Így élte túl a Jobbik a hatalmas állami bírságokat

Megosztás

Jobbik megoldotta, hogy a sorozatos ÁSZ-bírságok elvitték a párttámogatását – röviden így összegezhetnénk a képviselőcsoport 2018 májusától napjainkig tartó költéseit. Alig több mint másfél év alatt minden más frakciónál többet fizettek ki általános, jogi- szak-, és kommunikációs tanácsadásra, de alaposan kistafírozták a pártközeli elemzőintézetet is – derítette ki a hvg.hu.

Rendkívüli kongresszuson tárgyalt 2019 februárjában a saját esetleges megszűnéséről a Jobbik, miután az Állami Számvevőszék (ÁSZ) újabb, 270 milliós büntetést szabott ki a még az egy évvel korábbi bírságával is tartozó ellenzéki pártra. Az Országgyűlés Hivatalától (OH) kapott működési keretből a Jobbik parlamenti frakciója ugyanakkor szinte még abban az évben „visszanyerte” az összeget, az új parlamenti ülésszak kezdete óta pedig már több mint 380 millió forintnak hágott a nyakára – derült ki a képviselőcsoport szerződéseiből, amelyeket a hvg.hu kért ki az OH-tól.

A 21 fős ellenzéki frakció ezzel toronymagasan a legtöbbet költő képviselőcsoport – majdnem kétszer annyit költött el, mint a közel hatszor akkora Fidesz frakció.

A 380 millió forintból több mint 145 millió ment a párthoz közeli IRÁNYTŰ Politikai és Gazdaságkutató Intézetnek: 2018 júniusától decemberéig fél évre 61,9 millió, 2019-ben pedig 82,8 millió. