A jövő évi költségvetésből kiderül, az önkormányzatok jövőre is a látványos kivéreztetést kapják a kormánytól

Megosztás

A kicsit is negatívabb hangok ezt előre megjósolták, hogy hiába cseng le a koronavírus-járvány az országban, az önkormányzatokat változatlanul szívatni fogja a Fidesz-kormány. Orbánék jövőre sem adnak vissza semmit a gépjárműadóból, a gödi modell pedig törvényerőre emelkedne. Az ellenzék szerint ez szó szerint hadüzenet a településeknek.

A főpolgármester délután a költségvetés kedden benyújtott tervezetéről azt mondta a sajtótájékoztatóján, hogy abban két olyan változtatás is van, amely „drámai mértékben lehetetleníti el pénzügyileg az önkormányzatokat”.

Az egyik ilyen tétel, a gépjárműadó, amin a járványhelyzet előtt 60-40 százalékban osztozott az állam és az önkormányzatok, de a kormány a válságkezelésre hivatkozva a településekre eső részt is elvette az önkormányzatoktól, ami nagyjából  34 milliárd forintot jelentett. A 2021-es költségvetés tervezetéből most kiderült, hogy 

erre a pénzre jövőre sem számíthatnak az önkormányzatok, mert a kormány az egész összeget (87 milliárd) a 3000 milliárd forintos Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alapba forgatja.

Orbán Viktor Varga Mihály pénzügyminiszterrel egyeztet az idei és a jövő évi költségvetésről, valamint a gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtásáról – Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher/MTI/MTVA

Az MTA Regionális Kutatások Intézete korábban közölt egy tanulmány arról, hogy milyen hatással lesz a bevételek megvonása a települések költségvetésére, amiből az derült ki, hogy ez a bevétel  37 település esetében elérte a 100 millió forintot. Az önkormányzati bevételek közül a gépjárműadó aránya a kistelepüléseken a legnagyobb, 5 százalék feletti arányt csak községek esetében találhatunk. Külön kiemelték a Pest megyei Csomádot, amelynek a bevételi szerkezetében a gépjárműadó eddig több mint 50 százalékot tett ki. 

Az önkormányzatokat egy részét érintő másik nagy tétel, hogy a kormány jelentősen megemelné az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás mértékét a tehetősebb önkormányzatoknál: amíg az idei költségvetésben erre a sorra 43 milliárd forintot terveztek, jövőre ezt 160 milliárdra emelnék. (Ezt az adót azok az önkormányzatok fizetik fizetik 2017 óta, amelyeknél viszonylag magas az egy lakosra jutó iparűzési adóerő. A hozzájárulást az alacsonyabb jövedelmi helyzetű önkormányzatok finanszírozására fordítják.)

Karácsony Gergely arról beszélt, hogy ez az adó a fővárosi önkormányzat esetében is drámai mértékben növekszik: az idei évre vonatkozó 10 milliárd helyett számításaik szerint nagyjából ennek a közel négyszeresét kell majd a fővárosnak adó formájában befizetni a központi költségvetésbe. Hozzátette, hogy mindezt olyan helyzetben lépte meg a kormány, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak drámai mértékben csökkennek a jegybevételei a tömegközlekedésben, és egyelőre nem is tudják felmérni, mennyivel fog csökkenni a vállalkozásoktól befolyó iparűzési adó. 

A főpolgármester szerint ez egy szándékos politikai lépés, amely az önkormányzatokat hozza nehéz helyzetbe, és nem magyarázható az ország költségvetési helyzetével. Beszélt arról is, hogy a belügyminiszter június 10-ére hívta meg tárgyalni az önkormányzati szövetségeket, ahol az egyik napirendi pont a költségvetés megtárgyalása. Karácsony azt szeretné, ha a szövetségek előtte egyeztetnék az álláspontjukat. „Azt gondolom, hogy ez egy hadüzenet az önkormányzati rendszer számára, és mi nem akarunk háborút. Ezért megpróbálunk olyan szövetséget kötni, ami arra kényszeríti a kormányt, hogy visszavonja ezt a hadüzenetet” – tette hozzá.  

A parlament előtt van az a törvényjavaslat is, ami országossá tenné a gödi modellt, vagyis a kormány különleges gazdasági övezetté nyilváníthatná azokat a területeket, ahol legalább ötmilliárd forintos, kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű beruházás zajlik. Vagyis a területeket az onnan beszedett adókkal együtt átadnák a fideszes vezetésű megyei önkormányzatoknak, amik saját hatáskörben oszthatnák el a bevételeket a települések között. Ugyanez a javaslat tartalmazza azt a novemberben már beígért módosítást is, ami előírja, hogy a települések által beszedett iparűzési adót elsőként tömegközlekedésre, a fennmaradó összeget pedig a szociális ellátások finanszírozására kell fordítani.

Ezzel párhuzamosan kíváncsian várjuk, hogy a következő időszakban Mészáros Lőrinc cégei milyen értékben nyernek el állami megrendeléseket, mert ezt valahogy nem igazán érintette a járvány.

444.hu 

Megosztás

Related posts