A Jobbik is közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltet akar – ez az új irányvonal?

Megosztás

Néhány éve még elképzelhetetlen lett volna, hogy baloldali pártokkal fogjon össze a Jobbik, mostanra azonban Jakab Péter már egyértelműen hajlik arra, hogy közös miniszterelnök-jelöltet állítson a többi ellenzéki erővel. Jakab szerint azok a fontosak, akik maradnak, pártszakadásról pedig szó sincs.

  • A Jobbik nem hord sem nyilas gatyát, sem vörös mellényt, állítja Jakab Péter.
  • A Jobbik nemrégiben megválasztott elnöke szerint minimális esély sincs a pártszakadásra, a párt kongresszusának 87 százaléka döntött az irányvonalról.
  • Nem lepődött ugyanakkor meg azon, hogy egyre-másra távoznak a párt személyi, szervezeti és szerkezeti megújulásában szerinte már nem érdekelt tagok.
  • Cáfolja, hogy ideológiai törés keletkezett volna közte és a tagság bármely része között.
  • A néppárti politikába semmilyen szélsőség, így antiszemita és cigányellenes tettek, kijelentések sem férnek bele, és nincs más szempont: a tisztességes magyarok mindegyikét kell képviselni.
  • Gyurcsánnyal ugyan nem kell közös választási lista, de a Jobbik vezetője annak sem híve, hogy mindenhol előválasztással döntsenek: a 106 egyéni képviselőjelöltről, valamint az összellenzék közös miniszterelnök-jelöltjéről is megegyezne.

Szocisodik a Jobbik?

Nem, a Jobbik néppártosodott. Ez a folyamat fejeződött be az elnökké választásommal, és ez azzal jár, hogy lehet, még olyan embereket is meg tudunk szólítani, akik egyébként korábban a szocialistákra szavaztak. Amikor tartok egy fogadóórát, soha senkitől nem kérdezem meg, hogy szocikra, vagy a DK-ra vagy másra szavazott-e. Csak annyit kérdezek, hogy miben segíthetünk. És ha megoldom a problémáját, vagy legalább azt látja, mindent megteszek azért, hogy megoldjam, akkor lehet, hogy következő alkalommal már a Jobbikra fog szavazni. Ez nem azt jelenti, hogy a Jobbik szocisodott, hanem azt, hogy képesek vagyunk a legszélesebb társadalmi rétegeket is megszólítani.

Ügyesen elvitte a válasz irányát, de én a szervezeti értelemben kérdezem. A szocialisták elmúlt napjait a kilépők, a pártot elhagyók határozták meg, és a Jobbikban is egy ilyen hullámnak vagyunk szemtanúi – ismét. Számított erre akkor, amikor pár hete megválasztották a párt elnökének?

Arra számítottam, és a 87 százalékos támogatottság pontosan azt üzente, hogy a Jobbik meg akar újulni. A Jobbik egy szervezeti és strukturális átalakuláson akar átmenni, hiszen én ezt ajánlottam. Ez a közösség új arcokat akar látni, akik érdemelv alapján tudnak előre jutni, nem pedig korábbi, füstös kocsmákban megalapozott baráti kapcsolatok nyomán érvényesülnek. Magától értetődő, hogy ha egy szervezet becsontosodott, régi szerveit átmozgatjuk, akkor az kicsit recseg-ropog. Ez mindig így van, de amikor ezen túljutunk, akkor végre friss erőkkel indulhat el az építkezés. Most ez történik a Jobbikban.

Jakab Péter
Jakab Péter, Fotó: Ajpek Orsi

kongresszusi beszédében azt is mondta, számít rá, hogy jó néhányan el fognak menni a párttól a következő két évben. Lesz, akit a Fidesz visz, és lesz, aki szimplán csak nem bírja a nyomást – fogalmazott. Az elmúlt hetek sorozatos kilépői melyik körbe tartoznak?

Tőlük kell megkérdezni, mi az oka, hogy elmentek. Én markáns ideológiai különbségeket nem látok a párton belül, és nem is értem, sőt nem tartom őszintének az erre való hivatkozást.

Pedig többen is a Jakab-féle irányvonallal való közösségvállalás lehetetlenségét emlegették. Mi az, amiben ennyien nem tudnak egyetérteni a Jakab-vonallal?

