Jókora gyomros lenne a kormánynak az áfacsökkentés

Úgy néz ki, hogy az egész Európai Unióban egyedül Magyarországon kellene csökkenteni az áfát. Szerdán jött a hír, hogy az Európai Parlament 25 százalékban maximálná az általános forgalmi adót az MSZP-s Szanyi Tibor jelentése alapján.

– A 24.hu beszámolója / Tamásné Szabó Zsuzsanna –

Konkrétabban arról lenne szó, hogy a költségvetési források biztosítása és a káros adóverseny elkerülése végett az összes áfakulcsot figyelembe véve 12 százalékos súlyozott átlagot kellene elérni minden tagállamban. A 15 és 25 százalékos érték közötti általános kulcson túl lehetőség lenne két kedvezményes, valamint egy 0 és 5 százalék közötti kulcs alkalmazására is.

Jelenleg Magyarországon az általános áfakulcs 27 százalékos, emellett van egy kedvezményes 18 százalékos és egy 5 százalékos kulcs is, illetve vannak áfamentes termékek, szolgáltatások.

Az Európai Unióban egyedül Magyarországon van 27 százalékos áfa, ez a legmagasabb adókulcs.

Utánunk 25 százalékkal Dánia, Horvátország és Svédország jön, de van több olyan ország, ahol 20 százalék alatti a legmagasabb kulcs.

Az értékesített dolgok zöme Magyarországon a 27 százalékos kulcs alá tartozik, még akkor is, ha az utóbbi években néhány termék és szolgáltatás átkerült a kedvezményesebb sávba. Például a szálláshely-szolgáltatás már csak 18 százalékkal adózik, a hal az idei évtől 5 százalékkal, és korábban a sertés, tavaly a friss tej, a baromfi, a tojás adója is átkerült az 5 százalékos áfakörbe. Az internetszolgáltatás, forgalmi adóját két lépésben vitték le, jövőre pedig a tartós tejnél csökkenhet 5 százalékra az áfa.

Debrecen, 2016. január 14.Vásárlók egy hentesüzlet húspultjánál a debreceni Piaccsarnokban. A több mint 6500 négyzetméter hasznos alapterületû csarnokban 295 asztalról, 29 hûtõpultból és 31 üzlethelyiségbõl kínálják termékeiket a zöldség- és gyümölcstermelõk és a hústermékeket árusító kereskedõk. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
Vásárlók egy hentesüzlet húspultjánál a debreceni Piaccsarnokban – Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Tavaly júliusban Czerván György agrárgazdaságért felelő államtitkár azt nyilatkozta, hogy évi 50-60 ezer forint megtakarítást jelentett a családoknak az addigi áfacsökkentés. Egy gond azonban akadt: az áfacsökkentések után lementek az árak, a hatás azonban átmenetinek bizonyult. Jó példa erre a sertéshús.

Ha a 27 százalékos kulcsot tényleg le kell vinni 25 százalékra, pusztán matematikai alapon

az egyes termékeknél alig észrevehető, 1,57 százalékos árcsökkenést kellene hogy jelentsen.

Feltéve, hogy az értékesítők nem nyelik le a csökkentést. De ha az egész gazdaságot, vagy az éves költéseinket nézzük, akkor már sok pénzről beszélünk.

A KSH májusi előzetes jelentése szerint a havi átlagos lakossági fogyasztás tavaly kis híján 83 ezer forint volt. Tegyük fel, ebből 80 ezer forintnyi adózott 27 százalékkal. Ebben az esetben

  • havi 1260 forint körüli megtakarítást jelenthet az áfacsökkentés,
  • éves szinten mintegy 15 ezer forintot,
  • egy négytagú átlagcsaládnál évi 60 ezer forintot.

A 2012-és áfaemeléskor amúgy az áfabevételek nem nőttek a várt mértékben, mert a lakosság visszafogta a fogyasztását. Elvileg tehát a fogyasztás növekedése sem kizárt az áfacsökkentés révén, ami némileg korrigálhat a számokon.

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu
Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Amikor 2012-ben 25 százalékról 27 százalékra emelték az áfát, akkor a kormány kalkulációi szerint 150 milliárd forintos pluszbevételt jelentett volna a költségvetésnek és persze ugyanennyi pluszkiadást a lakosságnak, illetve a cégeknek. Igaz, akkor még csak 2747 milliárd forintos volt az áfakalap, ami azóta jó nagyra nőtt. A jövő évi költségvetésben áfából már 4286 milliárd forint bevételt tervezett a kormány, bő 450 milliárd forinttal többet, mint 2018-ban.

