Miután senki nem vállalta az új diósgyőri stadion veszteséges üzemeltetését, a csőd szélén táncoló miskolci futballcsapat egyedüliként jelentkezett a feladatra

A totálisan átgondolatlan stadionépítés szép példája a diósgyőri. A hosszas előkészítés, majd megcsúszás után tavasszal átadott aréna úgy lett 14 ezres, hogy a diósgyőri klub kisebbet szeretett volna. És amikor elkészült, akkor szembesültek azzal hogy nincs aki üzemeltesse. Ami nem meglepő, mert olyan arénát építettek, ami valóban alkalmas focimeccsek megrendezésére, arra viszont nem, hogy a meccs nélküli szürke hétköznapokban is pénzt termeljen.

Annyira reménytelen nyereségesen működtetni a 13 milliárdért épített stadiont, hogy az első próbálkozásra senki nem nyújtott be ajánlatot. Az újabb kísérletre végre befutott egy ajánlat, gyorsan el is fogadták. Nem más, mint a diósgyőri focicsapatot működtető cég lesz a stadion üzemeltetője is. Ami eddig is az NBI-es klubok legveszteségesebbje volt, a klub évek óta burtális mínuszt termel, annak ellenére, hogy az MLSZ és állami vállalatok öntik a pénzt a magyar fociba.

Tavaly csak úgy tudták átfordítani pluszba az üzemi eredményt, hogy a többségi tulajdonos, a baloldali milliárdos Leisztinger Tamás, aki az idők szavára hallgatva szállt be 2011-ben a miniszterelnök számára annyira kedves magyar fociba, és a kisebbségi tulajdonos miskolci önkormányzat is mélyen a zsebébe nyúlt. És erre tett javaslatot a többségi tulajdonos most is. 900 millió forintos tőkeemelést javasoltak, amibe 700 milliót adna Leisztinger cége, 200 milliót az önkormányzat. A Leisztingerrel nyíltan harcoló, a klub feletti irányításba nagyobb beleszólást követelő Kriza Ákos polgármester elutasította a kezdeményezést, arra hivatkozva, hogy „feneketlen kútba nem lehet közpénzeket dobálni”.

Óriási üzletnek tűnik tehát beszállni a veszteséges stadion üzemeltetésébe is, különösen úgy, hogy csapnivaló a csapat, legutóbb 2500-an voltak a 14 ezres stadionban. A szerződés öt évre szól.

Hasonló bejegyzések

Leave a Comment