A kongresszus kötelez. Az irányt márpedig ott fektettem le, és ezután meg is kérdeztük a pártot, hogy ki ért ezzel egyet. Erre mondta csaknem 90 százalék, hogy egyetért. Innentől kezdve nekem az a dolgom, hogy ezt az irányt tartsam, és ebbe az irányba mozogjunk folyamatosan. Aki tud velünk jönni, az jöjjön, attól kőkemény munkát és harcot várunk el, de engem azért is választottak meg, mert akik ebben a közösségben vannak, harcolni akarnak. Akik viszont más utakra akarnak tévedni, azoknak sok sikert kívánunk, és jobb is, ha még ennél a kereszteződésnél másik irányba indulnak.

Van, akitől mégis fájdalmas a búcsú?

Nekem soha nem az számít, aki kilép, hanem az, aki marad. Velük foglalkozom.

De Bencsik János, vagy éppen Szávay István csak megindokolta önnek személyesen is a távozását. Milyen ideológiai konfliktus áll a háttérben?

Nincs a szervezeten belül ideológiai konfliktus. Akik a Fidesszel értenek egyet, azok már a Mi Hazánkban vannak, vagy elmentek a Fideszhez. Akik pedig le akarják váltani a Fideszt, és valódi nemzeti, néppárti politizálást folytatnak, azok maradtak. Az nagyon korrekt, ahogy Szávay István távozott, hiszen ő nem azt választotta, hogy ezentúl a Fidesz szekerét tolja, hanem azt mondta, hogy ő most inkább hátrébb lép. Köszönjük az eddigi munkáját.

Mégis azt mondta, hogy ezen az úton nem marad a Jobbikban, és többen is ezt mondták az utóbbi napokban országos politikusként, az alapítványuk élén, de önkormányzatokban, alapszervezetekben is. Még egyszer: van ideológiai törés?

Tényleg nem látok ideológiai törést. Szávay István, vagy Bencsik János nem a néppárti irány, nem a szövetségi politikám miatt lépett ki, hiszen ők szervezték a budapesti ellenzéki együttműködést az önkormányzati választás előtt, ők állítottak mintát ennek a pártban. Ami a nemzetpolitikai meggyőződésemet illeti, soha az életemben nem mondtam semmi olyat, amit most nekem tulajdonítanak.

Bencsik a kilépését követően mégis azt közölte, hogy a február 5-ei frakcióülésen ön arról beszélt, a nemzetpolitikai témák nem lesznek fontosak.

Arról beszéltem, hogy a Jobbik továbbra is jobboldali, keresztény, konzervatív ideológiát követ, ugyanakkor a politikánkat az emberek mindennapi gondjai kell, hogy meghatározzák. Ezek a gondok pedig túlmutatnak azon, hogy ki milyen ideológiát vall: a rohadó kórház, a fűtetlen tanterem, a rabszolgabér vagy épp a megalázóan alacsony minimálnyugdíj nemcsak a jobboldalikat érinti, hanem mindenkit, aki az Orbán-rendszer vesztese. Sajnálom, ha valaki ezt képes úgy kiforgatni, hogy nem fogunk nemzetpolitikával foglalkozni a baloldali szavazók miatt. Épp ellenkezőleg: azért is fogunk foglalkozni vele, mert mi képviseljük a nemzet egészét.

A legutóbb távozó debreceni jobbikosok azt írták: „úgy tűnik, hogy Jakab Péter a pártot Gyurcsánynak, a pártalapítvány kasszakulcsát pedig a Fidesznek adta át”. Azért ez súlyos vád. Van igazságalapja ?

Ekkora butaságot rég hallottam. A Jobbik a szervezeti megújulást választotta, és egyszerűen arról van szó, hogy van, aki ezt akarja és mindent meg is tesz érte, és van, aki ezt nehezebben tudja elfogadni. De még egyszer mondom: nekem a 87 százalék a fontos, sőt azok, akik 13 százaléknyian nem rám szavaztak ugyan, de mégis úgy látják, hogy ezért az országért a Jobbikban, a Jobbikkal kívánnak együtt harcolni. Mert van ilyen is.

