Hiába épít a kormány bölcsődéket?

Lehet, hogy a kormány későn vagy nem a valós igényekre támaszkodva létesít bölcsődei férőhelyeket? Egy folyamatban lévő népességtudományi kutatás eredményei erre engednek következtetni.

Eddig is sok érdekességet hozott a KSH Népességtudományi Intézetének Kohorsz’18 projekt kutatása, egy olyan hosszú távú, hároméves kutatás, amely tízezer résztvevővel térképezi fel, hogyan születnek meg és indulnak el a magyar polgárok az életben. Kiderült, hogy sok családban élnek féltestvérek, és az élettársi viszonyok közt született gyerekek száma is jelentős: a mamák partnerének 53 százaléka férj, 44 százaléka élettárs, és az anyukák 3 százaléka él egyedül.

Most a kutatás újabb eredményeket hozott. A gyerekvállalás ösztönzése és problémái között mindig elhangzik, hogy nincs elég bölcsődei férőhely, a kormány meg is kezdte a fejlesztéseket, az Emmi mindig el is büszkélkedik az eredményekkel – idén júniusban döntött a kormány, hogy 20 milliárd forintot ad 3-4 ezer férőhely létesítésére. Ehhez képest

a várondósok kevesebb mint fele (45%) tervezi, hogy bölcsődébe adja gyerekét.

Erős többségük (64%) pedig csak a gyerek kétéves kora környékén vagy az után (9%) adja be a gyereket a bölcsibe – erre derült fény 5000 kérdőív adatai alapján. 51 százalék nem is tervezi, hogy a gyereket bölcsődébe adja, azaz ők három évig otthon maradnak a gyerekkel az elképzelések szerint.

Ami meglepő: az első vagy második gyerekeküket várók nagyobb arányban adják bölcsődébe a gyereket a jövőben, mint a három- vagy többgyerekes családok. Azaz a kormány által is propagált és honorált három- vagy többgyerekes családokat kisebb bölcsődéztetési szándék jellemzi: alig negyedük tervezi, hogy bölcsibe adják az új családtagot.

A fiatal, 25 év alatti várandósok is kisebb százalékban tervezik a bölcsődéztetést, az idősebbek nagyobb arányban. Ahogy a magasabban iskolázottabb anyák is inkább tervezik ezt, mint az iskolázatlanabbak. Márpedig a kutatások azt mutatják (ezt a G7 cikke támasztja alá), a gyerekvállalási kedv inkább az iskolázatlanabb, fiatalabb nőknél nőtt meg – azok körében, akik nem annyira tervezik a bölcsödéztetést.

Az anyák bő egynegyede egyébként kényszerűségből adja a gyerekét bölcsibe, egyébként azt gondolja, hogy a babáknak jobb lenne, ha hároméves korig otthon maradnának a családban.

A kutatás később azt is megvizsgálja majd, a szülők mennyire tartották magukat előzetes terveikhez.

Hasonló bejegyzések

Leave a Comment