Az új NAT készítői is érezték, hogy elhasal a tervezet

Több mint három hét eltelt, de azóta sem tudják mire vélni – pláne kikódolni – az új nemzeti alaptanterv készítésében részt vevők, hogy mire utalhatott a Miniszterelnökséget vezető miniszter, amikor egy augusztus végi kormányinfón a hivatalosan még be sem mutatott tervezetről kerek perec kijelentette: ez így, ebben a formában biztos nem lép életbe.

A hvg.hu több, a munkában részt vevő szakemberrel beszélt az elmúlt napokban. Az érintettek – akik a megbízásukkor aláírt szigorú titoktartási nyilatkozat miatt mindannyian azt kérték, hogy a nevüket ne írjuk le – vérmérsékletük szerint értelmezték Gulyás Gergely szavait. Az optimistábbak (ők voltak kevesebben) reményei szerint csak arra gondolt a miniszter, hogy a társadalmi vita nyomán úgyis változni fog még a szöveg, a pesszimistábbak viszont a drasztikus belenyúlást-átalakítást sem zárják ki.

Az optimista verziót meglehetősen gyengíti, hogy a Miniszterelnökség vezetője már azt is előrevetítette, hogy „a történelem, az irodalom és a természettudományok tekintetében komoly változásokra van szükség”. Mivel azonban a munkaanyag konkrét hibáit nem említette, egyelőre marad a találgatás.

© MTI / Kovács Attila

A 312 oldalas tervezet összeállítóit, illetve a munkát irányító Csépe Valériát információink szerint mindenesetre sem akkor, sem azóta nem kereste az észrevételeivel sem Gulyás, sem más a kormányból. Az Emmi oktatásért felelős államtitkára, Bódis József ugyan folyamatosan egyeztet a stábbal, de ezek csak technikai, a további munkára vonatkozó egyeztetések (a NAT kidolgozása ugyanis csak az első lépcső volt, hátra van még a kerettantervek kidolgozása, illetve az anyag teljes implementációja, vagyis a gyakorlatba ültetése). Kifogásai ráadásul információink szerint a legkevésbé Bódisnak vannak a szöveggel, aki már az új NAT benyújtása utáni héten úgy fogalmazott: „Nagyon szép anyag született”.

A munkában részt vevők egy része arra gyanakszik, hogy a kormány körül tolongó szakmai (vagy annak látszó) szervezeteknek is szól(hat)ott Gulyás kijelentése. A miniszter szerintük így üzent a köznevelési kérdésekbe korábban bevont, magukat most kirekesztettnek érző csoportoknak (a NAT tervezetén ugyanis kizárólag szakértők dolgoztak Csépe Valéria vezetésével), hogy nyugodjanak meg, őket is meg fogják hallgatni, az ő szempontjaik, észrevételeik is bekerülhetnek a szövegbe. (Az előző kormány, illetve az azóta innovációs és technológiai miniszterré előlépett Palkovics László oktatási államtitkársága idején felállított köznevelési, illetve köznevelés-stratégiai kerekasztalnak tagja volt például a 2011-es köznevelési törvénnyel életre hívott Nemzeti Pedagógus Kar, az Oktatási Hivatal és a Klebelsberg Központ mellett például az állami százmilliárdokkal kitömött Magyar Művészeti Akadémia (MMA), a négy legnagyobb magyarországi köznevelési intézmény-fenntartó egyház és a miniszterelnök szívének kedves, oktatási kérdésekben erős befolyással bíró Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is.)

Az alaptanterv kidolgozásért felelős miniszteri biztos láthatóan mindenesetre mintha elengedte volna a füle mellett a kancelláriaminiszteri kritikát, nem szállt be a konkrét érvek híján egyelőre politikainak tekinthető játszmába, hanem igyekszik az anyagról szóló vitát és a megszólalásait szakmai vonalon tartani.

