Ha TikTokot használsz, készülj fel, hogy minden mozzanatodról mindent feljegyeznek, Kína különösen érdeklődő

Megosztás

A legifjabb internetes korosztályt célozta meg az utóbbi években a földből kinövő TikTok, az új közösségi médiás őrület. Pedig az eddigi ismert platformok közül messze a legnagyobb kockázatot rejti magában, ami a biztonságot illeti.

Kétségtelen, hogy egyre nehezebb követni a közösségi platformok fejlődését. Aki tíz éve már aktívan internetezett, jó eséllyel még mindig a Facebooknál tart, esetleg van Instagramja, de azt már nem feltétlenül értette, amikor két éve kiderült, hogy a legtöbb tinédzser a Snapchatet használja. A TikTok meg aztán már végképp magas – akinek a környezetében nincsenek tizenévesek, lehet, hogy még nem is hallott róla, pedig több felhasználója van, mint az Instagramnak és a Snapchatnek együttvéve.

A TikTokon rövid videókat lehet megosztani, így leginkább vicces, táncos, tátogós-alámondós, egymást szívatós vagy más szórakoztató tartalmakat lehet találni rajta, amiket az alkalmazás algoritmusa úgy dobál fel egymás után (végtelenítve) a személyre szabott feeden, hogy a felhasználót leginkább érdeklő videók kerüljenek előre. Ez még csak nem is egy túl eredeti ötlet: a 2010-es évek közepén nagyot futott Vine gyakorlatilag ugyanerről szólt, mégis csak a TikTok bázisának ötödét, körülbelül 200 millió felhasználót tudott elérni.

A másik nagy konkurenciát, a Musical.ly nevű szolgáltatást egyszerűen felvásárolta a TikTok anyacége, a jó kínai techvállalathoz méltóan a kommunista párthoz mélyen bekötött ByteDance, amit a világ legtöbbet érő startupjának tartanak – 2020 májusában 100 milliárd dollárra értékelték a céget. 2019 végére már a második helyen állt a legtöbbször letöltött mobilappok listáján – igaz, a top 5 másik négy helyét a Facebook alkalmazásai (sorrendben: WhatsApp, Messenger, Facebook, Instagram) szerezték meg.

Bár a TikTok homályban tartja a felhasználói bázisára vonatkozó adatokat, adatelemző cégek kutatásaiból látható a platform célcsoportja: az App Ape szerint 2020 januárjában az amerikai TikTok-felhasználók 37,2 százalékát a 10 és 19 év közöttiek, 26,3 százalékát pedig a 20 és 29 év közöttiek tették ki, ezzel a harmincnál fiatalabbak aránya 63,5 százalékos.

Influenszertalálkozó 2018 szeptemberében, a délnyugat-kínai Csengtuban – Fotó: wen shan/Imaginechina via AFP

De mi a siker titka? Hogyan lehet megfogni az egyre figyelemhiányosabb tiniket? Talán nem csoda, hogy erre a kérdésre nem egy középkorú, öltönyös, régi vágású vezérigazgató, hanem egy fiatal techvállalkozó, pontosabban az ő startupja által fejlesztett mesterséges intelligencia adta meg a választ.

Mindegy, mi a termék, amíg mesterséges intelligencia hajtja

Csang Ji-ming, aki startupjainak elindítása előtt a Microsoftot is megjárta,  2012-ben, 30 évesen alapította meg a ByteDance-et, miután észrevette, hogy a számítógépekről az okostelefonokra áttérő felhasználók nehezen jutnak hozzá a keresett információkhoz, mivel a kínai népi keresőmotor, a Baidu hirdetéseket csempész a találatok közé. Csan célja az volt, hogy a mesterséges intelligencia kiaknázásával a lehető legpontosabban tárja a kívánt információkat a felhasználók elé.

Először a Toutiao nevű hírportállal és tartalomszolgáltató platformmal hódította meg Kínát: a 2012-ben indult, de igazán két-három évvel később befutott oldal AI-motorja a felhasználói aktivitás alapján finomhangolja a megjelenített tartalmakat, amelynek köszönhetően a látogatók alig akarják elhagyni a platformot – az átlagos Toutiao-felhasználó naponta 76 percet tölt az oldalon.

Hogy még tökéletesebbek legyenek az algoritmusok, 2016-ban felállt a Toutiao AI Lab, ahol a gépi tanulás, a számítógépes látás, az ember-gép interakció és a természetes nyelvek feldolgozása terén kezdtek komolyabb kutatásokat. Ennek egyik első nyilvános eredménye volt a 2016-os riói olimpiára fejlesztett Xiaomingbot, amely 15 nap alatt 450 cikket írt automatikusan, ráadásul olyan eszeveszett tempóban, hogy már két másodperccel egy-egy verseny után kész volt a cikkeivel.