Hozzáteszem, az irány helyességét mutathatja, hogy a legfrissebb közvélemény-kutatások alapján a Jobbik elmozdult a stagnálásból, és elindult a növekedés felé. Persze azt nem tudom, hogy ez nekem, vagy az új elnökségnek köszönhető-e, de a kutatás tisztújítás utáni, és ha mást nem, azt mindenképpen jelzi, hogy képesek vagyunk erősödni. És ami nagyon fontos, hogy nem az ellenzék rovására erősödik a Jobbik, hanem a bizonytalan szavazókból tudtunk új támogatókat megszólítani. Létfontosságú, hogy ezt így is tegyük a jövőben, mert a kormányváltáshoz nem lesz elég az ellenzék jelenlegi szavazóit összeadni. Több szavazóra van szükség, és az a cél, hogy a Jobbik képes legyen arra, hogy az eddig közömbös választókat aktivizálja a kormányváltás érdekében.

Akkor tehát nem balra hajt a Jakab-féle Jobbik?

A Jobbik középen van, az a célunk, hogy néppártként képesek legyünk mindenkit megszólítani. Hozzáteszem: már 2003-ban, az alapító nyilatkozatunkban is azt fektettük le, hogy a Jobbik a nemzet egészét képviseli, a nemzetben pedig minden tisztességes magyar embernek helye van. Sőt, vissza akarjuk illeszteni a nemzettestbe azokat, akiket az Orbán-rendszer kitaszított onnan pusztán azért, mert szegények, elesettek, például otthonápolók, vagy betegek. Ezeknek az embereknek a szavazataira számít a kormány, de nem tekinti partnernek őket.

02A4309
Fotó: Ajpek Orsi

A Jobbik erősödését talán még korai lenne tendenciaként megállapítani, ugyanakkor a párt témaként mindenképpen visszatért nyilvánosság felületeire, akár az önről kiszivárgott hangfelvételek, akár képernyőfotók, feljelentések, vádaskodások és a mindennapi kilépők miatt. Mit jelent ez akkor mégis?

Amikor a kormánypropaganda velünk foglalkozik, és nem pozitív értelemben, az számomra mindig üzenet arról, hogy a Jobbik jó úton jár. Aggódnék, ha a Fidesz nem támadna bennünket, mert az azt jelentené, hogy nem tartanak a Jobbiktól. Amikor viszont próbálnak minket karaktergyilkolni, próbálnak minden egyes kilépőből pártszakadást vizionálni – már nem is tudom, hányadik pártszakadáson vagyunk ezek szerint túl –, akkor azt látom, hogy a Fidesznek érdekében áll a Jobbik visszatartása és visszaszorítása. Veszélyt éreznek. De reálisnak kell lenni: nem önmagunkban jelentünk veszélyt a Fideszre, mint ahogyan egyik ellenzéki párt sem önmagában jelent jelenleg veszélyt, hanem az együttműködéssel. Ezt pedig a néppártosodás megerősítette.

Nem az kellene minden egyes politikai párt célja legyen, hogy önállóan nyerje meg a választókat?

Nem kergetem a közösségem utópiákba. Jelenleg idealisztikus cél lenne a váltópárti szerep, hiszen 2018 megmutatta elég pontosan, mi történik akkor, ha egyedül vágunk neki a Fidesz legyőzésének. Ha ezt ismételjük meg, az ország van kudarcra ítélve. 2018-ban vesztettünk. De nem ez a vereség már a lényeg, hanem hogy megtanultuk a leckét. A tavalyi önkormányzati választáson jelesre vizsgáztunk, most pedig Dunaújvárosban az országgyűlési választások szintjén is megmutattuk, hogy tanultunk a hibáinkból, és ebből a tanulási folyamatból az ország fog győztesként kikerülni.

Előbb mondta, hogy a Fideszhez közeli sajtó pártszakadást vizionál: tart ilyentől?

Csaknem 90 százalékos párton belüli támogatással nehéz lenne pártszakadásról beszélni.

De azért lesznek még kilépők?

Nem tudom ezt kizárni, de az biztos, hogy a többség egységét ez nem bontja meg.

Azaz nem számottevő, hogy a párt parlamenti képviselője, vagy évekig meghatározó politikusai lépnek ki, alapszervezetek szűnnek meg?