A hvg.hu által megkérdezett kormánypárti képviselők és tisztségviselők legtöbbjének nem is szakmai, hanem főként hangsúly-, illetve ízlésbeli gondjai vannak az elkészült szöveggel. Nem nehéz kitalálni, hogy milyenek:

nem elég keresztény, nem elég hazafias, nem elég nemzeti. Összességében: túl független.

(Ezt mondjuk már a bemutatás napján megjósoltuk: a három hónapja külön kormánybiztost kapott hazafias nevelés kifejezés például egyszer sem szerepel a szakértők készítette dokumentumban, de a családi életre nevelés is csak egyszer, és ott sem a kormánynak kedves család=anya+apa+gyerek(ek) kontextusban. Ezzel szemben kiemeli viszont a szöveg a kormánynak mérsékeltebben kedves demokratikus intézményrendszer, az állampolgári és emberi jogok, valamint az aktív állampolgárság jelentőségét.)

© MTI / Komka Péter

A kormánypártok őszi ülésszakot indító, szeptember közepi frakcióülésén még csak a képviselőcsoport szakmai kabinetje tárgyalt tervezetről, ott viszont információink szerint többen is bírálták az oktatási államtitkár által alapvetően pozitívként bemutatott anyagot.

Az ülésen, úgy tudjuk, hosszan beszélt a tervezetről a korábbi kulturális államtitkár, L. Simon László is, aki ezzel párhuzamosan a (korábban néhány hónapig általa szerkesztett) Figyelőben is kifejtette a véleményét az anyagról.

A lap szeptember 13-i számában megjelent interjú az alákérdezés magasiskolája egyéként („számomra a szöveg sokkal neutrálisabb, mint ami szülőként a szívemnek kedves lenne” – hangzik például az egyik „kérdés”, amivel L. Simon maximálisan egyetért),  már amennyiben persze nem ő maga írta az egészet, amikor ugyanis további részletkérdésekről érdeklődtünk a volt államtitkárnál, a politikus azzal utasította el kérdéseinket, hogy „nem tudok többet mondani, a lapban három oldalon már mindent leírtam”.

L. Simon amúgy már a cikk bevezetőjében felveti, hogy bár az új NAT vitaanyagnak megfelelő,

igen komoly hiányosságai vannak a szövegnek.

A volt kulturális államtitkár elégedetlen például a nemzeti és európai identitás meghatározásával, de hiányolja az anyagból a kereszténység egységes európai erkölcsi keretrendszerkénti megjelenítését, valamint a keresztény és a zsidó kultúra közti hangsúlyosabb különbségtételt is.

Sérelmezi azt is, hogy az egész dokumentumban egyszer szerepel a honvédelem szó, de még annak kontextusa sem tükrözi szerinte a kormány ezzel kapcsolatos politikáját, pedig „az elmúlt évek európai válságai és hazánk déli határzárának kiépítése egyértelművé tette, hogy a honvédségnek békeidőben nem csupán katasztrófavédelmi feladatai vannak.

Tudatosítani kell a gyerekekben, a katonaságot nem csupán homokzsákok pakolására használjuk árvizek idején. Ráadásul a férfivá válás folyamatában sem lehet eltekinteni bizonyos katonai ismeretek megtanításától.”

– írja a fideszes politikus, „ha már itt tartunk”-fordulattal kötve át a bírálatait az elmúlt hónapokban fellángolt, nemek körüli vitához:

 érdemes lenne egyértelműbbé tenni a nemi szerepekhez való viszonyunkat. Ez ma égető társadalmi kérdés is, miközben az alaptanterv tervezete csak biológiai problémaként tekint rá, amikor az elsajátítandó természettudományos ismereteknél így fogalmaz: a tanuló ismeri a női és férfi nemi szervek felépítését és működését.

A volt államtitkár felrója az anyagnak azt is, hogy az 5-10 évfolyam heti egy énekórája „elég messze van a Balog Zoltán miniszterkorában felvetett mindennapos énekléstől”, de kifogásolja azt is, hogy a szöveg szerinte nem szakított a „kommunista történetírás terminológiájával”, pedig

 nyugodtan nevezhetjük a trianoni békét békediktátumnak, ezt nem kell már elfinomkodni a szomszédaink érzékenységére hivatkozva.

