Putyin meghajlik a népakarat előtt – aláírta saját hatalmának meghosszabbítását

Megosztás

Néha milyen meglepő dolgok történnek diktatórikus módszerrel vezetett országokban. Vlagyimir Putyin Oroszországában a demokráciát csak hírből ismerik, most is egészen gyorsan lezavarta ezt a számára fontos kérdést. Minő meglepetés, kitalálta, hogy népszavazással legitimizálja hatalmának meghosszabbítását, megszavaztatta, most pedig már alá is írta.

Miután csütörtökön kiderült, hogy Vlagyimir Putyin alkotmányozó népszavazási kísérlete a számára remélt eredménnyel végződött, pénteken aláírta az alkotmánymódosításra vonatkozó elnöki rendeletet az orosz elnök. A több mint kétszáz módosítást tartalmazó csomag legfontosabb eleme az, ami lehetővé teszi számára, hogy 2036-ig az ország élén maradhasson. Az aláírás apropóján videókonferenciát tartott parlamenti képviselőkkel Putyin, ahol kijelentette: 

a nép akaratának megfelelően a módosítások életbe is lépnek. Szombattól. 

Hova siessenek? Minden adott ahhoz, hogy Vlagyimir Putyin akár 2036-ig Oroszország elnöke legyen. Nem biztos, hogy így lesz, de ez jóformán csak azon múlik, hogy ő így akarja-e. A népszavazás alkotmányos gránittal köti a Krímet Oroszországhoz, és folytatódik a Szovjetunió tisztára mosása is.

Meglepetés nélküli eredménnyel ért véget az Oroszországi Föderáció történetének második alkotmányos népszavazása. A szavazatok teljes feldolgozottsága és 67 százalékos választási részvétel mellett a választók 77,9 százaléka szavazta meg azt a több mint 200 passzusból álló alkotmánymódosítási javaslatcsomagot, amelynek legfontosabb eleme, hogy az elnöki ciklusok az új alkotmánnyal gyakorlatilag „lenullázódnak”, vagyis a 2000 óta folyamatosan hatalmon lévő Vlagyimir Putyin akár további két elnöki ciklust kitöltve, 2036-ig maradhat államfő.

Az elnök úr ezt is remekül kitalálta és már végig is verte mindenhol

Az eredetileg április 22-ére kitűzött voksolást Oroszországban mindezidáig példátlan körülmények között valósították meg: a koronavírus-járvány miatt nemcsak július 1-jén, hanem június 25-étől kezdve, különböző kihelyezett szabadtéri szavazópontokon, levélben, sőt, mobilalkalmazás segítségével lehetett szavazni. A vírus által jobban sújtott Moszkvában és Nyizsnyij Novgorodi Területen pedig interneten is voksolhatott mintegy 1,2 millió választópolgár.

A szavazás értelmében Oroszország alkotmányának 14 cikkelye módosul. Az eddig kitöltött államfői ciklusok lenullázódása mellett a főbb változások a következők:

  • Két egymást követő ciklus helyett összesen két ciklusban, vagyis 12 évben maximalizálják a kitölthető államfői mandátumot.
  • A Föderáció alkotmánya megerősített elsőbbséget élvez a nemzetközi joggal szemben.
  • Az elnök önállóan is dönthet az orosz Legfelsőbb Bíróság tagjainak kinevezéséről és visszahívásáról, valamint a legfőbb ügyész személyéről.
  • Megerősítették az idáig tanácsadói jogkörrel működő Államtanács szerepét az ország politikai struktúrájában.
  • Alkotmányos keretek tiltják a Föderáció területeinek felosztását vagy területek átadását.
  • Megerősödik az Állami Duma szerepe: mostantól a parlament alsóházának jóváhagyásától függ az új miniszterelnök és a főbb kormánytagok kinevezése.
  • Megerősödik a Szövetségi Tanács mint nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó testület szerepe: mostantól a parlament felsőházának is beleszólása lesz a leendő védelmi miniszteri és egyéb nemzetbiztonsági pozícióra jelentkezők elfogadására.
  • Alkotmányos keretek rögzítik a Szovjetunió második világháborúban játszott szerepének jelentőségét.
  • A házasságot kizárólag egy férfi és egy nő kapcsolataként határozták meg, valamint az Alkotmány szövege mostantól rögzíti az „Istenbe vetett hit” fontosságát.

Bár a változások alapvetően belpolitikai vonatkozásúak, az alkotmánymódosítás Oroszország külpolitikája tekintetében is kiemelt jelentőséggel bír, különös tekintettel az Európai Unióval és az Ukrajnával való kapcsolatokra.

Manipulált választás megkérdőjelezhető eredményekkel.

A koronavírus-járvány miatt elhalasztott és átalakított népszavazást megelőző kampány során a Kreml számára a legnagyobb kihívást a magas, lehetőleg 55-60 százalék feletti választási részvétel biztosítása jelentette. E cél eléréséhez a putyini vezetés több alkalommal is olyan eszközökhöz folyamodott, amelyek megkérdőjelezték a kampány tisztaságát. Valamennyi állami felület és a kormányzati kontroll alatt lévő média a kormánypárt által támogatott referendumon való részvételt hirdette, az ellenzéki médiamegjelenéseket állami szervek akadályozták, állami dolgozók minimum ezreinek adták parancsba az online szavazást és az arról való visszajelzést (akár több alkalommal is), Moszkvában pénzjutalmat osztogattak a választáson résztvevőknek, számos magáncég dolgozóit központilag irányították a választáson való részvételre, több esetben felmerült a kényszerített vagy hamis választási regisztráció gyakorlata, egyes állami cégek esetében pedig az a fenyegetés is elhangzott, hogy aki nem vesz részt a szavazáson, elveszítheti a munkáját.

A megkérdőjelezhető mobilizációs technikák mellett az alkotmányos népszavazás összetettsége és az online szavazás jellege is problémásnak tekinthető. Ahogy azt a Golosz független választási megfigyelő csoport hangsúlyozta, a kiemelkedően nagy mennyiségű módosítási javaslat egészét nem feltétlenül támogatja minden szavazó, a több mint 200 passzus pedig nyilvánvalóan annak elfedésére szolgál, hogy a szavazás a putyini hatalom megszilárdításáról szól. Azzal pedig, hogy hét napra nyújtották ki a szavazást (illetve az internetes voksolásban résztvevők körét is kiszélesítették), a független választási megfigyelők rálátását is korlátozták.

Bár az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) már röviddel a moszkvai urnazárást követően arról beszélt, hogy a voksolás érdemi csalás nélkül zajlott le, a 2012-es és 2018-as elnökválasztás, valamint az elmúlt időszakban lebonyolított parlamenti választások tapasztalata ezzel ellentétes képet mutat. Újságírói beszámolók szerint lényegében érdemi akadály nélkül lehetett duplán szavazni (online és személyesen), számos esetben pedig klasszikus hamis voksolásról adtak hírt. A választás tisztaságát, és így annak eredményét az is beárnyékolja, hogy míg Moszkvában a CIK adatai szerint közel kétharmaddal nyertek az offline igenek, addig az ellenzéki exit pollok a nem szavazatok enyhe többségét mutatták ki.

De ahogy a régi mondás tartja az orosz viszonyok mellett: “Aki nem hiszi, annak utánajárunk…”

Politicalcapital.hu

Megosztás

Related posts