Nem szűnnek meg alapszervezetek, néhány tag lép ki, és ismétlem: egy élő szervezetben ez természetes. Egy vezetőváltás esetén sokszor előfordul, hogy vannak távozók, és vannak érkezők is. Egy szerkezeti átalakításnak mindig vannak személyi veszteségei, de van és lesz nyeresége is, hiszen jönnek olyan újak, akik velünk akarnak dolgozni. A megújuláshoz ők kellenek.

Ez a megújulás a kiszivárgott hangfelvétellel és egy feljelentéssel kezdődik. Ez az ügy nem vetett fel újabb vitákat a Jobbikon belül?

Szerintem az vetett volna fel újabb vitákat, ha ezeket az ügyeket nem kezeljük. Ha nem kerülnek asztalra ezek az ügyek, azzal azt üzenjük, hogy nem is akarunk változtatni, csak mindent szépen besöpörni a szőnyeg alá. De Jakab Péter nem arról híres, hogy besöpri a problémát a szőnyeg alá, hanem arról, hogy kiteszi az asztalra. Beszéljük meg nyersen és őszintén, azért vagyunk itt. Ha pedig a saját problémáinkat képesek vagyunk végre tisztán megoldani, akkor hitelesen mondhatjuk, hogy az ország problémáit is meg tudjuk oldani.

A változás szimbolikus gesztusa volt a Kulcsár Gergelytől, a Duna-parti cipőkbe köpködő jobbikostól történt elhatárolódás is. Felszólították, hogy mondjon le a mandátumáról, ő mondta, hogy nem, aztán mi történt?

Kulcsár Gergely jelezte, hogy nem kívánja visszaadni a mandátumát, ennek nyomán etikai vizsgálatot indítottunk ellene, ami nyilván azzal fog záródni, hogy ki fogjuk zárni őt a Jobbikból.

Kulcsár Gergely
Kulcsár Gergely – Fotó: Czeglédi Zsolt

Ő magától nem megy?

Nem. De ha valaki nem teljesíti az elnökség, a mindenkori vezetés határozatait, annak az a következménye, hogy nem marad helye ebben a közösségben.

Kulcsár szimbolikus figura, már csak tettének súlya miatt is. De vannak más jobbikos politikusok, akikkel kapcsolatban a rasszizmus, antiszemitizmus vádja korábban, vagy akár rendszeresen felmerül. Őket is kizárják?

Mindenkinek lehetnek rossz, elhibázott mondatai, hiszen akkor, amikor egy politikus a nap 24 órájában reflektorfényben van, előfordul, hogy szerencsétlenül fogalmaz. De vannak olyan cselekedetek, amelyek nem magyarázhatóak meggondolatlansággal. Kulcsár Gergely esete pontosan ilyen, ráadásul halmozottan emberiségellenes tett, amelyet nem hagyhatunk szó nélkül. Amikor meghoztuk a határozatunkat, több éves adósságot törlesztettünk mind magunk felé, mind pedig a magyar társadalom felé.

De ebből akkor az következik, hogy párton belül bárki mással szemben, ha a rasszizmus, antiszemitizmus vádja felmerül, következetesen ezt fogják képviselni?

Hála Istennek, ilyen súlyú tettel nem találkoztam másnál a Jobbikban. Kulcsár Gergely súlyos kárt okozott ennek a közösségnek.

Tehát meggyőződése, hogy nincsenek rasszisták és/vagy antiszemiták a pártjában?

Azt gondolom, hogy ha voltak, ők már a Mi Hazánknál vagy a Fidesznél vannak, és lehet, hogy ha lesz újabb Békemenet, ott fognak sétálni.

Mi a teendője egy új, néppárti Jobbik-elnöknek akár a Sneider Tamás volt elnököt érintő, folyamatos és nemigen cáfolt skinhead vádak, vagy éppen Budai Lóránt ügyében, aki korábban a közösségi médiában vállalhatatlan idézeteket posztolt náci és nyilas vezetőktől?

A változás lehetőségét mindenkinek meg kell adni, főként azoknak, akik esetleg meggondolatlanul cselekedtek, vagy posztoltak valamit egy közösségi oldalon. A tahóságra viszont nincs mentség.