Arányosítva és egyszerűsítve 230 milliárd forintos is lehet a kiesés, az áfacsökkentéseket is figyelembe véve valamennyivel kevesebb.

Nagyjából a tervezett áfabevétel-növekmény fele ugorhatna tehát, ha már jövőre át kellene térni a 25 százalékos áfakulcsra.

Megkérdeztük a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettesét, mekkora rést üt a magyar költségvetésen, ha a kormány az Európában legmagasabb áfakulcs csökkentésére kényszerül. Hiszen ezek szerint nem kis összegről van szó. Karsai Gábor szerint ha az államháztartás pályája felől közelítünk, akkor

komoly járulékos problémát jelenthet az esetleges áfacsökkentés.

Az Európai Unió ugyanis arra szólította fel Magyarországot, hogy csökkentse az államháztartás hiányát. A strukturális deficit nagyon magas, és egyre növekszik. Úgy néz ki, hogy idén az EU-ban Magyarországon lesz a legnagyobb a hiány Románia után.

A várhatóan fékeződő gazdasági növekedés mellett eleve dilemmát jelent a gazdaságpolitikának a hiány csökkentése, és ha ehhez még egy ilyen nagyságrendű költségvetési kiesés jön, az nyilván tovább nehezíti a megfelelést, tette hozzá Karsai Gábor.

Ha a részleteket nézzük, például az egészségügyben tarthatatlanná kezd válni a helyzet, nagy a nyomás, hogy pozitív változás történjen végre. Ami nyilván kiadással jár együtt. Valamit ki kell találnia a kormánynak majd, át kell gondolni a költségvetési politikát, hogy az egyensúly tartható legyen.

Budapest, 2016. március 11.Kórterem az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelõintézet Merényi Gusztáv Kórház felújított pszichiátriai osztályán 2016. március 11-én. A 64 ágyas pszichiátriai osztály teljes körû, a 69 ágyas pszichiátriai rehabilitációs osztály pedig részleges felújításon esett át, a beruházás 69 millió forintba került. MTI Fotó: Kovács Tamás
Fotó: Kovács Tamás / MTI

A tervezett lépés pozitív hozama lehet, hogy az unióban egyik leggyorsabban növekvő magyar inflációt némileg fékezheti, említette meg a szakember. Még akkor is, ha a cégek egy része lenyelné az áfacsökkentést. Persze ugyanígy előfordulhat az is, hogy marketingcélból inkább nem teszik.

Viszont arra nem számít Karsai Gábor, hogy az áfavisszaélések az adócsökkentés miatt jelentősen visszaszorulnának, mert még a 25 százalékos áfa is magas uniós viszonylatban. Ezen a téren inkább az utóbbi évek intézkedései (pénztárgépek NAV-os bekötése, online számlázás, EKÁER, stb.) hozhatnak további eredményeket, tette hozzá.

Fontos tisztázni, hogy a szerdai bejelentés még nem azt jelenti, hogy 25 százalékos lesz az áfakulcs Magyarországon. A bizottság jogszabály-tervezetének javasolt változtatásai ugyanis most az Európai Tanács elé kerülnek, és a jogszabályt a tanács fogadja majd el, ha elfogadja.

A tanácsban először a tagországok szakminiszterei fogják megvitatni a tervezetet. Az Európai Parlamentnek ebben a témakörben konzultációs jogköre van, tehát az EP módosító javaslatait a tanácsi szakminiszterek véleményként fogják figyelembe venni. Az Európai Bizottság eredeti javaslatában amúgy nem szerepelt konkrétan a 25 százalékos értékben maximált áfakulcs.

Mivel az Európa Tanácsnak egyhangúan kell döntenie áfaügyekben, így

akkor lesz 25 százalékos a maximális áfakulcs az Európai Unióban, ha a magyar kormány is belemegy ebbe.

De vajon belemegy-e? Karsai Gábor nem tartja kizártnak, hogy ha nem is szívesen, de megszavazhatja a kormány a javaslatot, ha oda kerül a sor. Nyilván nem véletlen, hogy 2012-ben felemelték az áfát, kellett a költségvetésbe a pénz. A bevételkiesés gond lehet, különösen hogy a hiányt csökkenteni kéne. Ráadásul egy ilyen kikényszerített adócsökkentés kevéssé jól kommunikálható. Viszont lehet, hogy taktikai megfontolásból, nem akarván újabb frontot nyitni az EU-val szemben, mégis rábólinthatnak.

Kiemelt kép: Koszticsák Szilárd / MTI

Hasonló bejegyzések

Leave a Comment