A magyarok jelentős drágulást éreznek, nem segít a válsághelyzet sem

Megosztás

Bár a KSH szerint csak 8,7 százalékos az áremelkedés tavalyhoz képest, a tapasztalatok mást mutatnak.A magyarok többsége – 57 százaléka – úgy érzi, a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válságban két számjegyű mértékben, azaz több mint tíz százalékkal nőttek az árak a mindennapokban az egy évvel ezelőttihez képest – derült ki a Pulzus Kutató által a Napi.hu számára készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.

A válaszadók harmada (egészen pontosan 32 százaléka) látja úgy, hogy 5-10 százalék közötti az éves drágulás, míg további 8 százalék érzékelt kis mértékű, 1-5 százalék közötti növekedést. A friss felmérésben csupán a magyarok 3 százaléka mondta azt, hogy szerinte nem nőttek árak.

Jelentős az eltérés a nők és férfiak tapasztalatai között. A nők 64 százaléka, míg a férfiak 49 százaléka számolt be két számjegyű áremelkedésről a felmérés szerint. Lakóhely szerint is eltérés mutatkozik: a közepes (5-10 százalékos) mértékű drágulásról beszámolóknál a budapestiek aránya a legnagyobb (41 százalék), míg a községekben élőknél a legkisebb (28 százalék). A stagnáló vagy kissé emelkedő árakról beszámolók aránya a községekben a legmagasabb (15 százalék), míg a városokban a legalacsonyabb (8 százalék). A végzettséget tekintve: a diplomások körében 49 százalék a két számjegyű fogyasztói inflációról beszámolók aránya, az alapfokú végzettségűek körében 57 százalék, a középfokú végzettségűeknél 60 százalék ez az arány.

Az átlagos éves infláció tavaly mindössze 2,4 százalékos volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állítása szerint – ennyire alacsonyat 2018 áprilisa óta nem mértek. A szokatlanul alacsony érték tulajdonképpen egyetlen dolognak volt köszönhető: a járműüzemanyagok ára 22,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, és ez lehúzta az átlagot. Az élelmiszerek ára 8,7 százalékkal nőtt.

hvg.hu

Megosztás

Related posts