De elvár bocsánatkérést azoktól, akik az ön megfogalmazásában „csak meggondolatlanok” voltak, vagy már megváltoztak?

Minden ilyen ügyet, ha van, egyénileg kell mérlegelni. Aki az emberi méltóságot súlyosan sértő módon nyilvánul meg, annak a mi pártunkban nincs helye. Általában egyébként eddig is volt következménye az ilyen tetteknek a Jobbikban, Kulcsár Gergely ügyében, nagyon sajnáltam, hogy ezt a szimbolikus lépést csak ilyen megkésve tettük meg.

02A4447
Fotó: Ajpek Orsi

Még egyszer: kijelenthető, hogy az ön által vezetett Jobbikba nem fér bele rasszizmus, vagy más szélsőség?

A Kulcsár-üggyel szimbolikusan is húztunk egy vonalat. Innentől kezdve tiszta lappal indulunk, mert világos, hogy a néppárti politizálásba minden tisztességes magyar ember képviselete belefér, de semmilyen szélsőséges és rasszista megnyilvánulás nem fél bele.

Ez vajon szimpatikus lesz azoknak a csalódott fideszeseknek, akiket egy jobbközép néppárt nyilván meg kíván szólítani?

Nem a szimpátiaindexre hajtok, hanem a tisztességre. Szerintem úgy tisztességes, ha világossá tesszük, hogy a szélsőséges megnyilvánulásoknak nincs helye Magyarországon, nemhogy a Jobbikban. Az olyan szélsőségre sem, mint amit a Fidesz megtűr a frakciójában, hiszen például a kazánfűtő Pócs János ott ül Orbán Viktor mellett minden következmény nélkül úgy, hogy a történelem legsötétebb időszakait idézően járt el egy cigány magyar emberrel.

A cigányok a kormányzati kommunikáció célkeresztjébe kerültek a gyöngyöspatai és akár a börtön-kártérítéses ügyekben is. Miért szavazta meg a Jobbik az utóbbiak felfüggesztésére vonatkozó kormányjavaslatot?

Van egy létező probléma. Sőt sok van, de a Fidesz soha nem a problémára keresi a megoldást, hanem a propagandát próbálja az érdekei szolgálatába állítani, legyen szó cigány-problémáról, börtönbizniszről, migrációról. Mindegyik valós, létező gond, de a Fidesz nem akarja megoldani ezeket, főleg nem nemzeti konzultációval. A börtönbiznisz is létezik, és joggal sérti az emberek igazságérzetét, hogy ha valaki bűncselekményt követ el, amiért elítélik, utána milliomosként távozhat a börtönből, mert nem felelnek meg az európai normáknak a fogva tartása körülményei. Csakhogy erre nem az a megoldás, hogy konzultációt indítanak, hanem az, hogy a kormány betartja a saját 2015-ös ígéretét, miszerint építenek 8 börtönt.

Abból a pénzből, amit eddig kifizettek a Fidesz által 2016-ban megszavazott törvény alapján, már rég fel lehetett volna építeni azokat a börtönöket, amelyek megszüntették volna a kártérítések alapját. 2016-ban mi voltunk az egyetlen parlamenti párt, amely a börtönbizniszt lehetővé tevő fideszes törvényt nem szavazta meg pontosan azért, mert már akkor figyelmeztettünk arra, hogy ezzel vissza lehet majd élni. A Fidesz most csak korrigálni igyekszik a saját hibáját, amit mi megszavaztunk, de most se látjuk, hogy a kormány hogyan akarja a börtönzsúfoltságot megszüntetni, hiszen a költségvetés alapján se börtönöket nem akarnak építeni, se a bűnözést nem tudják visszaszorítani.

A különböző kártérítések ki nem fizetése, vagy épp jogerős bírói ítéletek semmibe vétele – ahogyan a kisebb kormánypárt frakcióvezető-helyettese már fel is vetette –, magával vonhatja az Európai Emberi Jogi Egyezmény, vagy az uniós alapszerződések megsértését. Erről mit gondol a Jobbik?

