Családok tíz négyzetméteren: gondnoknak nevezett verőemberek felügyelnek a speciális albérletekben

Egyre nagyobb a kereslet az úgynevezett uzsoraalbérletek iránt, amelyekbe főként szegény, kiszolgáltatott emberek, családok kényszerülnek. És a sátornál lepusztultabb kalyibákra is van igény.

A Népszava beszámolója:

Azonnal költözhető, öt-tíz négyzetméteres szoba. Lehet vinni kutyát, macskát, gyereket, és a legtöbbször százezres kaucióra sincs szükség. Cserébe más emberekkel, családokkal kell osztozni az olykor életveszélyes állapotú lakáson, panaszkodni, reklamálni kockázatos, és ajánlatos pontosan fizetni a havi 50-80 ezer forintos bérleti díjat mert a főbérlő – esetleg néhány pofon kíséretében – rögtön utcára teszi a későket.

Bár a feltételek és a körülmények elfogadhatatlanok, virágkorukat élik Magyarországon az uzsoraalbérletek, a mélyülő lakhatási válság miatt egyre többen – sokszor kisgyermekes családok is – kénytelennek ezt választani. A másik lehetőség ugyanis az aluljáró, vagy valamelyik túlzsúfolt tömegszálló lenne. A jelenségre a Habitat for Humanity Magyarország friss lakhatási jelentése irányította rá újból a figyelmet. Az uzsoraalbérlet fogalma régóta ismert, de mára a helyzet annyiban romlott: az utóbbi években, felismerve a “piaci” igény, egyre többen látnak üzletet benne. Az apró, szobányi „lakások”, a bérbe adott fáskamrák mellett olyan magántulajdonú ingatlanok is megjelentek, amelyeket néhány négyzetméteres szobácskákra osztott fel a tulaj, hogy minél több, kiszolgáltatott helyzetben lévő embernek adhassa ki azokat. A szobákat gyakran semmi más, csak egy néhány centi vastagságú falap választja el. A fürdőszoba, konyha közös használatú.

– Az uzsoraalbérletet mindig jövedelemmel rendelkező, a szociális bérlakás szektorból kiszorult személyek vagy családok veszik igénybe. Igaz, hogy a jövedelmük nagy része rámegy, de még mindig jobb, mint egy munkásszálló. A piaci albérleteknél esélyük sincs az egekbe szökött árak miatt. De még ha ki is tudnák fizetni, egy többgyermekes szegény család nagyon nehezen jut megfelelő albérlethez – fogalmazott a Habitat-jelentés egyik szerzője, Balogi Anna szociológus. Mint mondta, országos adatok nincsenek, sőt még azt sem tudni, Budapesten mennyi uzsoraalbérlet működik, de a terepkutatások során érzékelhető, hogy egyre több van belőlük.

Egész családok kényszerülnek 5-10 négyzetméteres szobákban élni, a bérleti díjakat a tulajdonos vagy egy megbízottja szedi be. Egy többlakásos ház esetén nem ritka, hogy egy gondnoknak nevezett „verőember” vigyáz a rendre. A bérlők nem fogadhatnak látogatót, a hivatalos szervek képviselőit sem engedhetik be a tulajdonos hozzájárulása nélkül. – Szerződést általában nem kötnek a bérlőkkel, de ha mégis, azt a tulajdonos magánál tartja. A bérlők jogait így semmi sem védi, hiszen szerződés hiányában sem a polgári törvénykönyv, sem a lakástörvény rendelkezései nem érvényesülnek. A bérleti díj fizetésével tilos késni, ha mégis, veréssel és azonnali kilakoltatással fenyegetik őket – mondta Balogi Anna.

Az uzsoraalbérletek ellen jogilag szinte semmit nem lehet tenni, hiszen semmi nem tiltja, hogy egy ingatlantulajdonos – akár több kisebb helyiségre felosztva – bérbe adja a lakását. Ha csak falapokkal választja el a szobákat, építési engedély sem kell. Az is mindegy, mennyien laknak ott. Sokszor előfordul, hogy az alapvető szolgáltatások sincsenek meg, hetekre, akár hónapokra kikapcsolják a gázt vagy a villanyt. A lakók ugyan tehetnének feljelentést, ám a megfélemlítés miatt nem élnek ezzel a lehetőséggel. Ha nincs bérleti szerződés, amúgy sem érnének el vele semmit, hiszen nem tudják bizonyítani, hogy bérlőként vagy például önkényes lakásfoglalóként vannak ott.

A szociális területen dolgozók azt tapasztalják, az uzsoraalbérletekben élők egyáltalán nem tekintenek magukra áldozatként, ezért nem is gondolnak arra, hogy például a rendőrséget keressék. De ha mégis, inkább csendben maradnak: a legtöbben úgy érzik, saját magukkal szúrnának ki, ha elégedetlenkednének.


