Ilyen módszerrel kaszált az első lottónyertes

Ma 62 éve rendezték az első lottósorsolást Magyarországon, az első telitalálatra hat hetet kellett várni: özvegy Ring Sándorné divatba hozta a családi számokat.

A sorsolásos játékok első európai megjelenésére a flandriai Brügge városából van adat 1444-ből, az 1504-ben a Zürichi Főtanács által szervezett sorsolás 40 ezer sorsjegyét Köln és Velence közt szinte minden városban árulták, az 50 aranyforintos fődíjat egy rüdlingeni polgár nyerte el.

Hamar kiderült az is, hogy a tárgynyereményeknél sokkal népszerűbbek azok a játékok, ahol a szerencsés pénzt vihet haza. Előbbieknél ugyanis sokszor megesett, hogy a nyertesnek semmi szüksége nem volt nyereményére, így bagóért adott rajta tovább.

Lottó, mint részesedés

Ami a ma is ismert lottó lényegét és elnevezését illeti, Velencében született 1528-ban, amikor elkezdték félévente sorsolással választani a városi tanács tagjait. A 120 jelentkezőhöz egy-egy számot társítottak, majd nyilvános keretek között kihúztak öt számot, a következő fél évre pedig a kisorsolt férfiak alkották a város vezető testületét.

Játék pedig úgy lett belőle, hogy a nép fiai fogadásokat kötöttek, egy személy sikerére tették fel a pénzüket, annak szurkoltak, győzelmük esetén nyertek: magyarán sikerükből részesedtek, a lottó szó pedig részesedést jelent – olvashatjuk a lottó történetében a Szerencsejáték.hu-n.

Public Lottery at the Loggetta, the Piazza San Marco, Venice "- Le jeu du loto (tombola) a la Loggetta sur la place saint Marc a Venise" Peinture de Gabriel Bella (1730-1799) 18eme siecle Venise, Fondation "Querini Stampalia" ©Luisa Ricciarini/Leemage
A sorsolás ábrázolása Fotó:Luisa Ricciarini/Leemage/AFP

Genovában szenátort választottak így, a köztársaságot kormányzó nagytanács ugyanis évről-évre oly módon újult meg, hogy tagjai közül általában öten-öten kiváltak. Ezek helyére előbb 120, később 90 jelölt közül öt új tagot sorsoltak. Sokan egymás közt fogadtak, ki lesz az öt szerencsés, ám ügyes szervezők házról házra járva kínáltak fogadást azzal az ígérettel, hogy aki két vagy éppen több új tanácstag nevét is eltalálja, a kockára tett pénzösszegének többszörösét kapja meg.

Itt már ugye nem nehéz ráismerni a mai ötös lottóra, az alkalmi fogadások lebonyolítására idővel külön irodát szerveztek, rendszeres szerencsejátékká fejlesztették.

A lényeg a mai napig változatlan maradt, ezekre a gyökerekre építkezik nemcsak az 5/90, de a 6/49-es, a 7/35-ös és a 6/45-ös lottók is.  A „lottóláz” Itáliából indulva hamar meghódította Európát, a genovai rendszerű lottót az 1751. november 13-án kelt pátenssel honosították meg az osztrák és cseh örökös tartományokban – a magyar területekre érvényes császári rendelet 1762. március 26-án kelt.

Nyerési esélyek

Ugorjunk egy nagyot az időben, az 1956-ban megjelent új nemzeti lottók mintájára 1956. december 29-én kormányhatározat született a lottó magyarországi bevezetéséről. A következő év februárjában a Sportfogadás már részleteket közölt a részvételi szabályzatból:

A lottószelvényeken 90 szám közül 5 számot kell a fogadóknak megjelölniük. Ha ezek közül 2 vagy annál több megegyezik a kisorsolt számokkal, akkor nyernek.

A mai játékszabály szerinti nyerőosztályokhoz a következő elméleti esélyek tartoznak:

  • az öttalálatosé – 1:43 949 268;
  • a négytalálatosé – 1:103 410;
  • a hármasé – 1:1 231;
  • a kettesé –1 44.

A nyerő kombináció

A sorsjegyeket 1957. február 13-tól kezdték árusítani, és eldöntötték azt is, hogy a nyertes számokat szerencsegömbben fogják sorsolni minden hét csütörtökén. Az első sorsolás 1957. március 7-énrendben lezajlott, erre 1 505 546 darab szelvény érkezett játékba. Telitalálat nem volt, heten értek el négy találatot.

Lottósorsolás 1957 
Fotó: Bauer Sándor / Fortepan

A lottóban az első ötöst 1957-ben, a 6. játékhéten érte el özvegy Ring Sándorné, a telitalálat 855 ezer forintot ért. Az újságok még azt is megírták, hogy a nyertes Budapesten, a XI. kerületben lakott, a szelvény kitöltése előtt sorba vette gyermekei életéveit: Misi akkor 23, Marica 26, Sanyi 33, Laci 37, ő maga pedig 66 éves volt.

Ez volt az öt nyertes szám is, és ezzel Ring Sándorné divatba hozta a családi számokat.

A csillagászati nyeremények a teljes halmozódás bevezetésétől, 1991. 10. játékhetétől váltak lehetségessé, az eddigi legnagyobb nyereményt 2003-ban vihette haza egy sárvári férfi: 5 milliárd 92 millió forintot.

24.hu

Hasonló bejegyzések

Leave a Comment