Szerintem az emberi jogokat régen semmibe veszi a Fidesz, és nem a börtönbüntetésüket töltőkre, hanem a tisztességes magyar állampolgárokra gondolok. Ez a kormány megalázó életkörülményeket biztosít magyar emberek számára. Efelett az Európai Unió maga is hajlamos szemet hunyni, hiszen a szociális és emberi jogi charta, ami egyfajta alapszerződésként értelmezhető, világosan kimondja, hogy az EU területén a munkavállalókat hátrányosan megkülönböztetni sem munkajogi, sem szociális szempontból nem lehet. Mégis ez történik, hiszen ugyanazért a munkáért egy magyar munkavállaló itthon negyedannyit keres ugyanannál a német cégnél, mint a német munkavállaló Németországban. A mi béruniós kezdeményezésünk éppen arról szólt, hogy a kohéziós alapok ne Mészáros Lőrinchez és más haverokhoz kerüljenek, hanem ezekből az EU zárkóztassa fel a magyar dolgozók bérét.

02A4344
Fotó: Ajpek Orsi

Ezek alapján az EU felelőssége lenne a magyar emberek képviselete. De az uniónak kellene például végrehajtani, az egyébként fideszes Járóka Lívia által kidolgozott romastratégiát is? Mi a korábban szegregációpárti Jobbik álláspontja ebben?

Fontos, hogy ne képezzünk hamis törésvonalakat a magyar emberek között. Szerintem nem ott van ma a különbség Magyarországon az emberek között, hogy ki a cigány, meg ki a magyar. Hanem ott, hogy ki a tisztességes, meg ki a tisztességtelen. Minden tisztességes embert támogatni kell. Ha egy cigány ember, akár a cigánysorról jön, szeretne boldogulni, szeretne törvénytisztelő módon, nyugalomban élni, ahhoz a magyar hatóságoknak biztosítania kell a rendet, a magyar kormánynak pedig olyan munkalehetőséget, amely erre lehetőséget teremt. Ma nem ez történik: nincs rend, nincs munkalehetőség, nincs oktatás, nincs kilátás; marad a bűnözés.

Állami mulasztásból fakad a bűnözés?

Így van. A tisztességes embert támogatni, a tisztességtelent pedig a tisztesség útjára vezetni – ez az állam feladata, de ez nem cigánykérdés. Például amikor Magyarországon 800 ezer ember egyáltalán nem jut orvosi ellátáshoz, az mindenkit érint, főként azokat, akik falvakban élnek. Jön a koronavírus, érdeklődve várom a kormány válaszát: hova forduljanak ezek az emberek? Most ismét meg fogja mutatni természetét a rendszer abban, hogyan képes – ha egyáltalán – ezeket az embereket megvédeni.

Orbán Viktor éppen pénteki rádióinterjújában tette egyértelművé, fontos a koronavírus, de a migráció nagyobb fenyegetés.

A migráció azért foglalkoztatja az embereket, mert látnak vágóképeket Görögországból, amelyekkel a propaganda – vagy épp Németh Szilárd államtitkárként – azt az érzetet igyekszik erősíteni, hogy mindez a magyar határon történik. Hozzáteszem: most, hogy Orbán barátja, Erdoğan török elnök szélnek ereszti a Törökországban feltartóztatott menekülteket, a migrációs fenyegetés propagandából könnyen valósággá válhat. Ezért is sürgeti a Jobbik a határőrség felállítását, amihez a többi párt támogatását is kérjük, hiszen közös érdek megoldani a bevándorlás kérdését.

Gyurcsány Ferenc is meg akarja oldani?

Bízom benne, hogy igen. Mert az egy fontos pont lesz az együttműködésben, hogy tisztázzuk: Magyarországnak nem migránsokra van szüksége, hanem azokra a magyarokra, akik külföldre menekültek dolgozni. És a közös cél az, hogy őket akarjuk hazahozni. Amikor az ellenzéki oldalon mindannyian azért küzdünk, hogy jobb legyen az emberek anyagi helyzete, akkor azt is el akarjuk érni, hogy ezek az emberek haza tudjanak jönni. Erre, ilyen célokra lehet szövetkezni.