© Túry Gergely

A hvg.hu által megkérdezett kormánypárti képviselők közül volt, aki L. Simonnál is hangsúlyosabban hiányolta a dokumentumból a nemzeti-keresztény vonalat, a szövegen dolgozó munkacsoportoknak megítélése szerint függetlenségük dacára is tekintettel kellett volna lenniük „a keresztény kultúrát napjainkban fenyegető veszélyekre”, mint ahogy az alaptörvényben már évekkel korábban lefektetett családdefiníciót, a kizárólag férfi és nő között elfogadható házasság fogalmát is adoptálnia kellett volna szerinte a szövegnek.

Volt olyan kritika is, miszerint számos jó és előremutató eleme mellett az elkészült anyag túlontúl részletes:

nem egy NAT, hanem messze túlterjeszkedik azon.

Az e véleményt vallók szerint elegendő lett volna egy nagyjából 80 oldalas, a legfontosabb elvi-eszmei szempontokat rögzítő dokumentum is, a többit pedig a később kidolgozandó kerettanterveknek kellett volna tartalmazniuk. (Mellesleg a jelenleg hatályos, 2012-ben hatályba lépett NAT is 205 oldalas – a szerk.)

A tervezet kidolgozásában részt vevő szakértők egyelőre értetlenül álltak a bírálatok előtt: tartalmi ügyekben állításuk szerint ugyanis abszolút szabad kezet kaptak a munka megkezdésekor.

Bár a Népszavának augusztus elején egy részt vevő szakember azt mondta: már az elején világossá tették számukra, hogy az új NAT-nak „kellően nemzetinek, munkaalapúnak és a családközpontúnak kell lennie”, a lapunknak megszólaló szakértők állításuk szerint nem kaptak ilyen útmutatót, így nem is tartották, pláne nem elsődlegesként szem előtt ezeket.

© hvg.hu

Nem voltak elvárt alapelvek, vagy kötelezően használandó kifejezések sem, csak azokhoz a különböző kompetenciákra vonatkozó pedagógiaelméleti és tanuláselméleti terminusokhoz kellett ragaszkodniuk, melyek magában a dokumentumban is visszatérően szerepelnek – nyilván azért, hogy egy egységes neveléselméleti idea rajzolódjon ki.

Egyedül a szerkezetre vonatkozóan kaptak instrukciót, az viszont állításuk szerint szinte folyamatosan változott:

„Hol bővebb, hol rövidebb anyagokra volt szükség, aztán újra bővebb, újra rövidebb” – idézte fel a hvg.hu-nak egy a kidolgozásban részt vevő szakember, akiben állítása szerint már menet, vagyis munka közben megfogalmazódott, hogy

a szöveg olyan alapvető módon nem foglalkozik az aktuális intézményi és politikai környezettel, hogy ebben a formában biztos nem megy át. Az egészben volt valami idealisztikus.

A szakmai munka részt vevőit többek állítása szerint először a leadás időzítésével kapcsolatban érte meglepetés: eredetileg ugyanis csak a (végül a kész, társadalmi vitára bocsátott NAT-ról megtartott) szeptember 20-ai, egri konferencián kellett volna „összeilleszteni” a munkaanyag egyes részeit. Ehhez képest megdöbbentek, amikor Kásler Miklós erőforrás-miniszter július közepén bejelentette, hogy augusztus 6-ára le kell adni a tervezet egészét, és tanévkezdésre azt be is mutatja majd az Emmi.

Az augusztus 31-én nyilvánosságra hozott dokumentumról a hvg.hu-nak elsőként véleményt formáló szakértők azt mondták: szigorúan csak a szöveget nézve egy jó, színvonalas anyag született, ám mivel az alapparadigma, a rossz, centralizált oktatási szabályrendszer nem változik, a NAT önmagában nem tud javítani az iskolák színvonalán.

– Forrás: hvg.hu

Hasonló bejegyzések

Leave a Comment