Milliók hisznek még most is abban a legendában, hogy a trianoni szerződés száz év után lejár

Megosztás

Pedig ezt rosszul tudják, a békediktátumban semmi ilyesmi nincs lefektetve. Az kétségtelen, hogy nemzetünk egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb gyásza száz év távlatából is a nagyhatalmak által Magyarországra kényszerített borzalmas békeszerződés, sajnos az utóbbi évtizedekben viszont sokan saját politikai céljaikra használják fel.

Csak hét százalék van tisztában a tényekkel, de a túlnyomó többség így is azt gondolja, hogy az a magyar, akinek fáj Trianon és a békeszerződés volt Magyarország legnagyobb tragédiája – derül ki egy országos reprezentatív közvélemény-kutatás friss adataiból. A többség szerint a baloldali politikusok miatt lett Trianon olyan, amilyen, és minden harmadik ember hisz az alaptalan legendában, hogy a békeszerződés száz év után lejár.

Gyakorlatilag nincs olyan magyar, aki ne úgy gondolná, hogy a trianoni békeszerződés alapvetően igazságtalan és túlzó volt a magyarokkal szemben (94% egyetért ezzel), de a ténybeli ismeretek nagyon hiányosak. Az adatok egy májusi közvélemény-kutatásból származnak, melyet a békeszerződés századik évfordulóján a téma fő kutatójának számító Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport végzett. A válaszokból az is kiderül, hogy a többség szerint jobb Magyarország viszonya Kínával vagy Oroszországgal, mint Németországgal vagy Amerikával (nem beszélve szomszédaink többségéről vagy a Trianonért még mindig felelősnek tartott Franciaországról), de alapvetően a történelmi képzetek dominálnak, és azok minimum ellentmondásosak.

Pedig a felmérés tanúsága szerint a magyarok kifejezetten érdeklődnek a történelmi kérdések iránt. A legnagyobb érdeklődést a saját családtörténet váltja ki, de a régmúlt korok magyar történelme (78%) és a XX. század hazai eseményei is sokakat foglalkoztatnak. A trianoni békeszerződés körüli történelmi eseményekre négyből három megkérdezett kíváncsi, így éppen ez a korszak az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó időszak.

Ehhez képest „a trianoni békeszerződés pontos dátumát, a terület- és lakosságvesztés mértékét, illetve a nem magyar nemzetiségűek arányát a történelmi Magyarország területén csupán a népesség egy százaléka tudta többé-kevésbé helyesen. Ha a területi-, népesség-, és nemzetiségi arányokkal megengedőbbek vagyunk, akkor is a népesség csupán 7 százaléka van tisztában a tényekkel” – olvasható a kutatási beszámolóban.

A BÉKESZERZŐDÉS PONTOS ÉVSZÁMÁT (1920) A VÁLASZADÓK 43 SZÁZALÉKA IDÉZTE FEL HELYESEN. NAPRA PONTOSAN A MEGKÉRDEZETTEK 27 SZÁZALÉKA TUDTA JÓL A BÉKESZERZŐDÉS ALÁÍRÁSÁNAK IDŐPONTJÁT.

Természetesen lehet fontos a történelem és a nemzeti múlt valakinek akkor is ha a konkrét ismeretei hiányosak, de itt mégis csak általános iskolai tananyagról van szó, ami a nemzeti identitás egyik legfontosabb sarokpontja. A tárgyi tudás bizonytalanságai mellett az emberek nem egész fele alapvetően tájékozottnak tartja magát a trianoni történésekkel kapcsolatban, igaz, 48 százalék saját bevallása szerint is keveset tud a témáról. 52 százalék sem családi, sem ismeretségi körben nem szokott a témáról beszélgetni, további 43 százaléknál is csak hébe-hóba kerül elő a téma. A békeszerződés körülményeiről a felmérés szerint valamivel többet tudnak a konzervatívok/jobboldaliak.

A trianoni döntés okairól megoszlanak a vélemények, a legtöbben azokat a tényezőket hangsúlyozzák, amiket a történészek többsége is szokott: az első világháborús vereség, a győztes nagyhatalmak politikája, a nemzetiségek és a szomszéd országok területi törekvései. Sokan említették a francia politikai elit, és személyesen a francia miniszterelnök, Clemenceau magyarellenességét is, és a főleg a jobboldalon elterjedt nézetet, hogy Károlyi Mihály, a szabadkőműveseket és/vagy a Tanácsköztársaság tehet Trianonról. Magyarország korábbi nemzetiségi politikáját kicsit kevesebben, a válaszolóknak csak 14 százaléka hozta fel.

mennyire ért egyet
Fotó: Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport

A mai politikai víziókkal is bizonyára összefügg, hogy a többség (a válaszolók 54%-a) szerint Trianon a korabeli baloldali politikusok miatt lett olyan, amilyen. Külön mérték annak a népszerű (bár teljesen megalapozatlan) legendának az elterjedtségét, mely azt állítja, hogy a trianoni békeszerződés csak száz évig érvényes, és június negyedike után hatályát veszti. Bár a többség (54%) ezt (helyesen) tévhitnek gondolja, a kutatók szerint is elgondolkodtató, hogy a megkérdezettek harmada szerint nem az.