Nagyon nagy ideológiai különbségeket az ellenzéki oldalon, beleértve Gyurcsány pártját, azért nehéz lenne felfedezni az ön által elmondottak alapján…

Nekünk nem az a dolgunk most, hogy a különbségeket keressük, hanem éppen azt, ami legkisebb közös többszörösként, közös nemzeti nevezőként összekötheti az ellenzéki tábort. A kormányváltást akaró szavazók legkevésbé sem kíváncsiak arra, hogy az ellenzék hogyan vitatkozik. Azt akarják látni, hogyan tudunk fellépni közösen.

Kicsit azért mégis „ekézte” is a szocialistákat, és egy picit jobban Gyurcsány Ferencet a kongresszusi beszédében. Miért?

Mert fontos, hogy mindenki értse, a Jobbik azokat is képviseli, akik úgy akarják leváltani a Fideszt, hogy közben nem akarnak Gyurcsány Ferencre szavazni. Ezeket az embereket nem veszíthetjük el Gyurcsány miatt, mert nélkülük matematikailag nem lesz meg a kormányváltás. Ma a Fidesznek van 50 százaléknyi szavazója, meg az összellenzéknek is van 50 százaléknyi szavazója. Ha ebből indulunk ki, akkor nincs kormányváltás. Ezért több szavazót kell megnyernünk, akár a folyamatosan csalódó, csalódott fideszeseket, akár azokat a falusi embereket, akik nem kérnek a 2010 előtti világból, de Orbánból sem.

02A4478
Fotó: Ajpek Orsi

Amikor személyesen találkozik választókkal, mondanak olyanokat, hogy “tessék együttműködni, de a Gyurcsánnyal ne”?

Igen, van egy elég vaskos választói réteg, amelyik azt mondja, hogy „na, neki nem kell Gyurcsány”. De azt kell megérteni, hogy ha a megadjuk nekik a választás lehetőségét, hogy 2022-ben legyen egy olyan lista is, amelyen nincs rajta Gyurcsány, ez nem gyengíti a kormányváltás esélyeit, hanem erősíti. Már csak azért is, mert az önkormányzati választás már megmutatta, hogy azokon a megyei listákon, amelyeken valamennyi párt együtt indult, gyengébb eredményt ért el az ellenzék, mint ahol külön mérették meg magukat az egyes pártok.

Látni kell azt is, a se Orbánra, se Gyurcsányra nem szavazóknak az egyetlen közös lista esetében ott marad a Mi Hazánk. És ismerek olyan mérést, ami szerint ezzel a Mi Hazánk listája a parlamentbe is bejuttathatja őket, vagyis előfordulhat, hogy aki a közös listát erőlteti, az hozza be a szélsőjobbot a Házba.

Erről egyeztettek Gyurcsánnyal?

Nem, de világos, hogy ha megadjuk az embereknek a választás lehetőségét, és nemcsak a Gyurcsány- és Orbán-lista között kell döntsenek, hanem egy harmadikat is választhatnak, akkor a Mi Hazánk már biztosan nem fog bejutni, ami azért is fontos, mert azt látjuk, hogy a Mi Hazánk rendre a Fidesszel szavaz.

Azt honnan veszi, hogy a Mi Hazánk tagjai elhagyták a pártot, de a szavazótáboruk egy “Gyurcsány-mentes” Jobbik-listára szavazna?

Láttam méréseket, melyek szerint miközben a Mi Hazánk politikusai fideszesek, a velük szimpatizáló szavazók többsége ellenzéki attitűddel rendelkezik. Ha tehát felkínáljuk számukra a kormányváltás lehetőségét, és egy hiteles alternatívát, hajlandóak az ellenzékre szavazni.

Más témában sem beszél a DK elnökével?

Az összellenzék szintjén vannak a pártjaink tárgyalóviszonyban, de ez azt jelenti, hogy minden pártnak megvannak a kijelölt tárgyalói. Nekem majd akkor kell bekapcsolódni a tárgyalásba, amikor egy pártelnökre van szükség az érdekeink képviseletében.

De mi lehet ilyen kérdés? Például egy közös miniszterelnök-jelölt megtalálása?

Az egyéni választókerületek szintjén mindenkivel együtt kell működni, helyben elismert lokálpatrióták közös támogatásával lehet nyerni, és ez a kulcsa a 2022-es sikernek. És igen, érdemes lenne egy közös, hiteles, integratív, jelentős vonzóerőt képviselő miniszterelnök-jelöltet állítani, erről meg kell előzetesen állapodni, hiszen a kormányváltásra való felkészülésnek ez is része.

