Újabb elmarasztalásra számíthat Magyarország az Európai Bíróságon

Megosztás

Megállapították, hogy Magyarország menekültügyben nemcsak a tranzitzónákkal, hanem a visszatoloncolásokkal is megsértette az uniós jogot.

Újabb, a menekültügyi eljárás miatt indított ügyben áll vesztésre Magyarország az Európai Unió Bíróságán. A testület főtanácsnoka csütörtökön nyilvánosságra hozott indítványában kimondta: a magyar kormány megsértette a nemzetközi védelem iránti kérelmekhez, a tranzitzónákban történő őrizetben tartáshoz és jogellenes kiutasításához kapcsolódó uniós jogszabályokat.

Az ügyben az Európai Bizottság indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. A most megjelent főtanácsnoki indítvány nem köti az Európai Bíróságot, viszont rendkívül ritka, hogy a luxemburgi testület azzal ellentétes ítéletet hoz.

Priit Pikamäe mostani véleményének egy része már tárgytalanná vált, az Európai Bíróság ugyanis néhány hete kimondta, hogy a menedékkérők tranzitzónákban való elhelyezése őrizetnek minősül. A magyar kormány ezért májusban bejelentette, hogy a röszkei és a tompai tranzitzónát is megszünteti, és befogadóállomásokra szállította az ott fogvatartott embereket.

A főtanácsnoki indítvány most azt állapította meg, hogy
– azzal, hogy a magyar állam napi néhány főre korlátozta a belépést a tranzitzónákba, megakadályozza, hogy bárki megfelelően benyújtsa a kérelmét.
– a tranzitzónák létezése miatt minden menedékkérelem „határeljárássá” vált, ezeknél viszont nem követték a magyar hatóságok az uniós jogszabályokat.
– ahogy korábban már kimondta a bíróság, a tranzitzónában való várakozás őrizetnek minősül.
– a határ nyolc kilométeres körzetében elfogott menedékkérők azonnali visszatoloncolása sérti az uniós visszatérési irányelvet, mert a menedékkérőket megfosztja a kiutasítási eljáráshoz fűződő biztosítékoktól.


Az Európai Bíróság éppen egy hete mondta ki, hogy jogellenes a magyar civiltörvény. Az az ítélet sem volt túl nagy meglepetés, hiszen ott szintén azt állapította meg a főtanácsnoki indítvány, hogy a vitatott magyar szabályozás indokolatlanul korlátozza a tőke szabad mozgását.

Magyarországnak nem csak a civiltörvény miatt kellett magyarázkodnia, több hasonló, a kormány szerint Soros Györgyhöz köthető ügyben indult per. 2018-ban a Lex CEU is a luxemburgi székhelyű testület elé került. A felsőoktatási törvény áprilisi módosítása miatt azért indult kötelezettségszegési eljárás, mert a bizottság álláspontja szerint az indokolatlanul szigorú feltételekhez köti a külföldi egyetemek működését Magyarországon. A Lex CEU-ról idén márciusban született meg a főtanácsnoki indítvány, amely szintén a magyar kormány ellen foglalt állást.

Megosztás

Related posts