Magánbányákra vetette ki hálóját az állam a veszélyhelyzet alatt

Megosztás

A külföldi kivásárlások akadályozásával indokolja a kormány, hogy az egyik veszélyhelyzeti rendeletében lehetővé tette, majd pedig sebtiben be is jegyeztette az állami elővásárlási jogot olyan magánkézben lévő ingatlanokra és bányaterületekre, amelyek építőipari nyers- és alapanyag lelőhelyek lehetnek.

Akár valamennyi magántulajdonban lévő, értékes magyarországi bányaterületre: bányatavakra, földekre, külterületekre, vagy bizonyos ásványianyag-lelőhelyekre is bejegyeztethetett az állam elővásárlási jogot a koronavírus okozta járvány farvizén, közölte az Index.

A “veszélyhelyzet során egyes bányászati szabályok eltérő alkalmazásáról szóló”, Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt kormányrendelet (a Magyar Közlönyben közzétett szövege szerint) bizonyos ásványi anyagok esetén ugyanis – érdemi indoklás nélkül – valóban lehetővé tette az állami elővásárlási jog bejegyeztetését, ha ezt a bányafelügyelet kéri.

A MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALI OSZTÁLYA JÚNIUS ELSŐ NAPJAIBAN, ÚGY JEGYEZTETTE BE AZ ELŐVÁSÁRLÁSI JOGOT, HOGY ADDIGRA MÁR CSAKNEM EGY HÓNAPJA TUDNI LEHETETT: A KORMÁNY VISSZA KÍVÁNJA VONNI A JÁRVÁNYÜGYI RENDKÍVÜLI JOGRENDET.

Sőt, valójában Orbán Viktor miniszterelnök még május 15-én bejelentette, hogy a hónap végén készen áll visszaadni a rendkívüli jogrenddel járó „pluszhatalmat”, amellyel veszélyhelyzeti rendeleteket alkot. Magyarán a kormány úgy hozott ilyen rendkívüli bányászati szabályokat május 25-én, hogy saját megítélésük szerint a veszélyhelyzet feltételei ekkor már nem álltak fenn, még akkor sem, ha a rendkívüli jogrendet végül csak június 18-án vonta vissza a kabinet.

Az sem világos, hogy a veszélyhelyzet visszavonásával – azaz a bányászati kormányrendelet hatályvesztésével – egyidőben az állami elővásárlási jogbejegyzések is semmisnek tekinthetőek-e, vagy azok érvényben maradnak.

Megosztás

Related posts