Borsod még továbbra is a fosszilis álmát alussza – lemarad a fejlesztésekről?

Borsodban sokan még mindig nem látják át a szén-mentes gazdasági-társadalmi átmenettel járó lehetőségeket – így nagyon lemaradunk a csehek, szlovákok fejlődő szénrégiói mögött.

Csehországban külön kormánybiztos és erős régiós döntéshozói csapatok segítik az észak-magyarországihoz hasonló egykori cseh szenes régiók szénkivezetését és alternatív fejlesztését, a RESTART átmenet-programjuk keretében egykori szénbányász városok és környékeik újultak meg tájrehabilitációval és energiahatékonysági épületfelújításokkal – ezzel és átképzésekkel pedig régiós új munkahelyek teremtésével a turizmusban, mezőgazdaságban, szolgáltatói iparban és innovációban, megújuló energia iparban. Szlovákiában a Felső-Nyitra szénrégióban is készült a régió szerkezetváltására akcióterv, amiben szénbányák fokozatos kivezetése mellett számos a csehekéhez hasonló szén-mentes fejlesztést terveznek. De a lengyelek és a bolgárok, sőt a román egykori szénrégiók is próbálnak előre lépni, részben a kormányzatukkal és régiójukkal egyeztetve, részben az Európai Bizottság Szénrégiók Átalakulásban Platformján megvitatva. De hol marad Borsod a tervekkel?

usti_rekultivalt_1.jpg

A cseh Ustí Nad Labem szénbányászat majd tájrehabilitáció utáni látképe

A 2017 decemberében alakult Platform célterülete Észak-Magyarországra mint szénrégióra is kiterjed, de csak a 2018 őszi Platform-találkozón vettek először részt a magyar kormányzattól és a Mátrai Erőműtől, és nem találkoztunk a régiós érdekeket képviselő önkormányzati vagy megyei döntéshozóval. Az illetékes hazai minisztérium bemutatott egy olyan lehetséges forgatókönyvet, ami 2025-ig kivezetné a szénalapú áramtermelést, és az erőmű is bemutatott egy a lignittüzelését 2029-ig kivezető lehetséges forgatókönyvet. A folyamat azóta láthatóan megrekedt, nem tűztek ki pontos határidőt a széntüzelés kivezetéséhez.

Az előrelépés halvány jelét egyelőre a magyarországi Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) tervezetébentaláltuk, amelynek 1. mellékletében lehetséges szakpolitikaként jelenik meg a háztartási fűtési célú szén/lignittüzelés kivezetése, és a NEKT-ben lehetséges forgatókönyvként a szénalapú áramtermelés fokozatos minimalizálása. De ezek sajnos nem célként vagy célkitűzésként vannak megfogalmazva, és egyelőre nincsenek szakpolitikai intézkedések, konkrét megvalósítási részletek, eszközök sem mögötte az anyagban. A NEKT a 2030-ig terjedő időszakra tervez, de célkitűzések hiányában egyelőre csak remélhetjük és sürgethetjük, hogy a szennyező lignitalapú lakossági fűtést mielőbb kivezetik. Persze úgy, hogy megfelelő támogatásokkal, programokkal segítik a tiszta, energiahatékony fűtésre való váltást. A lengyelek és csehek ebben is előttünk járnak. Kormányzati és erőművi elkötelezettség, célkitűzés hiányában szintén csak követelhetjük, hogy a szénalapú áramtermelést 2026-ig kivezesse Magyarország (ne csak minimalizálják).

banyaregio_iparivalsagter.jpg

Mai ipari válságterületek (KSH, Tér-Kép, 2016) és egykori bányarégiók

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Mátrai Erőművet ellátó két nyíltszíni lignitbányáján kívül fél tucat kisebb, helyi lignitbánya van, amelyek általában alacsony minőségű (magas kén- és arzéntartalmú) lignitet értékesítenek háztartási fűtéshez. Körülbelül 50 ezer-100 ezer magyar fűt az ezekből a bányákból származó lignittel otthon, legtöbbjük Borsodban és kényszerből vagy a szociális tüzelőanyag program által tűzifa helyett. Ez a lignittüzelés az egyik oka, súlyosbítója a Borsodban, különösen a Sajó-völgyben tapasztalható szmogos, egészségkárosító levegő problémájának a fűtési szezonban.

sajokapolna_banya.jpg

Sajókápolna lignitbánya. Fotó: Pusztai László, eszakhirnok.com

Ezen felül új lignitbányák nyitását tervezik a régióban. Úgy tűnik, hogy az illetékes hazai országos és régiós döntéshozók a szén-nosztalgiában ragadtak, és hamis “tiszta szén” ábrándokkal, vájárképzéssel, lignitbánya-nyitásokkal inkább visszafelé haladnak a 25-30 éve már egyszer lezajlott folyamatban. Az akkori gazdasági szerkezetváltást, átmenetet egyszerűen a helyi lakosokra, társadalomra terhelték. De az ő helyzetükre az nem ad megoldást, hogy központi irányítással megpróbálják feléleszteni a nem működőképes szén/lignit ábrándokat, hanem ha a helyi lakosság élhető, egészséges környezethez való jogát és tartós megélhetését szem előtt tartva a csehekéhez vagy szlovákokéhoz hasonlóan fejlesztenek a továbbiakban, szén-kivezetéssel járó valódi átmenettel. Ehhez a hazai kormányzatnak és a régiónak is kezdeményeznie kell: előbbi hozza létre a cseh RESTART-programhoz hasonló állami kereteket, utóbbi pedig a helyi közösségekkel, önkormányzatokkal egyeztetve javasoljon megfelelő szén-mentes fejlesztési projektterveket. Ezen a folyamaton dolgozik a MTVSZ Borsod fejlesztéséért programja.

mtvsz.blog.hu

Hozzászólás

Related posts

Leave a Comment