Műtét nélkül is gyógyítható a vakbélgyulladás

Ha hihetünk a magyar Wikipédia adatainak, akkor 1:6-hoz az esélye, hogy már volt vakbélgyulladása. A betegség a népesség kb 16 százalékát érinti, de még ennél is durvább adat, hogy az általános sebészeti beavatkozások 1 százaléka vakbélműtét – minden száz műtéti beavatkozásból egy. És bár a vakbélműtét rutinbeavatkozásnak számít, vagy, ahogy a magyar Wikipédián írják, “egyszerű és teljes gyógyulást hoz”, a szuperbaktériumok korában nincs veszélymentes műtéti beavatkozás, és valószínűleg a sebészek is tudnák mással tölteni az idejüket, ha nem kéne ezzel foglalkozniuk.
Márpedig, bár a tudomány jelen állása szerint a vakbélgyulladás sürgős beavatkozást igényel, az amerikai orvosi szakfolyóiratban, a JAMÁ-ban kedden megjelent friss tanulmányában három finn kutató azt állítja, hogy a vakbélgyulladás valójában műtéti beavatkozás nélkül, megfelelő antibiotikumkoktéllal is kezelhető volna.

A vakbélgyulladásos esetek túlnyomó többsége bonyodalommentes, márpedig ezekben az esetekben, amikor nincs bélperforáció, vagy nem fedeztek fel tumort, elégséges a gyulladás antibiotikumos kezelése is.

Janice Taylor floridai gyerekorvos szerint a vakbélműtét azért vált rutinná, mert az alapvető bölcsesség szerint a vakbélre – egészen pontosan a vakbél féregnyúlványára – semmi szükségünk. Nincs funkciója, ha pedig eltávolítják, akkor már nem okozhat problémát. “Emberek milliói élnek féregnyúlvány nélkül, és teljesen jól vannak” – mondta. Ezt az évszázados bölcsességet kezdik azonban kikezdeni a legújabb kutatások. Ugyan látszólag tényleg nem okoz bonyodalmat a féregnyúlvány eltávolítása, a bélflórával kapcsolatos kutatások tapasztalatai szerint már kis beavatkozások is komoly hatással járhatnak. Még az sem zárható ki, hogy szervezetünk immunrendszerére és pszichénkre is hatással lehet a féregnyúlvány hiánya.

F. Thusrston Drake, a Boston Medical Center sebésze szerint amúgy az, hogy a vakbélgyulladás antibiotikummal is gyógyítható, nem új felfedezés. A hidegháború idején a tengeralattjárók orvosai gyakran kezelték antibiotikumkúrával a vakbélgyulladást, mert nem jöhettek csak úgy a felszínre a pácienssel. “A tudás, hogy ez sikeres módszer, az elmúlt 15-20 évben újra előkerült, így kutatások kezdődtek arról, hogy az antibiotikumkúra valóban életképes kezelés, vagy csak késlelteti az elkerülhetetlen műtéti beavatkozást” – mondta.

A finn kutatók tanulmányukban öt év megfigyeléseit összegezték, melyben 530, 18-60 év közötti páciensnél vizsgálták, hogy a milyen hatása volt a műtéti beavatkozásnak vagy az antibiotukumkúrának. A három napon át intravénás ertapenemmel, utána tablettában adagolt antibiotikummal kezelt páciensek 61 százaléka öt év után sem szorult műtétre. Annál a 39 százaléknál, akiknek végül mégis ki kellett venni a vakbelüket, a halasztás nem okozott komplikációkat. Velük szemben az eleve műtöttek negyede számolt be műtét utáni komplikációkról. Az ő kezelésük átlagban úgy hatvan százalékkal drágább is volt.

Vagyis, ha kiváltani nem is feltétlenül lehet a vakbélműtétet az antibiotikumos kúrával, a veszélyeztetettebb csoportoknál igenis életképes alternatívája lehet az invazív beavatkozásnak. Még úgy is, hogy a féregnyúlvány megmaradása magában hordozza egy későbbi újbóli gyulladás veszélyét is. A már idézett Drake megfogalmazásában “a lényeg, hogy mindkét kezelés hatásos, de azt még nem sikerült megállapítanunk, hogy melyik az optimális”. A finn kutatók mindenesetre már intenzíven dolgoznak ennek feltárásán is, két kapcsolódó kutatást is végeznek párhuzamosan az optimális kezelés megtalálására. (Via Popsci)

444.hu

Hasonló bejegyzések

Leave a Comment