Magányos nagymamák sütijeit árulják a menő kávézók

Egy leleményes és küldetéstudattal is rendesen eleresztett startup áll a müncheni kezdeményezés mögött, amivel tényleg mindenki jól jár.

 – Az NLCafé beszámolója / írta: Bus András – 

Noha külföldön messze nem olyan híres, mint az angolok ötórai teája, a németeknek is megvan a maguk délutáni gasztrorituáléja: ez a Kaffee und Kuchen, ami ugyanúgy a csésze emelgetéséről és a traccsolásról szól, mint a brit verzió, csak tea helyett kávéval játsszák, és mint azt a név is sugallja, süteményt is fogyasztanak közben. A 17. században, a kávébab európai megjelenését követően kialakult tradíció mára persze visszaszorult vasárnapi időtöltéssé – ilyenkor a boltok zárva vannak Németországban, a kávézók viszont nyitva tartanak –, de ahogyan az ötórai tea, úgy ez sem törölhető ki a köztudatból. Münchenben pedig egy startupnak köszönhetően megint egyre népszerűbb, a leleményes alapítók ugyanis a legjobb süteménykészítők kreációit terítik a helyi kávézókban: a nagymamákét.

Örömkonyha

A háttérmunkát – tehát a szervezést, a marketinget és a többit – leszámítva kizárólag nyugdíjasokat foglalkoztató, vendéglátóhelyeken kívül rendezvényekre és irodákba is szállító Kuchentratschot (kb. Sütipletyka) 2014-ben hozta létre a menedzsmentszakon végzett Katharina Mayer és Katrin Blaschke, miután arra jutottak, hogy sehol nem kapnak olyan süteményt, amilyet a nagymamájuk – vagyis, legyünk már akkurátusak, az Omájuk – sütött nekik. A kezdeményezés azonban egyáltalán nem csak a Kaffee und Kuchen rajongóit és Mayeréket szolgálja, mert az ötletnek szerves része volt az is, hogy extra bevételt és társaságot, programot adjanak a német viszonyokhoz képest szerény nyugdíjból élő (igen, vannak ilyenek) magányos idős embereknek. Az ő köreikben pedig hamar népszerűvé vált a lehetőség: ma már több mint harmincan dolgoznak a Kuchentratsch közösségi finanszírozásban épült konyháján és a szociális startup kínálta egyéb feladatkörökben.

„Amióta az eszemet tudom, sütök. De nagyon szeretem azt is, hogy rengeteget beszélgetünk a kollégákkal” – lelkesedett a redbull.comnak az egyik munkatárs, Oma Renate (itt most már nem csak mi vagyunk akkurátusak, a vállalkozásnál mindenkinek jár a nagyszülői titulus). Ő ráadásul még kivételt is képez a csapatban, mert nagy a családja – el lehet képzelni, milyen jó hatással van azokra a konyha, akik egyébként egyedül lennének. „A magányos, tennivalóra vágyó idős embereknek nagyszerű hely a Kuchentratsch – tette hozzá rögtön a nyilatkozó nagymama is. – Új ismeretségeket kötünk, a lányok kávét főznek nekünk, és mindig odafigyelnek rá, hogy senki ne hajtsa túl magát. Szerintem mindannyiunk nevében beszélek, amikor azt mondom, hogy nagyon-nagyon jól érezzük magunkat itt.”

Papának is akad feladat

A Kuchentratschnál egy műszakban öt-hat nyugdíjas dolgozik, akik összesen mintegy ötven süteményt állítanak elő szigorúan saját receptek alapján, az elsőtől az utolsó lépésig önállóan. „Nem akarunk gyártósorokat – mondta erről a BBC-nek Theresa Offenbeck, a Kuchentratsch kommunikációs vezetője. – Azt szeretnénk, ha mindenki maga felelne a munkájáért és az időbeosztásáért.” A megrendelések alapján készülő édességek közül az aktuális sláger Oma Irmgard répatortája (ő maga saját bevallása szerint már meg sem tudja enni, annyit készít belőle), de nagyon megy Oma Milena márványtortája is – aki Münchenben jár, olyan helyeken kóstolhatja meg őket, mint a Café Mon, a Bemberger Haus, a Monaco Café vagy a Kuchentratsch saját kávézója, merthogy a konyhához az is tartozik.

OMA IRMGARD HÍRES RÉPATORTÁJA (FOTÓ: KUCHENTRATSCH)

A vállalkozásban külön nagyszerű (és nem kevés plusz bájt is kölcsönöz neki), hogy utóbbi hely kivételével mindenhova nagypapák, vagyishogy Opák fuvarozzák a süteményeket – közéjük tartozik például a nyolcvanhét éves Richard is, aki munkakörétől függetlenül maga sem marad ki a traccsból, mert mindig korábban érkezik a Kuchentratsch főhadiszállására (Offenbeck szerint több saroknyi távolságból hallható hangerővel döngetve járgányában a szvingzenét), hogy bedobhasson pár sütit, és el tudjon beszélgetni a bent lévőkkel. Sőt nem is csak a kocsikon dolgoznak nyugdíjas férfiak: ott vannak a konyhán is, az élen a kuchentratschos sapkáját konzekvensen hátracsapva hordó Günterrel, aki felesége halála után tanult meg sütni, hogy az unokái továbbra is élvezhessék családi receptek alapján készülő kedvenc édességeiket.

First we take Stuttgart, then we take Hamburg

A Kuchentratsch közösségteremtő erejéről mindent elmond, hogy a stábtagok még a konyhájuktól nem messze rendezett Oktoberfestre is együtt mentek ki – a sikeréről és az alapítók építő szándékairól pedig az árul el sokat, hogy a nagymamák (és nagypapák) receptjeiből már két szakácskönyv is megjelent, az utókornak is megörökítve az értékes konyhatitkokat. És ha Mayeréken múlik, a lendület nem is törik meg egyhamar: az utóbbi időben az online sütirendelési lehetőség megteremtésén dolgoztak, a Respekt Herr Spechtnek pedig azt is elárulták, hogy hamarosan bővítik a kínálatukat többek közt lekvárokkal és gyümölcslevekkel, aztán a tervek szerint megjelennek más német városokban is, a lista élén Stuttgarttal, Hamburggal és Frankfurttal. A jövő kifürkészhetetlen, de a mi kristálygömbünkben elég határozottan kirajzolódni látszik egy csomó boldog nagymama és nagypapa alakja, és mintha erős süteményszagot is hozna a nyugati szél.

KATHARINA MAYER ÉS OPA NORBERT (FOTÓ: KUCHENTRATSCH)
Kiemelt kép: Kuchentratsch

Hasonló bejegyzések

Leave a Comment