Ismét bíróság elé áll Tállya polgármestere

Megosztás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2002 óta Tállya község polgármestere. 2016-ban egy külföldi vállalkozó szőlészettel-borászattal foglalkozó beruházást akart megvalósítani a tokaji borvidéken. Ennek érdekében a cég Tállyán vásárolt egy ingatlant. Felkeresték a vádlottat, a község elöljárójával való jó viszony kialakítása érdekében, és tájékoztatták őt a tervezett beruházásról. A vádlott a támogatásáról biztosította a tervezett fejlesztést és azt kérte a beruházótól, hogy a kivitelezésben kapjon megbízást a nevelt fia.

A vállalkozó nem zárkózott el ettől, de semmilyen megegyezés nem történt köztük. 2016 júliusában a beruházó egy másik kivitelezővel kötött szerződést és a vádlott nevelt fiát alvállalkozóként akarta bevonni a beruházásba. A bontási munkálatok megkezdése előtt keresték a polgármester nevelt fiát, de nem tudták elérni, ezért végül a vádlottat hívták fel telefonon, aki ekkor értesült arról, hogy a beruházás kivitelezője nem az általa kért személy és a hozzá kötődő cég lett. A bontási munkálatok megkezdésekor behívatta az irodájába a helyszínen lévő építésvezetőt és utasította a munkálatok leállítására. Az építésvezető ezt nem tette meg, a balesetveszély elkerülése érdekében a dolgozóknak utasítást adott az utcafronti kerítés bontásának folytatására. A vádlott gépkocsijával a helyszínre hajtott és emelt hangnemben felszólította őket a munka befejezésére. A munkát felfüggesztették és egy hét késéssel fejezték be. Közben a vádlott bejelentést tett a helyi rendőrségen, hogy a bontást végző munkások ők megtámadták. A valóságban ez nem történt meg. Ezt követően a vádlott magához hívta a vállalkozót. Közölte vele, hogy mint polgármester akkor engedélyezi az elképzelt borászat felépítését, ha azt a nevelt fia építi. Az engedély megadásához a képviselő-testület hozzájárulása is szükséges, és ezt az ő nyomására adja meg a testület.

Ha nem a nevelt fia végezheti az építést, nem kapják meg a hozzájárulást. A vállalkozó a beszélgetést mobiltelefonján rögzítette.

2016 szeptemberében a vádlott bejelentést tette az illetékes kormányhivatalban, hogy vizsgálják ki az érintett ingatlanon végzett bontási munkák szabályszerűségét. A vádlott intézkedéseinek célja a jogszerű munkálatok hátráltatása, hivatali hatalmának, befolyásának szemléltetése volt. A kivitelező cég azonban feljelentést tett a történtek miatt.

Az első fokon eljárt Miskolci Törvényszék 2019 októberében O. J. vádlottat hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, hivatali visszaélés bűntette és hatóság félrevezetésének vétsége miatt 5 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett.

A Debreceni Ítélőtábla július 6-án tárgyalja a büntetőügyet.

Megosztás

Related posts