Erős a megosztottság két, szintén aktuálpolitikai állítás kapcsán: az egyik, hogy Trianon felemlegetése csak pártpolitikai haszonszerzést szolgál, a másik, hogy le kellene már zárni a békeszerződéssel kapcsolatos vitákat. A többség (55%) nem hiszi, hogy az uniós csatlakozással érdemben lehetett csökkenteni a trianoni traumát.

77% GONDOLJA ÚGY, HOGY A TRIANONI TRAUMÁT MÁIG NEM HEVERTE KI AZ ORSZÁG. 

A szerződés magyar aláírói: Benárd Ágost küldöttségvezető (balra, cilinderrel a kezében) és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ, államtitkár (jobbra, fedetlen fővel) távoznak az aláírás után
A szerződés magyar aláírói: Benárd Ágost küldöttségvezető (balra, cilinderrel a kezében) és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ, államtitkár (jobbra, fedetlen fővel) távoznak az aláírás után – Fotó: Wikipedia

Néhány másik alaptétellel együtt – a békeszerződés igazságtalan volt; ez volt Magyarország legnagyobb tragédiája és magyar az, akinek fáj Trianon – ez számít a Trianonnal kapcsolatos nemzeti emlékezet sarokpontjainak a kutatók szerint.

Miközben sok családban vannak határon túli felmenők, onnan áttelepültek és jelenleg is ott élő rokonok (ez utóbbi közel minden ötödik magyarországi magyarnak), a személyes kapcsolatok mégis korlátozottak: határon túli magyar ismerőssel a megkérdezettek 37 százaléka rendelkezik. Mint a vizsgálat adatai alapján megállapítják: a közvélemény hajlamos bizonyos romantikával gondolni a határon túli magyarokra. A válaszadók 72 százaléka szerint a határon túli magyarok jobban őrzik a hagyományokat, és a megkérdezettek kétharmada szerint vallásosabbak is, mint a magyarországiak.

Hányan jártak a Kárpát-medence határon túli területein, százalékosan.
Hányan jártak a Kárpát-medence határon túli területein, százalékosan – Fotó: Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport

A magyarországiak közül a legtöbben Felvidék területein jártak már korábban, de a szűk többség (51%) Erdélyben is járt már egyszer. Vajdaságban a megkérdezettek 35%-a, Kárpátalján pedig csak az ötöde fordult meg korábban. A határon túli magyar közösségek közül a felvidéki magyarok helyzete a legkedvezőbb a magyarországi közvélemény szerint, de sokan gondolják ezt a Vajdaságban élőkről is – mint a kutatók megjegyzik, az utóbbiban valószínűleg tetten érhető a „jugó” nosztalgia hatása is. A legrosszabb helyzetben a kárpátaljai magyarok vannak a többség szerint.

Hol milyen a határon túli magyarok helyzete a magyarszági megkérdezettek szerint
Hol milyen a határon túli magyarok helyzete a magyarszági megkérdezettek szerint – Fotó: Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport

A közvélemény-kutatás szerint alapvetésként él, hogy a magyar nemzet határai nem esnek egybe az ország közigazgatási határaival, ahogy az is, hogy a határon túli magyarokat a mai napig számos hátrányos megkülönböztetés éri. A döntő többség, 80% támogatja az autonómiatörekvéseket és ugyanilyen sokan utasítják azt az állítást is, hogy a határon túli magyarok kevésbé lennének magyarok, mint a magyarországiak. A kettős állampolgárság megadásával ma 70 százalék ért egyet, azonban a válaszadók többsége (58%) nem örül neki, hogy a határon túli magyaroknak szavazati jogot is adtak.

A kutatásban kitértek néhány, a trianoni korszakhoz és a Horthy-korhoz kapcsolódó történelmi személyiség megítélésére és a szomszédos országokkal, illetve a nagyhatalmakkal kapcsolatos viszonyra is. Előbbiben Bethlen Istvánt értékelték az emberek a válaszolók a legpozitívabbra, Kun Bélát pedig a legrosszabbra. Horthy Miklós és Károlyi Mihály figurája (Kádáréhoz hasonlóan) nagyon megosztó, összességében nem túl pozitív.

történelmi személyek
Fotó: Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport

Ebben is érdekes lenne látni a mai pártszimpátiák szerinti különbségeket, ahogy a nemzetközi viszonyrendszer kapcsán is. Utóbbiban bejött a történelmi sztereotípiákból következő papírforma: a magyarok szerint a legjobb viszonyunk egyértelműen Lengyelországgal van, ami viszont meglepő, az Kína második helye. Szomszédaink szerint közmegítélés szerint legjobban Ausztriával és Horvátországgal vagyunk, de lényegében ugyanilyen jó az emberek szerint a magyar-orosz viszony is. A lista végén Franciaország, Ukrajna és Románia áll; a franciákkal kapcsolatban, mint a kutatási összefoglaló fogalmaz, „első olvasatra nem gondolhatunk mást, mint a trianoni békeszerződés létrejöttében játszott, vélt vagy valós szerepe okozhatja” az inkább negatív értékelést. A történelem ebben is számít, bár a politika azért simán felülírhatja: „jól látszik, hogy a „hagyományos” országok közötti régi sérelmeket a kortárs érdekek és a kormányzat képesek felülírni”, vagyis a történelmi emlékezet mindig képlékeny és a jelentől is erősen függ.

Index.hu

Megosztás

Related posts