A ByteDance és az Apple vezérigazgatói: Csang Ji-ming és Tim Cook 2018 októberében – Fotó: Bytedance/Imaginechina via AFP

A robotújságírót is fejlesztő csapatot vezető Li Lejt a Baidutól igazolta a Toutiao AI Lab. Li 2017-ben az MIT Technology Review-nak elmondta, hogy „a Toutiao AI Lab küldetése a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia határainak feszegetése, és hogy ezeket a technológiákat termékekbe is építsük.” A kutató akkor, még a TikTok nemzetközi megjelenése előtt azt nyilatkozta, hogy a cég határon túli terjeszkedése az ő csapatának munkáján múlik majd: „A tapasztalatokat, a levont tanulságokat a nemzetközi termékeinkbe is továbbvisszük. De közben megépítettük a legnagyobb gépi tanulásra alapuló tartalomszolgáltató platformot. Ez a mi fegyverünk.”

Amikor a Financial Times ugyancsak 2017-ben a Toutiao „intelligens hírfolyamáról” kérdezte a cég alelnökét, Tina Csao úgy nyilatkozott, hogy „igyekszünk azzá az információs platformmá válni, amely a legjobban ismeri egyes felhasználóit.”

“Figyelemhiányos a gyerek? Nézzen egész nap pár másodperces videókat, az majd segít!”

2016 szeptemberében először A.me néven, majd decembertől a Kínában máig használt nevén (Douyin) jelent meg az a videómegosztó közösségi platform, amelyre egy év alatt 100 millió felhasználó regisztrált, és amely 2017 őszétől nemzetközileg TikTok néven vált ismertté. A Musical.ly egymilliárd dolláros felvásárlása után gyorsan végighódította a világot az alkalmazás: több mint 150 országban vált elérhetővé, 2018-ra az Apple Store legtöbbször letöltött ingyenes alkalmazása lett, és Selena Gomeztől Dwayne „The Rock” Johnsonig az idősebb hírességek is elkezdtek tiktokozni, a milliós követőbázissal rendelkező tizenéves közösségimédia-celebekről és influenszerekről nem is beszélve.

Ma talán már csak a kognitív disszonanciának tudható be, hogy nem aggódnak még többen a TikTok-függőség miatt. A platform ugyanis a mindennél hatékonyabbnak tűnő AI vezérelte, személyre szabott feedjének köszönhetően eredendően addiktív, ráadásul nagy százalékban kiskorúakat aknáz ki. Hogy mennyire hatékony a rendszer? Egy idei felmérés szerint a TikTok felhasználóinak 90 százaléka napi rendszerességgel használja az alkalmazást, és átlagosan 52 percet töltenek a platformon naponta, ami rendhagyóan magas aktív felhasználói bázist sejtet – a TikTok gyakorlatilag havonta egy napot vesz el a felhasználók életéből.

Az automatikus lejátszás és a végtelenségig lapozható videófolyam egyértelműen az addiktív platformok sajátja, de a javarészt maximum 15 másodperces videók millióit a felhasználók elé táró TikTok valószínűleg nem segít a már így is egyre figyelemhiányosabb fiatalok helyzetén. Hogy üljön végig egy gyerek figyelmesen egy 45 percen át tartó tanórát, amikor ugyanennyi idő alatt több száz TikTok-videót végig lehet pörgetni?

És hogy miért ismeri olyan jól a felhasználóit a TikTok? Bár a hivatalos álláspont szerint az app csak a szokásos adatelemző módszereket tökéletesítette, és leginkább a felhasználói viselkedés (lájkok, kommentek, megtekintések, az egyes tartalmakkal eltöltött idő) alapján ajánl videókat, az elmúlt egy évben látványosan megszaporodtak a platformmal szembeni adatvédelmi aggályok, ami komoly tiltáshullámhoz vezetett.

A báránybőrbe bújt nemzetbiztonsági kockázat

A TikTok elleni tiltakozások első hulláma 2019 első felére, a Huawei-botrány kibontakozásának idejére esik. Az amerikaiak gyanakvásán az sem segített, hogy épp ekkoriban jelentette be Csang Ji-ming, hogy a ByteDance igyekszik szorosabbra fűzni a kínai kommunista párttal való kapcsolatát. Korábban a kínai kormány ugyanis betiltotta a cég egyik alkalmazását, a mémek megosztására létrejött Neihan Duanzit, mert az szerinte sértette a szocialista alapelveket, és nem követte eléggé a Hszi Csin-ping elnök által kijelölt kulturális-társadalmi irányvonalat.

