Világjárvány ide vagy oda, Mészárosék állami megrendelései így is csúcsokat döntöttek

Megosztás

Az állam nagyvonalú segítséget nyújtott nekik, hogy meg tudjanak birkózni a járvány nyomán keletkező gazdasági nehézségekkel. 

Szerdára virradóra tette közzé a CRCB (Corruption Research Center Budapest) legfrissebb jelentését, amelyben 2005 januárjától 2020 április végéig elemezték az összes állami közbeszerzést, majdnem 248 ezer kiírást. A mostani elemzés elsősorban két szempontra koncentrál: hányan indultak egy-egy közbeszerzési pályázaton, és mennyit nyert közülük olyan cég, amelynek tulajdonosa nyilvánvalóan Orbán Viktor baráti köréhez tartozik. 

Hogy hányan indulnak egy pályázaton, az a korrupciós kockázat megállapítása miatt fontos. Ahol egyáltalán nincs verseny, vagyis egyetlen jelentkező van, ott inkább felmerülhet, hogy előre eldöntötték, hogy kinek kell kapnia a munkát. Minél több az induló, annál kisebb a korrupció kockázata. A CRCB kutatói az indulók számától függően a versenyintenzitást jelölő mutatókat alkottak, hogy összehasonlíthassák az egyes időszakok és pályázattípusok korrupciós kockázatait. 

A haveri cégek szereplésének vizsgálatára az MGTS+ jelölést használták, a “Mészáros, Garancsi, Tiborcz, Simicska és Társaik” rövidítéséből. Az ide sorolt cégek listája megtalálható a tanulmány végén, reklámos és ásványvizes vállalat éppen úgy megtalálható köztük, mint vasút- és útépítő cégek. 

Világosan látszik, hogy a korrupciós kockázat mértéke és az MGTS+ csoport győzelmei között összefüggés van: akkor nyerik a legtöbbet a haveri cégek, amikor a legkisebb a verseny.

A tanulmány egyik legérdekesebb megállapítása, hogy idén az MGTS+ csoport cégei kivételesen sokat nyertek. Úgy tűnik, hogy az állam nagyvonalú segítséget nyújtott nekik, hogy meg tudjanak birkózni a járvány nyomán keletkező gazdasági nehézségekkel. 

Ez azzal járt együtt, hogy az elmúlt 15 évben soha nem volt annyi verseny nélkül elnyert közbeszerzés, mint idén.

A 2020 első négy hónapjában lezárt közbeszerzések 41 százaléka volt olyan, hogy csak egyetlen pályázó indult. Ez az arány, négy hónapos átlagokat számolva, 2005 és 2019 között 20 és 35 százalék között mozgott.

2020 előtt az MGTS+ csoporthoz tartozó cégek az általuk megnyert közbeszerzések 51 százalékán egyedül, versenytárs nélkül indultak – ez az adat már önmagában mutatja, hogy az indulók száma összefügg a korrupció kockázatával, hiszen rivális nélkül kapták megrendeléseiknek több mint felét kapták a baráti cégek. Idén ez az arány is nagyon megugrott: a csoport győzelmeinek 68 százalékában egyedül indult a pályázaton. 

Az MTGS+ csoport 74 közbeszerzésen győzött április végéig, összesen 253 milliárd forint állami megrendelést elnyerve. Ez az összes közbeszerzésen elköltött idei pénz 27 százaléka, ami szintén új rekord. 

A csoporthoz sorolt cégek 2005 és 2010 között még csak 0,4 – 1,8 százalékát vitték el a közbeszerzésre szánt pénznek, 2013-ban már 17 százalékát, tavaly pedig 21 százalékát. (A csoportba sorolt cégek között vannak, amelyek már nem aktívak, például Simicska Lajos egykori birodalmához tartozó vállalkozások, míg van köztük olyan, ami csak az elmúlt néhány évben jött létre.) 

Hogy mennyire számít a politikai helyzet, azt jól mutatja, hogy az MGTS+ cégcsoport 2015-ben szerepelt a legrosszabbul, akkor az elnyerhető pénzek alig 5 százalékát vitték el. Az volt Simicska Lajos és Orbán Viktor nyílt szakításának az éve, és az új, immár leginkább Mészáros Lőrinc köré épített cégháló még nem állt fel akkoriban. 

A tanulmányból az is kiderül, hogy a választási kampányok kivételes időszakoknak számítanak. Egyrészt sokkal több a közbeszerzés, mint a többi évben: a 2006-os, a 2010-es, a 2014-es és a 2018-as választás idején is jóval többet lehetett keresni az állami megrendeléseken, mint a kampány nélküli években. 

A másik érdekesség, hogy kampányidőszakban a haveri cégek kivételezett helyzete ideiglenesen megszűnik. 2017 májusa és 2018 augusztusa között például az MGTS+ csoport egyetlen tendert sem nyert úgy, hogy egyedül indultak. Ilyen kivételes alkalmakkor nagyobb a verseny Magyarországon, többen érezhetik közel magukat a sikerhez, mint máskor.

A tanulmány harmadik igen érdekes megállapítása, hogy az EU-s pénzből fizetett pályázatok esetében 2016 óta csökkent a korrupciós kockázat, míg a tisztán magyar adófizetők pénzéből finanszírozott pályázatokon nőtt. A CRCB kutatói emlékeztetnek, hogy 2016-ban indított vizsgálatot az EU csalásokat felderítő hivatala, az OLAF, Tiborcz István közvilágítási sikerei ügyében.  

444.hu

Megosztás

Related posts