Nem valamelyik listavezető lenne a miniszterelnök-jelöltjük, például ahogy sugallják, Dobrev Klára esetleg?

Nem kell, hogy bármely ellenzéki listát vezesse a közös miniszterelnök-jelölt. Nekünk köztiszteletben álló, integratív, a programalapú együttműködést biztosító jelölt lehet elfogadható, én ilyenre gondolok.

Tehát van egy konkrét neve?

Van a fejemben ilyen név, de nem fogom ezt elmondani egészen addig, amíg ő maga el nem vállalja a felkérést, és amíg nem egyeztettem erről a tárgyalópartnerekkel.

02A4379
Fotó: Ajpek Orsi

De akkor nem egy előválasztáson indítaná el a Jobbik a maga jelöltjét?

Ezt sem zárom ki, de hozzáteszem: az meggyőződésem, hogy például a 106 közösen támogatott egyéni országgyűlési képviselő mindegyike esetében jelentős forráspazarlás lenne előválasztást tartani. Arra csak ott van szükség, ahol nem születik megállapodás a tárgyalóasztalnál. A többi erőt ne a másik ellenzéki, hanem a Fidesz legyőzésére fordítsuk.

Gyurcsány mást mond, ő egyetlen közös listát akar, mások pedig minden jelöltről előválasztást tartanának. Jöhet kenyértörés is a megállapodás helyett?

Gyurcsány Ferenc kicsit kiengedte a szellemet a palackból a közös listás Facebook-posztjával, amire nyilván óhatatlanul reagálnom kellett. De én azt tartanám szerencsésnek, ha ezt a szellemet visszatennénk a palackba, a tárgyalóasztal mellé. Az összellenzéki együttműködés ügyében járatlan utakon járunk, nagyon óvatosan lépkedünk előre, és jó lenne, ha senki sem tenne olyan nyilvános kijelentéseket, amelyek beleszakítanak az egy éve szövögetett hálóba a pártok között.

A Momentummal és az LMP-vel hajlandóak lennének a közös listára?

Nyitottak vagyunk az együttműködésre, igen.

A külön lista célja valójában nem az, hogy minél nagyobb, önálló frakciójuk lehessen a következő Országgyűlésben?

Ez nem a Jobbikról szól, hanem az országról. Amit mi ajánlunk, az a legnagyobb esély a kormányváltást akaró választók mozgósítására, ezt a dunaújvárosi időközi választás is megmutatta, amely az országgyűlési választási együttműködés mintaprogramjaként óriási sikert hozott, hiszen még ha alacsony részvétel mellett is, de agyonvertük a Fideszt. Az egy az egy ellen stratégiája a választókerületekben működik, ez már bizonyított. A kormányváltás itt dől el, nem a listán.

A Fidesz ezen az időközin egy függetlent támogatott, nem saját jelölttel indult.

Az is sokat elárul, hogy a Fidesz már a logóját sem meri odatenni egy jelölt mellé. Ráadásul, ha a választás eredményét megnézzük, az összes választó tekintetében tízből egy ember voksolt a Fidesz által támogatott jelöltre. Ez egy brutális pofon, és még brutálisabbat fognak kapni, mert nem tanultak belőle. Tehát miközben mi ellenzékiek megtanultuk a leckét, hogy miért kaptunk ki 2018-ban, a Fidesz nem tanulja meg a leckét, és nem azt mondja, hogy rendben, akkor rendezzük a vasműdolgozók helyzetét, vagy az egészségügyi ellátást, hanem Orbán Viktor jön egy évértékelővel, amiben nyilas gatyákról és vörös mellényekről beszél…

És, nincs igaza?

Nincs. A Jobbik nem hord sem nyilas gatyát, sem vörös mellényt. A néppárti politika, a kongresszus döntése kötelez: az ellenzéki együttműködésben sem veszítheti el a karakterét a Jobbik, de azt sem fejetjük el, hogy csak az együttműködés ad esélyt az országnak a változásra.

Index.hu

Megosztás

Related posts