Hogy az Egyesült Államokban komolyan gondolták a TikTok nemzetbiztonságot veszélyeztető szerepét, az akkor vált nyilvánvalóvá, amikor a republikánus Tom Cotton és a demokrata Chuck Schumer szenátorok közös levélben kérték a nemzeti hírszerzés igazgatóját, hogy vizsgálja meg a TikTok és a ByteDance adatkezelési gyakorlatát. Mike Pompeo külügyminiszter aztán 2020. július 6-án vetette fel a végső tiltás ötletét, megjegyezve, hogy bárki szabadon telepítheti az alkalmazást, aki „a kínai kommunista pártra akarja bízni a személyes adatait.” Pár nappal később az Európai Adatvédelmi Testület is bejelentette, hogy vizsgálódik a TikTok ügyében.

Az alkalmazás tiltását (közel 60 más kínai mobilappal együtt) elsőként éppen az addig a legtöbb TikTok-felhasználót adó India rendelte el június végén, nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva, miután a két ország határán fegyveres konfliktussá fajultak a területi feszültségek.

„Itt tilos tiktokozni” – írták ki szikh aktivisták az amritszári Aranytemplom elé februárban, négy hónappal azelőtt, hogy India teljes területére kiterjesztették a tiltást – Fotó: NARINDER NANU/AFP

A ByteDance, legalábbis a felszínen, mindent megtesz, hogy fenntartsa a kínai kormánytól való függetlenség látszatát: a hongkongi internetcenzúrának ellenálló cégekhez csatlakozva a TikTok bejelentette, hogy kivonul a városállamból, és hogy a cég amerikai vagy európai központ nyitásán gondolkodik. Júniusban az amerikai Kevin Mayert nevezték ki a TikTok vezérigazgatójának, aki korábban a Disney egyik vezetője volt – többek között neki köszönhető, hogy a Pixar, a Marvel, a Lucasfilm és a 21st Century Fox felvásárlásával megkerülhetetlen óriássá fújódott fel az amerikai vállalat.

A ByteDance eleinte azzal próbált védekezni, hogy mivel a TikTok Kínában nem elérhető, a rajta keresztül begyűjtött adatokat nem is az országon belül tárolják, és így nem kötelesek megosztani semmilyen adatot a kormánnyal. Erre Sarah Cook, a Freedom House Kína-elemzője így reagált: „A Kínában uralkodó jogi és politikai helyzetben egy ilyen cég hiába akarna ellenállni a kormány kéréseinek, az nagyon nehéz, sőt lehetetlen lenne anélkül, hogy a cégnek vagy vezetőinek súlyos következményekkel kelljen szembenézniük.”

Az amerikai nagyvállalatok közül az Amazon volt az első, amely egy kiszivárgott belső levelezésében arra szólította fel alkalmazottjait, hogy töröljék a TikTokot a céges mobiljukról – igaz, ezt a rendelkezést hamar visszavonták. Így a bankszektorból érkezett az első igazi nagyvállalati tiltás: az USA egyik legnagyobb bankja, a Wells Fargo a múlt hét végén biztonsági okokra hivatkozva töröltette az érintett céges eszközökről az alkalmazást. A gamerek akkor kaphatták fel a fejüket, amikor a Twitch egykori sztárja, Ninja bejelentette, hogy adatvédelmi okokból minden eszközéről törölte a TikTokot. A Reddit vezére, Steve Huffman már egy februári eseményen parazita kémprogramnak nevezte az alkalmazást.

Az adat: hatalom

Az elmúlt évek nagy adatvédelmi botrányaiban közös pont volt, hogy éppen azokat érdekelték legkevésbé, akik az elszenvedői voltak: a felhasználók nagy része nincs tisztában azzal, hogy milyen hátrányok érhetik amiatt, hogy egy cég hozzáfér a böngészési előzményeikhez, kapcsolati hálójukhoz és minden, de minden személyes adatukhoz.

A legtöbb elemzés szerint a TikTok adatgyűjtési technikája nem feltétlenül rosszabb a Facebook vagy a Google gyakorlatánál, de van két tényező, ami a súlyosabb kategóriába helyezi az appot: egyrészt a fejlett mesterséges intelligenciájának köszönhetően sokkal jobban össze tudja kapcsolni egymással a különböző adatokat, pontosabb profilt alkotva a felhasználókról; másrészt mégiscsak az első világszerte népszerűvé vált kínai mobilalkalmazásról van szó.

