Egyre többen hiszik, hogy nem voltak gázkamrák

Egyre többen tagadják és relativizálják a holokausztot: azok aránya is nőtt, akik azt állítják, hogy a haláltáborokban nem voltak gázkamrák és azoké is, akik szerint sokkal kevesebb volt a zsidó áldozatok száma a hivatalosnál – derül ki a Medián friss kutatásából.

Hann Endrét arról kérdeztük, hogy megjelent a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából készített Antiszemita előítéletesség a mai magyar társadalomban 2018 című felmérésük. Azzal kezdte: elég sok ellentmondó vélemény jelenik meg ebben a kiterjedt kutatásban.

Nem romlott a helyzet, ami az antiszemitának minősíthető állampolgárok számát illeti, ez nagyjából egyharmadnyi, arról viszont lehet vitatkozni, hogy ez sok-e, szerinte igen. Elemzik azt is, hogy érzelmi elutasítás vagy tudatos megfontolás van-e emögött.

Amiben eléggé romlott a helyzet, az a holokauszt-tagadás és -relativizálás; ez az egész világon probléma, ahogy Magyarországon is. A magyar felnőtt népesség negyede ért egyet azzal, hogy a zsidó áldozatok száma sokkal kevesebb volt, mint ahogyan állítják – ezt nevezik holokauszt-relativizálásnak. Tizenöt százalék ért egyet azzal, hogy a koncentrációs táborokban nem is voltak gázkamrák – ezt pedig egyértelmű holokauszt-tagadásnak. Utóbbi kimondottan nőtt az elmúlt egy évtizedben (2011-ben 7 százalék volt).

 Holokauszt-tagadás és -relativizálás, Magyarország 2018(forrás: TEV


Ennek hátterében az lehet, hogy eléggé megváltozott a kommunikációs helyzet az elmúlt egy-két évtizedben, nemcsak vagy nem annyira a központi orgánumok befolyásolják a közgondolkodást, hanem főleg a közösségi médiában vannak jelen ellenőrizetlen, szélsőséges megnyilvánulásokat terjesztő források. Nemrég figyeltek fel rá az üzemeltetők is, hogy milyen fontos lenne szűrni ezeket a nehezen átlátható oldalakat. Életkori összefüggések is vannak, mert nagyon sok esetben a fiatalok lázadásába beleillik az is, hogy valami nagyon durvát mondjanak, és sokan ma már egészen távoli történelmi eseményeknek tekintik akár a holokausztot is.

A kutatásból kiderült az is, hogy nem elsősorban és nem kizárólag a zsidóság jön elő Soros Györgyről a megkérdezetteknél, de vannak nagyon archaikus antiszemita toposzok, amelyeket viszont említenek, mint a spekuláció, a pénzközpontúság, és ezek rejtett módon nagyon hasonló ítéleteket tartalmaznak.

A harmadik fontos téma, amelyet Hann Endre említett, az volt, hogy Izrael megítélése inkább javult, mint romlott az elmúlt években, egyébként antiszemitizmusra hajló embereknél is. Mi lehet emögött? Annyira romlott közben az úgynevezett migránsok és az arabok megítélése, hogy ma sokkal többen utasítják el őket, mint évekkel korábban és sokkal inkább, mint a zsidókat. A negatív indulat áthelyeződött az arabokra, a feketékre, és a „másik oldal”, Izrael pozitívabb fényben tűnik fel.

Ehhez egyébként hozzájárul a kormány Izrael-barát politikája is, amely például Benjamin Netanjahu miniszterelnök fogadásában nyilvánult meg. A választópolgárok nagy része a Fideszt támogatja és az ő többségük „nagyon rugalmasan” követi a párt álláspontját, ezzel is magyarázható, hogy megváltozott a véleményük – tette hozzá Hann Endre.

klubrádio.hu

Hozzászólás

Related posts

Leave a Comment