Minden rendben a rendőrség szerint

Noha az uzsorázás mindenformája büntetendő 2009 márciusától, feljelentés hiányában a rendőrség sem tud sokat tenni. Megkeresésünkre az Országos Rendőr-főkapitányság közölte: a rendőrség csak akkor tudja megtenni a szükséges intézkedéseket, ha konkrét, bűncselekmény gyanúját alátámasztó információt hivatali hatáskörében észlel vagy ilyet feljelentés formájában hoznak a tudomására. Hozzátették: 2009-től folyamatosan szerveztek, és a jövőben is szereznek akciókat az uzsorás jelenséggel szembeni hatékonyabb fellépés érdekében. – Ennek keretében elsősorban az uzsorával „fertőzöttebb” térségben a nyomozó hatóságok szorosan együttműködnek a települési önkormányzatokkal, a kisebbségek képviselőivel és az ügyészséggel. A büntetőeljárások száma az elmúlt hét év során folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, amely elsősorban a jelenség elleni határozott rendőri fellépésnek köszönhető – írták. J. D.


Mindent lehet a főbérlőnek

Az uzsoraalbérletek iránti keresletet csak az önkormányzati bérlakások számának növelésével szüntethető meg. Nehéz másként úgy segíteni, hogy ne épp a rászorulók kerüljenek még rosszabb helyzetbe – mondta Pósfai Zsuzsanna, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont munkatársa.

Pósfai Zsuzsa

Mi választja el a drága albérletet az uzsoraalbérlettől?

Az, ha nem egyszerűen sokat fizet a bérlő, hanem kizsákmányolt, kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Egy roma család például ma még akkor is alig talál legális albérletet, ha meg tudja fizetni a piaci árakat. Még reménytelenebb a helyzete, ha a két-három havi kauciót nem tudja letenni. Ilyenkor jutnak el azokhoz a lakástulajdonosokhoz, akik kiadnak nekik akár kaució nélkül is egy falapokkal leválasztott, apró szobát, de nincs szerződés, ők szabják meg az összes feltételt, lényegében akármennyit kérhetnek, és akkor tehetik ki a bérlőt, amikor csak akarják. Csak egy példa a kiszolgáltatottságról: sokszor a házilag átalakított lakásokban életveszélyes az elektromos hálózat vagy épp a füstelvezetés. Ha ezért szólni mer a bérlő, rögtön mehet az utcára.

Hányan vannak, és kik azok, akik ilyen körülmények között élnek?

Nagyon kevés adat van erről, mert ahogyan a kiadó, úgy a bérlő is rejtőzködik. Előbbi az esetleges felelősségre-vonástól tart, hiszen aligha fizet adót, nem köt szerződést, engedély nélkül alakítja át az ingatlant, utóbbi pedig attól fél, hogy az utcára kerül. Az uzsoraalbérletbe elsősorban olyanok kerülnek, akik valami oknál fogva elvesztették lakásukat, vagy kénytelenek elhagyni otthonukat és a munkalehetőséget kínáló városba költöznek. Ami biztos: olyan emberekről van szó, akik tudnak fizetni, hiszen az uzsoraalbérlet nem olcsó.

Mit lehet tenni?

Azonnali érdekvédelmi, jogi segítséget a legtöbbször nem lehet adni, mert bármit is tennénk, alighanem a bérlők járnának rosszabbul, mert elveszítenék lakhatásukat. Még több önkormányzati bérlakásra lenne szükség ahhoz, hogy az uzsoraalbérletek iránti kereslet megszűnjön.


Kalyibaüzlet: “Dezső húszezerért oda is adta”

Somogy megyei Öreglakhoz tartozó Barátihegyen a düledező, néhány négyzetméteres, vakolatlan, döngölt padlójú, víz, gáz, csatorna nélküli “házak” is kelendőek. Leggyakrabban 100 ezer és 500 ezer forint közötti összegért cserélnek gazdát ezek az építmények. Akinek nincs ennyi pénze, az bérlőként költözhet be – igaz, így, ha részletekben is, de egy év alatt elkölti az ingatlan árát.

– A Dezső kiment Németországba dolgozni, a családját pedig bevitte a szüleihez Somogyvárra, így üresen maradt a háza – magyarázza az egyik itt lakó, Bogdán József. – Mivel a mi házunknak tavaly megdőlt az oldala, kellett egy másik, hát megkértem a Dezsőt, aki havi húszezerért oda is adta.

A férfi szerint is elég sok pénz ez, mégis belementek, mert mindenképpen ki akartak jönni a “Zagyból”, a telep völgyben fekvő, legszegényebb részéből, mert onnan esőben alig lehet felmenni a domboldalon, a gyerekek tiszta sarasak lesznek, mire kiérnek a buszhoz. Bogdánék öten laknak a szoba-konyhás, cirka negyven négyzetméteres házfélében, ahol mindkét helyiséget a fekvőhelyek uralják. Központi szerep jut még a tűzhelynek, amely egyúttal a fűtést is biztosítja. Az ablakokon üveg helyett fólia. Mindez Bogdánék szomszédjából nézve irigylésre méltó: György és párja házában villany sincs.

– Van viharlámpánk meg gyertyánk – mutatja a férfi, s állítja, előbbi bevilágítja az egész épületet. Mely egyetlen, úgy 16-18 négyzetméteres szobát jelent. Ezért tízezer forintot kell fizetnie havonta. Vagyis úgy 600 forintot négyzetméterenként négy falért és a fóliával megstoppolt, téglával megerősített, lyukas tetőért.

– A falak jobban tartják a meleget – mondja György felvetésünkre, hogy ennyi erővel sátrazhatna is, az legalább ingyen lenne. – Télen ez nagy áldás, higgye el, megéri a tízezret.

Hasonló bejegyzések

Leave a Comment