Maradhat a 15 ezer forintos határ az érintős fizetéseknél

Megosztás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint a magyarországi pénzügyi infrastruktúrák megfelelően kezelték a koronavírus-járvány pénz- és értékpapírforgalmi hatásait, és a jelentősen megnövekvő elektronikus fizetési tranzakciókat; a jegybank az érintőkártyás vásárlások esetében a PIN-kód kötelező használatára vonatkozó, március 20-tól ötezer forintról 15 ezer forintra megemelt értékhatár megtartását javasolja hosszú távon is – mondta Bartha Lajos az MNB ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

A jegybank Fizetési rendszer jelentés 2020 című kiadványát bemutatva az igazgató hozzátette: az értékhatár megemelésére a jegybank tett javaslatot, azt később kormányrendelet is megerősítette, 2020. december végéig. Az intézkedés áttételesen csökkentette a vírus terjedésének kockázatát.

Az igazgató az MTI kérdésére kitért arra, hogy az értékhatár bevezetésére kockázatot jelenthetett volna a visszaélések számának növekedése, információik szerint azonban nem nőttek a visszaélések. Az MNB eltökélt a megemelt limit mellett, álláspontjuk szerint ha nem tudja erőteljes statisztikákkal igazolni a bankszektor, hogy “ennek hatására óriási visszaélési hullám indult el, és ez az ügyfeleknek rossz”, akkor ragaszkodnak a 15 ezer forintos határhoz – szögezte le Bartha Lajos. Jelezte azt is, hogy korábban nem volt jogszabályban szabályozva a limit, az inkább egyfajta “elvárás” a bankok és a kártyatársaságok irányába. Reményét fejezte ki, hogy a szolgáltatók 2021. januártól “maguktól” emelik a határt 15 ezer forintra, ha nem, akkor mindenképpen szabályozási lépésen is gondolkodnak.

Az igazgató a jelentésről kiemelte: bár az alapvetően a 2019-es évről szól, az elmúlt időszak legfontosabb, a pénzügyi infrastruktúra fejlődésében bekövetkezett eseménye az azonnali fizetési rendszer (AFR) március 2-i bevezetése volt. A rendszerrel “új időszámítás kezdődött” az elektronikus pénzforgalomban, a bevezetése közel 4 év folyamatos munkát, több mint ezer banki szakértő és több mint 40 intézmény együttműködését igényelte. Ismertette: már az első 3 hónapban 3,8 ezer milliárd forint értékben több mint 27 millió átutalás teljesült az új rendszerben. A tranzakciók 99 százaléka öt másodpercen belül teljesült, a világviszonylatban is kiemelkedően sikeres rendszer szabályozásának átültetését készítik elő az európai jogalkotók az egységes piacra – jelezte.

Az elektronikus tranzakciók száma kiemelkedően nőtt 2019-ben, meghaladta az 1,4 milliárd darabot, ami 15 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ebből közel egymilliárd darabot adtak a bankkártyás vásárlások.

Tavaly 9 pénzforgalmi ellenőrzést zárt le az MNB, és 135,8 millió forint értékben rótt ki pénzforgalmi bírságot. Az elvégzett pénzforgalmi ellenőrzések általános tapasztalata az igazgató közlése szerint az, hogy a vizsgált szolgáltatók működése alapvetően megfelelő, viszont minden esetben tártak fel hiányosságokat. A leggyakoribb hiba a fizetési műveletek haladéktalan jóváírásának elmaradása.

Közölte: 2019-ben is alacsony volt az elektronikus készpénzforgalomban bekövetkezett visszaélések és pénzforgalmi üzemzavarok száma. A kártyás visszaélések elhanyagolható mértékűek, kárértékben 0,012 százalékos arányt jelentettek a teljes forgalomhoz képest az első három negyedévben. Jellemzően az internetes vásárlásokat és különösen a határon átnyúló műveleteket érintik. Tavaly 442 pénzforgalmi üzemzavarról kapott adatot az MNB, ezek elhárításáig átlagosan 12 óra telt el, közel 40 százalékuk az internetbanki rendszerekhez kapcsolódott ismertetése szerint.

Megosztás

Related posts