Magyarországon olcsóbb az étel, de csak ha nem vesszük figyelembe a jövedelmünket

Magyarországon az élelmiszerek és nem alkoholos italok árszínvonala az uniós átlag 85 százaléka. Ezzel Magyarország az olcsóbb országok közé tartozik, bár Romániában (66 százalék) és Lengyelországban (69 százalék) még alacsonyabbak az árak. Ugyanakkor Magyarországon a háztartások átlagjövedelme is jóval alacsonyabb, mint Nyugat-Európában vagy akár a régióban.

Read More

Nem találtak bizonyítékot, hogy gyengébb minőségű ételeket kapnánk Nyugat-európához képest

Nincsenek bizonyítékok arra, hogy eltérő lenne az ugyanolyan csomagolású termékek minősége Kelet- és Nyugat-Európában – közölte hétfői jelentésében az Európai Bizottság. Közel 1400 terméket vizsgált meg 19 európai uniós tagállamban. Ugyanakkor megállapították, hogy a vizsgált azonos vagy hasonló márkájú termékek akár egyharmada eltérő összetételű.

Read More

Az eddigi egyetlen szélsőjobbos siker ki is csinálta Macron álmait Európa vezetésére

Azért nehéz nem belátni, hogy hiába akarjuk vezetni Európát, ha otthon megver minket egy euroszkeptikus párt. Ez Emmanuel Macronra is igaz, aki Orbán Viktorral állította magát szembe, amikor a saját vízióját kezdte el nyomni Európáról, és arra készült, hogy az ALDE-frakcióval kiegészülve királycsinálóként irányítja az új nagykoalíciót az Európai Parlamentben. Ennek az első nyoma valószínűleg a csúcsjelöltekben látszik majd. Manfred Weber után a választások előtt Michel Barnier brexit-főtárgyalónak volt a legnagyobb esélye a bizottság elnöki posztjára, leginkább azért, mert Emmanuel Macron franciaként őt támogatta. Most viszont úgy állunk, hogy Weber pártja nyolc százalékpontot vesztett az előző…

Read More

Európa soha nem volt még ennyire megosztott

Az európai parlamenti választás kevesebb nagy meglepetést tartogatott, mint vártuk, és több kis meglepetést nyújtott, mint amire számítottunk. Ez elsőre furcsán hangzik, de máris megmagyarázom. Nagyjából minden igazolódott, amit előrevetítettünk: elmaradt a zöldek nagy áttörése, ahogy a szélsőjobb hatalomátvétele is. Nőttek a liberálisok, az euroszkeptikusok és csökkent a két nagy párt, az Európai Néppárt (EPP) és a szociáldemokraták mandátumainak száma. Ez óhatatlanul is azt jelenti, hogy véget ér az eddigi status quo. Négy évtizeden keresztül irányította az Európai Parlamentet a Néppárt és a szociáldemokraták szövetsége, amelyben utóbbi olyannyira másodhegedűs volt, hogy utoljára Jacques…

Read More

Vasárnap választ Európa

Vasárnap rendezik meg az európai parlamenti választásokat. Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban kötelező szavazni. Ennek ellenére például Görögországban öt éve csak a jogosultak 60 százaléka járult az urnákhoz. A többi tagállamban nem kötelező a választójog gyakorlása. Ezen országok közül hagyományosan Máltán a legmagasabb a választási részvétel: legutóbb 2014-ben a jogosultak 74,8 százaléka ment el voksolni. Május 26-án vasárnap 8 millió 11 ezer választópolgár dönthet arról, kik foglalhatják el az Európai Parlamentben (EP) a Magyarországnak járó 21 képviselői helyet. A választás egyfordulós, a választópolgárok kilenc pártlista egyikére szavazhatnak. A szavazólapon…

Read More

2050-re a mostani duplájára nő a 65 év felettiek aránya

Van ország, ahol már most komoly feszültséget okoz a fiatalok és az idősebbek közötti generációs szakadék. Nincs kétség, Afrika legtöbb országát leszámítva a világ szinte minden fejlettebb államának előbb-utóbb szembe kell nézni az öregedés problémájával. Ahogy Észak-Amerikában, úgy Európában is az életszínvonal javulásával és a jobb egészségügyi ellátással a születéskor várható élettartam is folyamatosan emelkedik. Elöregedő civilizációnknak azonban néhány éven belül komoly kihívásokkal kell szembenéznie. Az előrejelzések szerint ugyanis 2050-re a 65 éves és az a felettiek aránya a mostani duplájára nő. Emellett: 2050-re a az idősebb korosztály 80%-a alacsony…

Read More

Túl lassan hódít teret a zöld energia

Az országok világszerte növelik a tiszta, megújuló energiaforrások arányát az energiamixükben, de ezt nem teszik elég gyorsan ahhoz, hogy megvalósíthassák a párizsi klímaegyezményben vállalt közös céljukat: ez a globális átlaghőmérséklet emelkedésének lehetőleg 1,5, de legfeljebb 2 Celsius-fok alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest, egészen a XXI. század végéig. Skandináv és nyugat-európai országok (az élmezőny: Svédország, Svájc, Norvégia) állnak a legjobban energiarendszereik fenntarthatóvá alakításában, elsősorban a globális felmelegedés felelősének tartott szén-dioxid-kibocsátás visszaszorításával. A World Economic Forum több szempont alapján összeállított listáján Magyarország a 41. helyezett a vizsgált 115 ország között.

Read More