Elítélték a Buda-Cash-botrány vádlottjait

Elítélte a Buda-Cash botrány vádlottjait a Fővárosi Törvényszék, a vádlottak egyenként 7 év 6 hónap börtönbüntetést kapott. Az öt vádlottat V. Pétert, P. Zoltánt, T. Pétert, Gy. Jánost és P. Gyulát folytatólagosan elkövetett sikkasztás büntette miatt találta bűnösnek a bíróság, P. Zoltánt felbujtóként, T. Pétert, Gy. Jánost és P. Gyulát bűnsegédként.

 – Az Index.hu beszámolója / Csurgó Dénes –

A vádlottakat vagyonelkobzásra is ítélte a bíróság, cégeket, telkeket, bankszámlákon, sőt, még nyugdíj-megtakarítási számlákon lévő koboznak el, esetenként a vádlottak családtagjaitól is.  Emellett fejenként több mint 700 ezer forint perköltség megfizetésére is kötelezte őket és 10 évre eltiltotta a vádlottakat arról, hogy gazdasági társaságot vezessenek. Az ítélet nem jogerős.

A Buda-Cash brókercég 2015 februárjában dőlt be, miután kiderült, hogy jelentős pénzek hiányoznak a cégből, a brókercég ugyanis engedély nélkül befektette, majd elvesztette az ügyfelei pénzét. A Buda-Cash bajai magukkal ránották a cég tulajdonában lévő DRB takarékszövetkezeteket is. Ezzel 115 millárd forint járt okozott a brókercég és a takarékszövetkezetek ügyfeleinek.

A bedőlt, és közvetve a Questor brókercég bedőlését is okozó brókercég vezetőit azzal vádolta az ügyészség, hogy

  • 2007 áprilisától 2014 májusáig az ügyfelek pénzéből rendszeresen vásároltak tőzsdén forgalmazott értékpapírokat anélkül, hogy az ügyfelek erre megbízást adtak volna.
  • V. Péter elsőrendű vádlott 2008 és 2014 között 9,2 milliárd forintot utaltatott offshore számlákra,
  • és hogy a DRB bankcsoport takarékszövetkezeteit azért vették meg 2007-ben, hogy a sikkasztással okozott, több mint tízmilliárd forintos hiányt a betétesek vagyonával betömjék.

A bíró szerint nagyon fontos eleme a Buda-Cash-ügynek, hogy a cég vezetői és tulajdonosi köre nagyjából egyezik, vagyis az öt vádlott volt bonyolult, offshore céghálókon keresztül a brókercég tulajdonosa, így az ő érdekük volt, hogy a cég ne menjen csődbe (vagyis az, hogy a sikkasztással kreált lyukakat valahogy betömjék). Kiemelte, hogy a felügyeleti jelentések is megállapították, hogy legalább öt offshore cég van a Buda-Cash tulajdonosi hátterében, ami önmagában persze nem bűncselekmény, de az ehhez kapcsolódó szándék (a vezetők tulajdonosi szerepének elfedése) hozzájárult ahhoz, hogy a vádlottakat bűnösnek ítélte a bíróság.

