Emberkereskedelem Borsodban is – Magyarországon nem mernek beszélni róla

A magyarországi emberkereskedelemben Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a legérintettebb, onnan kerül ki a legtöbb áldozat. Fontos “csomópont” az áldozatok utaztatásában Győr-Moson-Sopron megye is. A rendőrség ezért mind a négy megyében felvette a kapcsolatot a történelmi egyházakkal, hogy működjenek együtt.

A rendőrség elsősorban a bűnmegelőzésben, az áldozatok azonosításban, az áldozatkísérésben és reintegrálásukban számít az egyházak segítségére. Az emberkereskedelem lehetséges áldozatait ugyanis azok ismerik, akik lakókörnyezetükben dolgoznak, így többek között a helyben szolgáló papok, illetve az egyház szolgálatában álló segítők – mondta az MTI tudósítása szerint Németh Ágnes, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetője egy pénteki konferencián Budapesten.

Csúnyán átverték a magyar nyugdíjast – így bukta el majdnem az ingatlanját

A szakember szerint sokszor nehéz az áldozatok beazonosítása és együttműködésre bírása, hiszen fogva tartóik többnyire megfenyegetik őket, és azt hazudják nekik, hogy jó kapcsolatban állnak a rendőrséggel. Ráadásul az áldozatok, akik úgy gondolják, hogy a prostitúció az egyetlen kitörési lehetőségük, attól is félnek, hogy többet nem kapnak “munkát”, ha segítséget kérnek hivatalos szervektől. Az egyház ilyenkor is segíthet az áldozatkísérésben és a reintegrációban, a “biztonságos visszatérésben” a társadalomba.

Ők a legveszélyeztetettebbek
Prostitúciónak a nevelőintézetben nevelkedő, a mélyszegénységben élő lányok és fiúk vannak a leginkább kitéve, illetve azok, akik sérült családban élnek, esetleg családon belüli erőszak áldozatai. Sokszor előfordul az is, a család látja, hogy a fiatal a vesztébe rohan, de mivel a gyermek már nagykorú, nem tehetnek ellene semmit. Ilyenkor a rendőrség sem segíthet, az egyház munkatársai azonban támogathatnák az itthon maradókat lelki gondozással, illetve segíthetnének a család és a fiatal közötti kapcsolattartásban.

Magyarországról elsősorban Németországba, Ausztriába, Olaszországba, az Egyesült Királyságba utaztatják a lányokat, de Belgiumba, Franciaországba, Svájcba, Máltára, az Amerikai Egyesült Államokba, Új-Zélandra is kerülnek magyar fiatalok. Ugyanakkor Magyarországon is vannak ukrán, szerb, román, bolgár, illetve kínai, vietnami prostituáltak. Éppen ezért az emberkereskedelem elleni küzdelem elképzelhetetlen nemzetközi összefogás nélkül – fűzte hozzá a bűnmegelőzési osztály vezetője.

A nem prostitúció céljából elkövetett emberkereskedelem egyik példája, amikor a gyermeket a szüleik kiveszik az állami gondozásból, kiképzik zsebtolvajnak, majd elküldik egy nyugat-európai országba, ahol egy hasonló életmódot folytató családhoz kerül és új nevet kap. Egy ideig nekik dolgozik, majd ismét országot, nevet és családot vált. Ha pedig elkapja őt a rendőrség, szinte lehetetlen beazonosítani, hiszen a gyermek, aki megpróbál beilleszkedni új családjába, a hatóságoknak már az új nevét fogja megadni.

Magyarországon nem mernek beszélni róla

Légrádi Gabriella, a prostitúcióra kényszerített nők támogatására létrejött Solwodi egyesület magyarországi szervezetének elnöke elmondta: az egyesületet 1985-ben alapította egy szerzetes nővér, Lea Ackermann, aki tanítani ment Kenyába, és ott szembesült a jelenséggel, hogy az afrikai lányokat Európába utaztatják, és ott prostitúcióra kényszerítik. Azóta a szervezet Németországban, Ausztriában, Rómában és 2017 óta Magyarországon is működik. A magyar egyesület elsődleges célja az “érzékenyítés, a prevenció és hálózatépítés”. Tapasztalatai szerint Magyarországon – európai összehasonlításban – kevésbé ismert a probléma, illetve mintha “nem mernénk beszélni róla”.

Michael August Blume, Magyarország apostoli nunciusa köszöntőjében kiemelte: Ferenc pápa megválasztása óta kiemelt figyelmet szentel az emberkereskedelem áldozatainak. Fontos, hogy az egyház megtalálja a segítés módjait és támogassa az áldozatok visszatérését a társadalomba.

Napi.hu

Hasonló bejegyzések

Leave a Comment