Fotó: Zhang Rongqing/Imaginechina via AFP

A begyűjtött adatok a hivatalos verzió szerint általában két célt szolgálnak: a minél jobb felhasználói élmény biztosítását, illetve, mivel az ingyenes internetes szolgáltatások hirdetésekből élnek, a lehető legpontosabban személyre szabott reklámok megjelenítését. A Cyjax kiberbiztonsági cég egyik vezetője szerint azonban „az ennél sötétebb nézetek szerint a TikTok és a hozzá hasonló appok a tömegmanipuláció, a társadalmi irányítás és a dezinformáció veszélyét hordozzák magukban. Ez a veszély az egyén számára minimális, de a társadalom és a demokrácia szempontjából súlyos lehet.”

Egy meredekebb, de világosan fogalmazó reddites elmélet szerint „Kína éppen most teszi zsarolhatóvá a gyerekeket, akikből a jövő vezetői válnak.” Vagyis lehet, mégsem olyan meredek, hiszen az FBI igazgatója, Christopher Wray egy múlt heti előadáson arról beszélt, hogy Kína a külföldre szakadt disszidenseket, a politikai ellenfeleket és a Hszi-rezsim kritikusait is felkutatja a tömegesen begyűjtött adatok nyomán, és a legdurvább módszerekkel kényszeríti őket hazatérésre. De Kína nem csak saját állampolgárait támadja: Wray szerint amerikai cégeket, kormányzati tisztviselőket és a sajtót is zsarolással vagy más nyomásgyakorlással igyekszik saját külpolitikai céljainak érdekébe állítani – és az is valószínű, hogy az elnökválasztási kampányt is megpróbálja befolyásolni.

Egy alkalmazásfejlesztésben jártas Reddit-felhasználó, Bangorlol hónapok óta azon dolgozik, hogy feltárja, pontosan milyen személyes adatokhoz fér hozzá a TikTok, és mit kezd velük. Ahogy írja: „A TikTok egy adatgyűjtő szolgáltatás, amely közösségi platformnak álcázza magát.” Kutatása szerint többek között a következő adatokhoz jut hozzá az alkalmazás:

  • a telefon hardveres adatai (IMEI, azonosítók, képernyőfelbontás, memóriahasználat, tárhely stb.);
  • más, akár korábban már törölt appokból szerzett adatok (kapcsolatok, üzenetek, böngészési és keresési előzmények stb.);
  • minden hálózati adat (IP- és MAC-címek, router adatok, wi-fi stb.);
  • GPS-adatok (az app egyes változatai 30 másodpercenként elküldték az aktuális helyadatokat);
  • rootolták vagy jailbreakelték-e a telefont.

Bangorlol szerint azonban a legijesztőbb az, hogy mennyi időt fektettek a fejlesztők az illegális (és véleménye szerint a Facebook vagy a Twitter gyakorlatánál sokkal nagyobb mértékű) adatgyűjtés nyomainak eltüntetésébe  – állítása szerint szabályszerű működés mellett nem lenne szükség ilyen komoly titkosításra. Arról is írt, hogy a TikTok algoritmusa a legális módszereken túl is igyekszik függővé tenni a felhasználókat: a tartalom-előállítók első posztjaira általában aránytalanul sok lájk és komment érkezik, amik száma később csökkenni kezd – így az elején behúzzák a felhasználókat, majd arra ösztönzik őket, hogy hajszolják a kezdeti sikereket. A Penetrum nevű kiberbiztonsági cég ugyanezekre az eredményekre jutott.

A TikTok kódjában a telefon azonosítói és az IMEI begyűjtésére vonatkozó részForrás: Penetrum

A TikTok tehát mindent tud rólad, mesterséges intelligenciájának köszönhetően pedig még az is lehet, hogy saját magadnál is jobban ismeri a viselkedésed. Ez egészen leegyszerűsítve annyit jelent, hogy ha a kínai kormányhoz eljutnak a TikTok által begyűjtött adatok, márpedig a jelek szerint ez a helyzet, és valamiért fontossá válsz a kínai politika vagy hatóságok számára, nem nagyon tudod elkerülni, hogy megtaláljanak – akár élőben, akár egy jó kis kibertámadás formájában.

Ha egy kínai tulajdonú cégnél dolgozol, és magasabb pozícióra hajtasz, egy mozdulattal utánanézhetnek a teljes digitális múltadnak. Ha részt veszel egy Free Tibet-tüntetésen, és a kormányod jó kapcsolatot ápol Kínával, könnyen megjárhatod. De az utóbbi fordítva is működik: ha egy nagy kormányellenes tüntetést szervezel, és ez a kormány jó kapcsolatot ápol Kínával, már náluk is van minden adatod – és jó eséllyel találnak valamit, amivel zsarolni tudnak. És akkor azzal még nem is számoltunk, hogy mi van akkor, ha az adatok kiszivárognak, vagy éppen kereskednek velük, és rossz kézbe kerülnek.

Qubit.hu

Megosztás

Related posts