Jó esély van rá, hogy soha nem fog megtérülni a Miskolc közelébe tervezett, rettenetesen drága MotoGP-pálya

Megosztás

Külföldi példák alapján soha nem fog megtérülni a magyar adófizetők 65 milliárdjából felhúzni kívánt hajdúnánási létesítmény.

Külföldi példák és a tervezett magyar költségek összevetésével a G7 kiszámolta, hogy minden valószínűség szerint soha nem fog megtérülni az új magyar MotoGP-pályára szánt 65 milliárd forint közpénz. 

A G7 egy amerikai és egy finn példát nézett meg. A tervezett magyarnál összetettebb, egy sor kiegészítő létesítménnyel rendelkező texasi pálya (Circuit of the Americas) mai árfolyamon 125 milliárd forintból épült – ha az árszínvonalbeli különbséget leszámítjuk, ez kb. 56 milliárd forintnak felel meg. A finn pálya (KymiRing) összköltsége végül 8,8 milliárd forint lett, de ehhez a kormány csak 2,3 milliárd forintnak megfelelő eurót tett hozzá, a többit magánbefektetők állták. Ha az árszínvonalbeli különbséget itt is figyelembe vesszük, akkor magyar áron 4,5 milliárd forint környéki összegből, vagyis a tervezett hazai pálya költségének kevesebb mint tizedéből építkeztek a finnek. 

A korábbi, meg nem valósult magyar terv kalkulált fejlesztési költsége is messze elmaradt a mostanitól. 2008-ban mai árfolyamon 28 milliárd forintért akart pályát építeni egy spanyol cég magyar állami (MFB) hitellel Sávolyban, de a projekt végül félbemaradt. 

Megtérülés szintjén a G7 megnézte néhány bejáratott európai MotoGP-pálya eredményét. Az 1930-as évek óta versenyzésre használt csehországi Brno Circuit 2018-ban 2,6 milliárd forintnak megfelelő árbevétel mellett 210 millió forintnyi adózás előtti nyereséget ért el, míg a megelőző évben 2,2 milliárd forint árbevétel mellett 353 milliós nyereséget. Az aragóniai nagydíjnak helyt adó versenypályát üzemeltető Ciudad del Motor de Aragon SA az elmúlt három évben 1,7-1,8 milliárd forintnyi árbevételt ér el, és 74 főnek adott munkát.

A MotoGP esetében a pályaépítés költségén felül még évi 2,5-3 milliárd forintos jogdíjat is fizetni kell a versenyek szervezéséért. 

A lap megkérdezte a Hungaroringet és az ITM-et, vizsgálták-e, hogy MotoGP-versenyeket a Hungaroringen rendezzék meg. A válasz szerint vizsgálták az egyéb lehetőségeket, de „Hajdúnánáson nemcsak a megfelelő méretű terület rendelkezésre állása, hanem a három megyei jogú város (Debrecen-Miskolc-Nyíregyháza) közelsége, a Debreceni Egyetem és a létesülő autóipari központ számára kínálkozó lehetőségek biztosítása is előnyt jelent”. Pedig a mogyoródi pálya 25 milliárdos fejlesztési programját részben azért találták ki, hogy alkalmassá tegyék ilyen versenyek rendezésére. A Hungaroring elnök-vezérigazgatója 2018-ban még azt ígérte, hogy 2021-ben a Hungaroringen rendeznek MotoGP-futamot. Az is furcsa, hogy ha már nem a Hungaroring, akkor miért nem fejezik be inkább a sávolyi pályát, ami félkészen maradt, tulajdonosa a felszámolás alatt álló Sávolyi Motorcentrum Fejlesztő Kft.

Megtérülés szintjén egyébként a magyar állam nem számít jó versenyrendezőnek, írja a lap az alapján, hogy idén 14 milliárd forinttal kell kitömni a Hungaroring Sport Zrt.-t, hogy meg tudja rendezni a versenyeket, főként a Forma–1-es nagydíjat. Ezekben a sportágakban (is) a világ nagy részén magántulajdonú cégek vannak jelen, és többnyire állami támogatás nélkül, piaci alapon végzik a feladataikat, miközben még profitot is képesek termelni. Itthon viszont a jövő évi költségvetésben az autó-motor sport támogatására több mint 36 milliárd forintot különítettek el (ebben már minden bizonnyal benne van a pályára szánt pénz egy része is). Mindezek alapján erősen kérdéses, megtérül-e valaha a magyar adófizetőknek a 65 milliárdos MotoGP-pálya. 

Index.hu; Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI

Megosztás

Related posts