Kína az új törvény hatályba lépésének első napján erődemonstrációt tartott, a nemzetközi tiltakozások pedig leperegnek

Megosztás

Az utóbbi évtizedekben szuperhatalommá növő Kína tökéletesen tisztában van elképesztő erejével, így Hongkongnak gyakorlatilag vége. Tömeges letartóztatások, a korábbi egyezmény látványos felrúgása. Peking világossá tette, hogy senki más véleménye nem érdekli, ne más mondja meg Kínának, mit tegyen és mit ne.

Kína szándékosan és látványosan felrúgta az 1997-ben Nagy-Britanniától visszakapott Hongkong státuszát megállapító szerződést: a július elsején életbe lépett biztonsági törvény ugyanis durván korlátozza a szabadságjogokat és ezzel megsérti az “egy állam, két rendszer” elvet. A Pekinget kiszolgáló hongkongi rendőrség már az első nap őrizetbe vette azokat, akik szerinte megsértették a törvényt.

„Ha bármikor mondtál valami olyat, ami nem tetszik Kínának, akkor jobb, ha nem is látogatsz el Hongkongba”’ – figyelmeztetett Donald Clarke, a George Washington Egyetem jogászprofesszora, a kedden elfogadott és július elsején már életbe is lépett kínai biztonsági törvényt értékelve. A szabályozás valóban drákói szigort ígér: akár életfogytig tartó büntetést is kaphatnak azok, akik követelik Hongkong függetlenségét, terrorista vagy felforgató cselekményeket követnek el, illetve együttműködnek külföldi erőkkel. Az ügyekben eljáró bírók kiválasztásába pedig beleszólhat a városállam Pekinghez hű vezetése, azaz veszélybe kerülhet a bíróságok függetlensége is.

© MTI / EPA

A törvény hangsúlyozza, hogy a szabály bárkire érvényes, azaz külföldiek is börtönbe zárhatók. Az is bűncselekménynek számít, ha a külföldiek Hongkong területén kívül állnak ki a városállam függetlensége mellett, illetve sértik meg más módon a biztonsági törvényt.  A szabályozás fontos eleme, hogy a biztonsági törvény alapján elítéltek nem vehetnek részt a városállamban tartott választásokon. „Peking nem akadályozhatja meg, hogy milliók menjenek el voksolni, ám azt megteheti, hogy diszkvalifikálja a neki nem tetsző jelölteket” – idézte a DW német hírportál Margaret Ng ügyvédet.    

Államvédelmi irodák

Az is újdonság, hogy a kínai állambiztonsági szervek most először hozhatnak létre hivatalosan is irodákat a hétmillió lakosú Hongkongban. A kínai biztonsági iroda feladata részben az lesz, hogy „erősítse a külföldi államok és nemzetközi szervezetek irodáinak, illetve a külföldi nem kormányzati szervek és médiumok menedzselését és javítsa az azoknak nyújtott szolgáltatásokat”. A helyzetet pedig súlyosbítja, hogy a most életbe lépett törvény nem határozza meg pontosan, mi a kínai nemzetbiztonsági érdek, így Peking, ha akarja, meglehetősen szabadon értelmezheti a dokumentum szövegét.

© MTI / EPA

A törvény ellen Hongkongban azonnal tiltakozások robbantak ki és a Pekinggel együttműködő helyi rendőrség több mint száz embert őrizetbe vett. Az egyiküket azért, mert megsértve az új törvényt, egy, a városállam függetlenségét követelő transzparenst tartott a magasba. A rendőrök a jelek szerint már készültek: megjelent egy olyan figyelmeztető tábla, amely közli a tüntetőkkel, hogy cselekedetük felforgatásnak, illetve a függetlenség követelésének minősül, ez pedig bűncselekménynek számít a nemzetbiztonsági törvény értelmében.

Miközben a rendőrök elvitték a tüntetőket, Carrie Lam, Hongkong Peking által jóváhagyott kormányzója azt mondta, az új szabályozás életbe lépése olyan fordulópont, amely lehetővé teszi, hogy a több éve tartó tiltakozó hullám után Hongkong visszatérjen a fejlődés útjára. Pekingben ugyanígy vélik, a hongkongi és makaói ügyekért felelős hivatal vezetője, Csang Hszia-ming azt mondta, az új törvény Damoklész kardjaként függ a Hongkong belügyeibe beleavatkozni akaró bűnözők kis csoportja fölött.

A nem is kis csoport

A „kis csoport” egyébként nem kicsi. Amikor kirobbantak a tiltakozó akciók azt követően, hogy a helyi törvényhozás el akarta fogadni azt a kiadatási törvényt, amely lehetővé teszi, hogy hongkongiakat is átadjanak a „szárazföldi” Kína hatóságainak, voltak olyan napok, amikor milliós tömeg tiltakozott az azóta már visszavont javaslat elfogadása ellen.

© MTI / EPA

A mostani biztonsági törvénybe – amely éppen Hongkong visszaadásának 23. évfordulóján lépett életbe – azonban belekerült több olyan pont, amely eredetileg a kiadatási törvényben szerepelt, viszont Kína azt vállalta, hogy visszamenő hatállyal nem alkalmazza a szabályokat. De ez is csak félig igaz, mert Peking hangsúlyozta: a leendő vádlottak múltbeli cselekedetei referenciaként lesznek használhatóak az eljárás során. Azaz, ha valaki most befogja a száját, nem lesz bántódása, ha viszont nem hallgat a „jó szóra”, az is számít majd, amit korábban tett és mondott.  

Kína nem fél

Peking annak ellenére nem hátrált meg, hogy az új szabályozás, amely gyakorlatilag elveszi Hongkong 1997-ben beígért autonómiáját, komoly nemzetközi tiltakozást okozott. „A Kínai Népköztársaság ötven év szabadságot ígért Hongkong népének, de csak 23 évet adott” – mondta Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, s megerősítette, az USA nem figyeli tétlenül, amint az autoriter Kína lenyeli a városállamot. Az USA már korábban vízumtilalmat rendelt el a biztonsági törvény kidolgozásában részt vett kínai tisztségviselők ellen, felfüggesztette a Hongkongnak adott különleges gazdasági státuszt és elhatározta a védelmi felhasználású berendezések exportját is.

Ausztrália is azt ígérte, hogy a nemzetközi közösség Hongkongon tartja a szemét, Japánban pedig fontolóra vették, hogy elhalasztják Hszi Csing-pin kínai pártvezető és államfő Tokióba tervezett látogatását. A Hongkong ügyében rendszeresen nyilatkozó Csang Hszia-ming közölte, Pekinget nem érdekli, mit mond a világ. „Mi, kínaiak, senkitől sem félünk. Elmúltak azok az idők, amikor mások mondták meg, mit tehetünk és mit nem” – mondta a politikus.

Hvg.hu

Megosztás

Related posts