A bíróság úgy ítélte meg, hogy egy fontos kérdése az ügynek, hogy bele lehetett-e nyúlni a Buda-Cash befektetéseit nyilván tartó informatikai rendszerbe és hogy belenyúltak-e a vádlottak. A bíró szerint kiderült a tárgyalás során, hogy igen is módosítani lehet utólag a rendszerbe bevitt adatokat, aminek ráadásul nyoma sincs. Így ebben a rendszerben el lehetett fedni, hogy valaki hozzányúlt az ügyfelek pénzéhez, vagy hogy hiány van a cégnél.
A felügyeleti jelentésekből nem derült ki, hogy hiány van a cégnél. A bíróság szerint a felügyeleti vizsgálatoknál leadott dokumentumokban egyszerűen töröltek sorokat, módosítottak adatokat, hogy elfedjék a hiányt. Ebben persze több embernek, a cég back office részlegén dolgozók közreműködése is szükséges, voltak is a vádlottak között ilyenek, akiket viszont felmentett az ügyészség, és tanúként vettek részt a tárgyalásban. Emlékezetes, hogy a felügyeletnek leadott jelentésekben a Buda-Cash egy fiktív ügyfél, bizonyos Karácsony Miklós számlájával igyekezett leplezni, hogy mekkora különbség van az ügyfelek felé kimutatott vagyon és a cég tényleges vagyona között, és ezen keresztül szedték ki a pénzt a cégből.
A bíró szerint az egész ügy az 1998-as orosz bankválságra vezethető vissza, ekkor keletkezett akkora hiány a cég számláin, ami az ügyfelek pénzéből, illetve a már emlegetett Karácsony Miklós számlán kezdtek bepótolni, hogy ne dőljön be a cég. Ez persze, ahogy a bíró megállapítja, nem egy legális megoldás, tőkét kellett volna emelni vagy csődeljárást kezdeményezni. A vádlottak szerint viszont P. Sándor tulajdonos-vezérigazgató nyomására úgy döntöttek, hogy nem mehet csődbe a cég, de hangsúlyozottan közösen döntöttek arról a vádlottak, hogy fiktív számlákkal és az ügyfelek pénzének átcsoportosításával mentik meg a céget, ami ugye 2015-ben a cég bukásához és 115 milliárdos kárhoz vezetett.

A DRB bankok akvizícióját is az motiválta, hogy betöltsék a kialakult lukakat, ugyanis 2006-2007-re kiderült, hogy a Karácsony Miklós-féle megoldás, vagyis a fiktív számla nem lesz elegendő. Így a bíróság szerint egységes motiváció és módszer látható az első és harmadik vádpontban. A bíró megfogalmazása szerint ez amúgy egy “remek ötlet” volt, valószínűleg ugyanis később, egy bankba szervezve a DRB takarékszövetkezeteket, és egy cégként értékesítve be lehetett volna tömni a Buda-Cashnél kialakult hiányt.

A második vádpont, vagyis a pénz offshore számlákra utalása pedig azt bizonyítja a bíróság álláspontja szerint, hogy a cég vezetői nem csak azért tették, amit tettek, hogy ezzel elkerülve a Buda-Cash bedőlését védjék az ügyfeleik vagyonát. Ehelyett olyan cégekhez ment a több mint 9 milliárd forint, amelyek nem voltak a Buda-Cash ügyfelei, vagyis ezt a pénzt eltulajdonították a vádlottak.

Az ügyészség bűnszervezetben elkövetett sikkasztással vádolta a Buda-Cash vezetőit. A bíróság viszont nem bűnszervezetben elkövetett sikkasztás miatt ítélte el a vádlottakat. A bíró szerint  ez azért történt, mert úgy ítélte meg a bíróság, hogy bár szervezkedtek a vádlottak, de a szervezet, amiben működtek, nem egy sikkasztásra létrehozott bűnszervezet volt, hanem maga a cég. Itt a bíró megállapította, hogy szerinte nincs ilyen szempontból jól megfogalmazva a törvény, amely meghatározza, mi számít bűnszervezetnek, de a bíróság csak jogalkalmazó, így azt kell követnie, ami le van írva.

Az viszont biztos, hogy az öt személy együttműködése nélkül nem működhetett volna ez a sikkasztási rendszer. Ez indokolja azt is, hogy a bíróság nem tett különbséget a vádlottak között a büntetés kiszabásában, ezért kaptak mind az öten 7 év 6 hónap büntetést.

Az elsőfokú ítélettel szemben az ügyészség és a vádlottak védői is fellebbeztek. Az ügyészség emellett újabb kényszer-intézkedések bevezetését indítványozta, vagyis azt, hogy újra kerüljenek a vádlottak előzetes letartóztatásba vagy házi őrizetbe, mert a súlyos büntetés miatt fennáll a veszélye, hogy megpróbálnak megszökni. Ezt a védők visszautasították.

(Borítókép: Ítélethirdetés a Buda-Cash botrány ügyében a Fővárosi Törvényszéken 2018. október 19-én. Fotó: Huszti István)

Hasonló bejegyzések

Leave a Comment