy az önkormányzatok bizonyos közterületekről kitilthatják a hajléktalanokat (ez most totális, általános tiltássá szigorodott), a szabály ellen vétőket ugyanúgy elzárással vagy közmunkával büntethették, mint most. A főváros és a kerületek nem voltak szívbajosak, mikor a hajléktalanok számára tiltott területeket jelölték ki. 2012-ben pár hónapig pénzbüntetést is kiszabhattak a hajléktalanokra, akkor 1500 emberen 40 millió forintot akartak behajtani.

A törvényi szigorítás előtt is fel lehetett lépni az utcán élőkkel szemben, ám A Város Mindenkié csoport adatkérése szerint az utolsó eljárás 2016. októberében folyt. Addig havi szinten 1-10 esetben jártak el a rendőrök, nem meglepő módon a legaktívabbak a 2014-es önkormányzati választás előtt voltak. A csoport egyik aktivistája, Misetics Bálint azt a következtetést vonta le,

az intézkedés nemcsak a szociális szakma, az Alkotmánybíróság és az emberi jogi szervezetek szerint káros vagy legalábbis értelmetlen, hanem a hatóságok szerint is.

© Reviczky Zsolt

Udvarhelyi Tessza is ráerősített erre:

Úgy láttuk, a rendőrök nem érezték feladatuknak, hogy a hajléktalan emberek ellen csak azért indítsanak eljárást, mert az utcán élnek. Ez persze nem jelenti azt, hogy a zaklató igazoltatás gyakorlata ne folytatódott volna. Csak konkrétan megbüntetni nem akarták őket az utcán élésért.

A kérdéssel annak idején az ombudsman is foglalkozott, aki azt állapította meg, a rendőrök fő célja nem a büntetés volt, hanem a hajléktalanok elüldözése onnan, ahol zavarhatták a városlakókat. Volt, aki a nyári szigorítást hecckampánynak tartotta, azonban most mindenki úgy látja, a rendőrség készül. Csak kérdés, meddig tart ki a lendület, hosszú távon ugyanis Udvarhelyi szerint a rendőröknek nincs erre kapacitása.

Bár az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint van elég férőhely, a civil szervezetek ezt vitatják. Jó időben valóban 80 százalékos a kihasználtság, télen viszont 130 százalék is lehet, még úgy is, hogy nem mindenki megy be hajléktalanszállóra. Aknai Zoltán azt mondja, ez nem csak matematikai kérdés, hanem minőségi is. Sokan úgy tartják, jobb az utcán, mint egy szálláson, ahol lophatnak, vagy nem lehet velük a párjuk, illetve a kutyájuk. Ittasan sem engedik be őket.

© Reviczky Zsolt

A legnagyobb kérdés, mi lesz a mentális vagy alkoholproblémával küzdőkkel vagy fogyatékkal élőkkel. Úgy tudjuk, a Máltai Szeretetszolgálat nyitott a “legsúlyosabb esetek” számára egy 40 férőhelyes szállást, ahová kifejezetten a szabálysértési eljárás miatt szállóra kényszerülőket tudják befogadni, akik a tervek szerint két napig maradhatnak. Hogy utána mi lesz velük, nem tudni, ahogy az sem világos, egyáltalán hány embernek kellene ilyesfajta speciális segítség. Az elképzelhető, hogy a normál menedékhelyek is kénytelenségből lazítanak a szabályokon. Több szociális munkás viszont aligha lesz. Udvarhelyi Tessza azt mondja, annyira kevés pénz jut hajléktalanellátásra, hogy előfordulhat: egy 50-100 fős szálláson egyetlen szociális munkás van éjszaka ügyeletben, mert nem tudnak több munkaerőt kifizetni.

Elégethetik a gyerekük képét is

A hajléktalanokkal kapcsolatban levő segítők, szociális munkások azt mondják, az érintettek egy része fél a változástól, különösen a maguk által épített kunyhókban élők. Nem tudják, mi lesz a holmijukkal, ha rendőrségi felszólításra elhagyják azt, vagy esetleg a törvényre hivatkozva esetleg lebontják az építményüket. Ez tilos, ahhoz továbbra is hatósági engedélyre van szükség – mondja Udvarhelyi Tessza.

© Reviczky Zsolt

Az őrizetben lévő hajléktalanoktól elveszik és legfeljebb fél évig tárolják a holmijukat – amiről leltár és felvétel is készül –, de a civil szervezetek nem látják, hogy az önkormányzatok hol fogják tárolni ezeket. A kormány az utolsó percben is módosított a szabályokon: a péntek este megjelent rendeletmódosítás alapján már nem kell kifizetni a hajléktalanoknak a gyorsan romló, bomló, tárolhatatlan dolgaik értékét. Igaz, nekik sem kell fizetni a tárolási és megsemmisítési költséget. A friss módosítás értelmében az “elkövetőként” emlegetett hajléktalan ember személyes tárgyait – fényképeit, iratait, mankóját vagy egyéb gyógyászati segédeszközét – nem kell megőrizni, és mégsem kártalanítják, ha ingóságait alaptalanul semmisítették meg. Hirtelen rájöttek, a probléma nagyobb a vártnál, gyorsan átcsoportosítottak 300 milliót, szintén pénteken.

Nem tudni pontosan, hányan élnek most az utcán, de egy minden évben elvégzett kutatás szerint tavaly február 3-án éjjel, mínusz 2 fokban legkevesebb 2521 ember aludt odakint országszerte.

Hasonló bejegyzések

Leave a Comment