Mostantól jön a rendőr és elviszi a gyereket – komoly változások a válás utáni kapcsolattartásban

Megosztás

Nagyobb szigor és komoly büntetés az eredménye egy új törvénynek, amely azért született, hogy több eszközt adjon a gyerekek és a vétlen szülők kezébe arra az esetre, ha volt párja nem adja vissza időben a gyereket. Innentől érdemes lesz jobban vigyázni.

Tegyük fel a kérdést, vajon mi az általános tapasztalat a következőkben:

  • válás kimondása és a szülői felügyelet rendezése (leánykori nevén: gyermekelhelyezési per) után jellemzően mennyire tartják be a magyar szülők a gyermekkel való kapcsolattartás szabályait?
  • Azt, hogy a bírósági végzés alapján például az anyának és az apának heti váltásban vasárnap este át kell adniuk egymásnak a gyereket?
  • Vagy az egyik szülő péntekenként elviheti magával a hétvégére?
  • És vegyük figyelembe azt is, hogy a nem konkrét időpontokhoz kötött, rugalmas kapcsolattartás folyamán is lehetnek a felek közt nézeteltérések, amikor egyikük (vagy akár mindkét szülő) következetesen nem teljesíti szülői kötelességeit.

„Rengeteg probléma adódott a kapcsolattartás terén. Nagyon sok esetben nem lehetett végrehajtani ezeket a bírósági végzéseket” – mondta az nlc.-nek Illés Blanka családjogi ügyvéd. A vonatkozó jogszabályok és a szakember tapasztalata szerint az eddigi „puha” gyakorlat úgy működött, ha az egyik szülő nem kapta vissza időben a másiktól a gyereket, 30 napon belül bejelentést tehetett a gyámhivatalnál. Ők kitűztek egy tárgyalást, ahol meghallgatták a feleket. Például megkérdezték az anyát, miért nem adta oda, vagy az apát, hogy miért nem vitte el a gyereket, stb.

Ezek után első lépésként döntés született, hogy a kapcsolattartás meghiúsulása kinek róható fel, majd felszólította a gyámügy az illetőt, hogy mostantól ne szabotálja a bírósági végzést. Amennyiben ez valamiért mégsem történt meg, a jogszabály alapján második lépésként a pénzbírság mint a fegyelmezés eszköze következett. Bár hivatalosan ekkor a gyámhivatal 5 ezer és 500 ezer forint közti összeget is kiszabhatott a szülőre, Illés Blanka szerint többnyire a legalsó határt súrolták az ekkor kirótt összegek.

Az ügyvédnő praxisában például előfordult, hogy az apa fél éven át megtagadta az anyától a kapcsolattartást, a nő addig egyáltalán nem láthatta a gyerekét. A volt férj mindeközben nevetve kifizette azt a 60 ezer forintot, ami ennyi idő alatt összegyűlt neki az elmaradt láthatások utáni büntetésként. „Akinek volt pénze, megtehette, hogy gyakorlatilag sosem adja vissza a gyereket. Hiába szerepel a Btk-ban, hogy a kapcsolattartás akadályozása bűncselekmény, egyszer sem láttam, hogy a gyámhivatal emiatt feljelentést tett volna. Bírságolgatták, de facto viszont nem kényszerítette ki a gyereket” – magyarázza Illés Blanka.

Komoly változások jönnek a kapcsolattartás végrehajtásában

Ennek a rosszul működő, mérsékelten hatékony kapcsolattartási végrehajtási rendszernek lesz hamarosan vége. Elvileg. Az Országgyűlés ugyanis 2019. december 17-én fogadta el a törvényt, amely a gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozatok betartatását 2020. március 1. napjától jelentősen átszabja. A változás egyik legfontosabb eleme, hogy amiben eddig a gyámhivatal járt el, az most átkerült bírósági nem peres hatáskörbe. Ami elsőre száraz, bürokratikus aktatologatásnak tűnik, a gyakorlatban sokkal igazságosabb és egyenlőbb helyzetet teremt a már szétvált családokban.

Egy-egy kimaradt láthatás miatt még nem indul eljárás, ám ezeket később pótolni kell (Képünk illusztráció – fotó: getty images)

„Még mielőtt bárki félreértené, itt most nem a kapcsolattartás rendezéséről van szó, ami eddig is a bíróságok asztala volt. Az teljesen más ügy, amikor a bíró mérlegeli, hogy hetente melyik szülővel mennyi időt töltsön a gyerek. A törvénymódosítás arról szól, hogy a már kész kapcsolattartási végzést hogyan kell végrehajtani” – figyelmeztet Illés Blanka. Vagyis ha mostantól bármi miatt problémássá válik a kapcsolattartás, szülőként a gyámhivatal helyett a gyermekünk lakó-, illetve tartózkodási helye szerinti illetékes bírósághoz fordulhatunk. (A törvény pontosan leírja, hogy a kérelmet hogyan, mi mindent beleírva adhatjuk be.)

