Bíróság mondhatja ki a hatévesek iskolakötelezettségét

Megosztás

A Népszava a szombati számában közölték, hogy esélyük sincs szembeszállni a szülőknek az Oktatási Hivatallal (OH), ha azt szeretnék, hogy hatéves gyermekük iskolakezdés helyett szeptembertől még egy évig inkább óvodában maradjon. Ezekben az esetekben az egyetlen út a bíróság a szülők számára, azonban a lapnak a Szülői Hang Közösség képviselője, Miklós György azt mondta, az eddigi eljárások többsége a szülők keresetének elutasításával végződött – írta a HVG.

A Népszava emlékeztet, hogy a tankötelezettség megkezdésének és az iskolaérettségi vizsgálatok szabályainak szigorítása miatt idén januártól az óvoda és a szülő helyett csak az OH döntheti el, hogy egy hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek szeptemberben iskolába megy, esetleg még egy évig még maradhat az óvodában. Ha ez utóbbit szeretné a szülő, akkor azt az Oktatási Hivataltól kell kérvényezni.

Ha szükséges, akkor a hivatal kérheti a pedagógiai szakszolgálatok vizsgálatát is. A Szülői Hang felmérése szerint ez az esetek mintegy 55 százalékában meg is történt. Az OH-hoz összesen 10 874 kérelem érkezett január végéig, nagy részüket el is fogadták, az elutasítások aránya alacsony, 3-4 százalékos. De ez is több száz olyan gyermeket jelent, akiket szüleik még nem tartanak iskolaérettnek, szeptemberben mégis első osztályba kell lépniük.

Egy szülő a Szülői Hangnak azt mondta, kisfia egy betegség miatt lemaradt a fejlődésben, beszédértése és gondolkodása is fejletlenebb a korosztályába tartozó többi gyerekéhez képest. Ugyanakkor fejlődőképes, orvosai és pedagógusai szerint további egy év sokat segítene neki a megszokott, nyugodt óvodai környezetben. Erre mégsem lesz lehetősége.

Az Oktatási Hivatal elutasító határozatával szemben a szülők kizárólag bírósági úton kérhetnek jogorvoslatot közigazgatási per keretében. Miklós a napilapnak azt mondta, 19 esetben fordultak bírósághoz a szülők, a keresetek nagy részét azonban elutasították. Összesen két ügyben született döntés az OH határozatának megsemmisítéséről – nem szakmai, hanem formai hibák miatt. További két ügy jelenleg is folyamatban van.

„Az a benyomásunk, hogy a bíróság az esetek többségében csupán azt vizsgálta, az eljárás formailag helyesen zajlott-e. Azonban a szülői panasz az esetek túlnyomó részében nem formai, hanem pedagógiai jellegű volt” – mondta Miklós. Szerinte a szülőknek esélyük sincs az OH vagy a szakszolgálatok véleményét megkérdőjelezni, a bíróság nem nézi érdemben, mi van a szakvéleményben, figyelmen kívül hagyja a szülők által jelzett problémákat, a keresethez csatolt szakmai ellenvéleményeket. Ráadásul ha a bíróság mégis a szülő javára dönt, az OH-nál kezdeményez új eljárást – vagyis az egész kezdődhet elölről, ami egy „jogi csapdahelyzetnek” tűnik. Miklós szerint lyen esetekben nagy szükség lenne egy második szakszolgálati véleményre is, azonban ezt lehetetlen beszerezni.

A Népszava megkereste a Klebelsberg Központot (KK) is, ahol azt közölték, idén szeptemberben egyébként 3382 első osztály indul a tankerületi központok által fenntartott általános iskolában, ez hetvenöttel több, mint tavaly. A lap szerette volna megtudni a központtól azt is, hogy pontosan mennyi iskolában indul a szokásosnál több első osztály, illetve mennyi iskolában kellett férőhelyet bővíteni. A KK csak annyit közölt, a tankerületi központok biztosítják minden tanuló számára, hogy rendben megkezdhesse a tanulmányait a 2020/2021-es tanévben.

Megosztás

Related posts