Mit csináltak sokkal jobban a németek a koronavírus-járványban, mint a britek?

Megosztás

Teljesen más pályát ír le Németország és Nagy-Britannia a járványban, a britek óriási bajban vannak. Nem most követték el a hibát, hanem jóval korábban, a németek tudták, mit kezdjenek a koronavírussal, míg a brit felső vezetés még hetekkel ezelőtt is csak üres riogatásnak tartotta a járványt. Hatalmasat tévedtek.

Németországban a Spiegel szerint már két napja zajlik annak a tömeges vizsgálata, hogy a népesség mekkora része eshetett már át a SARS-CoV-2-fertőzésen. Az észak-rajna-vesztfáliai Heinsberg körzete a koronavírus-járvány egyik gócpontja Németországban. Az egyik ilyen fertőzött település Gangelt, ahol a tartományi kormány megbízásából tömeges teszteléseket végeztek és a reprezentatív 500-as mintában az emberek 14 százalékának a vérében specifikus ellenanyagot találtak, vagyis ezek az emberek már átestek a COVID-19 betegségen.

A BBC szombaton összeszedte, milyen tanulságokkal szolgálhat az Egyesült Királyság számára, hogy Németországban a szerológiai (vagyis a vérből a SARS-CoV-2 fertőzésre adott immunválasz antitestjeit kimutató) teszteket a napokban szélesebb körben is elindítják a legfertőzöttebb területeken. 

A németek eleve sokkal több, a torokból levett mintán alapuló, magát a kórokozót kimutató molekuláris tesztet hajtottak végre, mint más nagyobb európai országok, például az Egyesült Királyság vagy Franciaország. Ezekkel a tesztekkel azt lehet megállapítani, hogy valakinek van-e az adott pillanatban vírusfertőzése.

Tesztközpont Kölnben, a Rautenstrauch Joest Múzeumban március 31-énFotó: Ying Tang/NurPhoto via AFP

Beszédes számok. Az április 4-ével záruló héten Németországban 132 laboratórium átlagosan 116 655 diagnosztikai tesztet végzett naponta, ami április 4-ig összesen több mint 1,3 millió tesztet jelentett. Nagy-Britanniában ezzel szemben jó, ha a hónap végéig elérik a napi 100 ezer tesztelést, április 10-ig összesen 316 836 diagnosztikai vizsgálatot végeztek.

A BBC által idézett szakértők szerint a kiterjedt teszteléssel természetesen a halálozási arány is csökkent, hiszen sok olyan személy kerül be a statisztikába, aki már vagy még nem fertőzött, illetve tünetmentes fertőzött. Szemben azzal a magas halálozási rátát eredményező gyakorlattal, amikor csak és kizárólag a komoly tüneteket mutatókat vagy/és a kórházba kerülőket tesztelik. 

Diagnosztikai mintavétel a berlini Kreuzbergben egy tesztponttá nyilvánított garázsban április 8-ánFotó: MICHAEL KAPPELER/dpa Picture-Alliance via AFP

A kiterjedt teszteléssel Németországban sok pozitív esetet is diagnosztizáltak már a járvány kitörésnek korai, február közepi szakaszában is, így megtörténhetett a korai izoláció, és a hatóságoknak lehetőségük volt arra is, hogy felgöngyölítsék a fertőzés lehetséges útvonalát, így lelassították a vírus terjedését is. 

A Németországi Akkreditált Laboratóriumok Szövetségének szóvivője, Evangelos Kotsopoulos a BBC-nek arról számolt be, hogy a tesztelés kulcsfontosságú volt abban, hogy sikerült lelapítani a járványgörbét. Az alacsony halálozási arány azonban még változhat, mivel a tesztelés korai szakaszában többségben voltak a fiatalabb korosztályokhoz tartozók. A Robert Koch Intézet összesítése szerint Németországban április 10-ig 113 525 fertőzést erősítettek meg, és 2373 halálesetet regisztráltak a COVID-19-járványban. Eddig a súlyos esetek és a halálesetek száma nem növekedett olyan meredeken, mint sok más európai országban.

Gyógyszeripari és biotechnológiai fellegvár? Matt Hancock brit egészségügyi miniszter szerint könnyű a németeknek, hiszen százon felüli az akkreditált laboratóriumaik száma, amelyeket járvány esetén azonnal riasztani lehet, ráadásul Németországban székel az orvosdiagnosztikai piac óriása, a Roche is. 

A BBC szerint ezzel a kifogással nemcsak az a baj, hogy az említett cég nem német, hanem svájci, hanem az is, hogy a tesztelésekben elsősorban nem a gyógyszer- és biotech cégek, hanem az egyetemek és más kutatóintézetek laborjai vesznek részt. A titok nyitja sokkal inkább az, hogy Németország sokkal többet költ a egészségügyre, mint Nagy-Britannia.

Az alsó-szászországi fogyasztóvédelmi és élelmiszer-biztonsági szolgálat kutató asszisztense tesztel egy hannoveri állatorvosi laboratóriumbanFotó: Peter Steffen/dpa Picture-Alliance via AFP

Németország 2016-ban fejenként 4271 eurót költött állampolgárai egészségügyi ellátására, ami a bruttó hazai termék 11,1 százalékát jelentette, ugyanekkor az Egyesült Királyságban 3566 euró volt a költés fejenként éves szinten, ami a GDP 9,7 százalékára rúgott, miközben az Európai Unió 2016-os átlaga 9,9 százalék volt.

Decentralizált egészségügy. A BBC elemzése kiemeli a német egészségpolitikát is, amely központi kormányzat helyett szövetségi, illetve tartományi hatáskörbe delegálja a legtöbb azonnali cselekvést kívánó döntést, így a tesztelést is. Ez az autonómia a COVID-19 járvány esetében is sokkal több rugalmasságot biztosított a helyi helyzet kezelésére, mint a központosított brit modellben.

A brit kormánynak így eltartott egy ideig annak eldöntése, hogy a tesztelés rapid kiterjesztésének politikai prioritássá kell válnia, csak április 2-án jelentették be a teszteléseket jelentősen megnövelő tervet. Márpedig minél több információ áll rendelkezésre a vírus terjedéséről, annál valószínűbb, hogy a járvány kontroll alatt tartható.

Ha ezen a külföldi elemzésen végigfutottunk, mi magyarok is kicsit megijedhettünk, mivel a sikeres védekezésből elég keveset tudunk felmutatni. Arányaiban még mindig rendkívül kevés tesztet végez Magyarország, annak is nem kis részét magánúton. Az egészségügy abszolút központosított (mint minden más fontos terület is hosszú évek óta), a GDP-nek pedig a németországi számhoz képest csak töredékét költi az ország vezetése ezen a területen.

Qubit.hu

Megosztás

Related posts