A parkolóautomatákból is Pintér kamerái pásztázhatják az arcokat

Gigantikus mennyiségű költségvetési pénzt emészt majd fel a Belügyminisztérium központi figyelőrendszere, mire elkészül. Pintér Sándor belügyminiszternek azonban nem kell sajnálnia a pénzt az infrastruktúraépítésre, Orbán Viktor kormányfő támogatásával olyan hardverek és szoftverek beszerzését tűzte ki célul, amelyek alkalmasak lesznek arra, hogy a hatóságok másodpercek alatt kiderítsék egy-egy keresett személyről vagy járműről, hogy éppen benne van-e az országos rendszer bármelyik kamerájának látóterében, vagy hogy egy korábbi időszakban ki merre járt.

A költségekről a kormányzat eddig nem nyilatkozott, csupán a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság bírálatából tudható, hogy mekkora összeggel számolnak. Péterfalvi Attila hivatala szerint a projektben 35 ezer kamera képfolyamainak folyamatos gyűjtése valósulna meg a Kormányzati Adatközpontban. A 25 ezer terrabájtnyi megfigyelési adat folyamatos kezelése 50 milliárd forint közpénz elköltését jelentené, derült ki a NAIH Belügyminisztériumnak írt leveléből, amelyet a hvg.hu ismertetett.

Budapest, 2016. február 16.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a postatörvény módosításának vitája alatt az Országgyûlés plenáris ülésén 2016. február 16-án.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Péterfalvi Attila
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A 24.hu által kérdezett szakértők szerint viszont ez az összeg végül lehet sokkal nagyobb is, hiszen

a belügyi zsargonban Szitakötő fedőnevet viselő projektben csak a megfelelő minőségű kamerák beszerzési költsége megközelítheti a 40 milliárd forintot.

És akkor még nem beszéltünk a Magyarországon eddig soha nem látott kapacitású adattároló rendszerről, valamint a speciális, a világpiacon is csak néhány gyártó kínálatában szereplő, ezért méregdrága szoftverekről.

kormánysajtó által terjesztett történet szerint az ország teljes területére kiterjedő egységes hálózat kiépítése mögött tisztességes szándék húzódik meg: a döntés  állítólag akkor született meg, amikor a rendelkezésre álló térfigyelő kamerák nem tudták lekövetni a Teréz körúti robbantás elkövetőjét, ami a rendőrséget és magát a miniszterelnök is kiakasztotta. Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben beláthatatlan mennyiségű pénz ment el az önkormányzatoknál térfigyelő hálózatok kiépítésére, a kamerák nagy része valóban elavult, rossz minőségű képeket készít, ráadásul az önkormányzati rendszerek egymással sem kompatibilisek.

Gyengíti azonban valamelyest feltételezést, hogy a körúti robbantás lett volna a motiváció, hogy fél évvel később bizonyos szempontból éppen Pintér Sándor bátortalanította el az önkormányzatokat a kamerák működtetése terénTarlós István főpolgármester feleségének 50 ezer forintos bírsága után a belügyminiszter közleményben tiltotta meg az önkormányzatoknak, hogy saját rendszerüket az autósok bírságolására használják. A történetek után sok helyen leálltak a fejlesztéssel, a „bűnös” óbudai kamerát leszerelték, az önkormányzatok pedig tehetetlenül figyelték, hogyan emelkedik a szabálytalankodók száma.

Minden egy helyen

A belügyminisztérium legutóbb négy éve adott nagyobb összegű, 3,6 milliárd forintos támogatást a településeknek térfigyelő rendszerek kiépítésére. Az igény már akkor jóval nagyobb volt: legalább 23 milliárd forintra lett volna szükség, hogy a beérkezett önkormányzati pályázatokat mind megvalósítsák.

A Pintér által tervezett rendszer a korábban elterjedt típusoknál sokkal nagyobb felbontású, minimum 16 megapixeles kamerákat használ, mert csak ez a képminőség teszi lehetővé, hogy a rendszám- és az arcfelismerő programok nagy biztonsággal működjenek. A rendszer magába foglalja majd a közútfenntartók, az önkormányzatok, a közlekedési vállalatok és a pénzintézetek utakon, állomásokon, köztereken, intézményekben kihelyezett kameráit.

Budapest, 2018. január 17.
Pintér Sándor belügyminiszter az illegális migrációval kapcsolatos kormányzati döntésekrõl tartott sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében 2018. január 17-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Egyes hírek szerint az is szerepel a tervekben, hogy a parkolóautomaták következő generációját is bevonják a hálózatba, és olyan nagylátószögű kamerákkal látják el, amelyek nem az autóforgalmat, hanem a járdát és az ott zajló gyalogosforgalmat figyelnék.

A teljes projektet négy lépcsőben tervezik megvalósítani, amelyből az első a lényegében azonnal működőképes budapesti rendszerek összekapcsolását jelenti. A Budapesti Közlekedési Központ és a FÖRI, a főváros rendészeti igazgatósága eleve olyan kamerahálózattal és irányító központtal rendelkezik, amely nagyobb ráfordítás nélkül megfelel a Belügyminisztérium által támasztott technikai követelményeknek.

A második lépésben jönne a főváros, a harmadikban a megyei jogú városok, a negyedikben az ország többi településének bekamerázása. Becslések szerint Budapesten a tervbe vett ötezer kamerának jelenleg csak a 10 százaléka áll rendelkezésre.

A teljes hálózat kiépülése után jóformán sem autóval, sem gyalog nem lehet majd úgy áthaladni a főváros 300-400 nagyobb csomópontján, hogy arról ne készülne felvétel.

A megyei jogú városok mindegyikébe ötven új kamerát helyeznének ki, az 5000 lakosnál népesebb településeken húszat, a kisebbeken pedig tízet. A beszerzések lebonyolítása, a szerelés, majd a beüzemelés nagyjából két évet venne igénybe.

A rendszer felállása után a rendőrség és a titkosszolgálatok a hozzávetőleg 35 ezer helyen éjjel-nappal rögzített hatalmas mennyiségű adatból kérhetne le információkat bárkiről.

Az adatvédelmi biztos legfőbb kritikája éppen erre a rendkívül tágra hagyott lehetőségre vonatkozott. Péterfalvi szerint a törvénytervezet szövegéből ugyanis szinte teljes mértékben hiányoznak az adatvédelmi garanciák, és nem tudni ki lesz a felelős, ha a képfelvételekből kinyert személyes információkat valaki nem rendeltetésszerűen használja fel.

 

24.hu

Hasonló bejegyzések

Leave a Comment