A 30 napos szabály ugyanúgy megmarad, továbbra is ennyi időnk lesz előterjeszteni a kérelmet onnantól, hogy gondunk adódott, miután például a másik nem hozta vissza a gyereket. Miután a bíróságok soron kívül járnak el ezekben az ügyekben, bizakodásra adhat okot, hogy nagyon gyors, a gyámhivatalinál tempósabb ítéletek születnek – gondolja Illés Blanka. (A növekvő szigor ellenére a törvény ezután is számol azzal, hogy betegség vagy a munka miatt bármelyik szülő életében adódhatnak vis maior helyzetek. Egy-egy kimaradt láthatás miatt még nem indul eljárás, ám ezeket később pótolni kell.)

Kijön a rendőr, fogja, és elviszi a gyereket

Az új törvény értelmében az első szint lényegében változatlan: a bíróság is meghallgatást tart, majd figyelmeztet az elmaradt láthatás pótlására, a kapcsolattartás „önkéntes” betartására, illetve mindezek következményeire. Az viszont már komoly különbség, hogy az elmulasztott láthatások után várhatóan nagyságrendileg nagyobb pénzbüntetést ítélnek meg. A bíróság ezzel párhuzamosan dönthet úgy, hogy megkeresi a gyámhatóságot, hogy indítsanak pert a szülői jog megszüntetésére. Például ha egy anya rendszeresen nem adja oda a gyereket az apának, a gyámhatóság az apa nevében indít pert az anya ellen.

Legsúlyosabb, végső esetben maga a bíró is feljelentést lehet kiskorú veszélyeztetése és a kapcsolattartás akadályoztatása miatt. Az szintén jelentős előrelépés, hogy a bíróság március 1-től a problémás kapcsolattartási ügyekben nemcsak a gyámhivatal, hanem a rendőrség asszisztenciáját is kérheti. „Egyfelől rettenetes lehet megélni lelkileg, amikor rendőr viszi el otthonról a gyereket. Másfelől eddig olyannyira végrehajthatatlanok voltak a kapcsolattartási végzések, és annyit sérültek már, főként a gyerekek jogai, nem volt más választás, mint a jóval határozottabb fellépés” – érvel az ügyvéd.

Illés Blanka hozzáteszi, bízik benne, hogy már egy rendőri intézkedés lehetősége önmagában kellően visszatartó erő lesz a szülők szemében. „Remélhetőleg egy anya vagy apa sem szeretné kitenni rendőri intézkedésnek a gyerekét. Annak, hogy a törvény értelmében a rendőr pakolja össze a lakásban a ruháit, a játékait, vagy ha iskolás, akkor a tanszereit, a gyógyszereit, stb. Inkább odaadja a másik szülőnek, semhogy megvárja ezt” – magyarázza az Illés Blanka, aki hozzáteszi, hiába volt a gyámhivatalnak korábban lehetősége, hogy rendőrt hívjon az elfajuló kapcsolattartási ügyekben, ő egy példát sem látott erre az elmúlt húsz évben.

Mostantól jobb lesz elvált szülők gyerekének lenni?

Az új törvény azért is masszívabb védőhálót jelent, mert az ügyvéd szerint sokkal bátrabban hív rendőrt a bírói kar a gyámügyhöz képest. Leginkább azért, mert ez egyenes ágon következik a bíróságok természetéből, működéséből. „Miután egy jóval határozottabb, a kényesebb ügyekben döntéseket szívesebben meghozó bírói kar kapja meg ezeket az ügyeket, nagy eséllyel születnek jóval radikálisabb döntések a nem betartott kapcsolattartások után” – állítja Illés Blanka arról, hogy az új jogszabályok értelmében hogyan csökken várhatóan a gyerekek, és persze a szülők kiszolgáltatottsága.

Ahogy az is rendkívül pozitív fejlemény, hogy a jogszabály szerint a kérdéses kapcsolattartásnál a bíróság meg fogja kérdezni, figyelembe fogja venni a 14 évnél idősebb gyerek akaratát. Ha például azt mondja, hogy ő márpedig nem akar apához vagy anyához menni, erre nem feltétlenül fogják rákényszeríteni. Persze az összes pozitív ígéret ellenére a legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy az új eljárásrend hogyan valósul meg a gyakorlatban, és mekkora hatékonysággal fog működni. Az biztos, hogy az eddigi rossz tapasztalatok, a kiszolgáltatottság és a számtalan visszaélés után már maga a törvény léte is nagy előrelépés.

Nlc.hu

Megosztás

Related posts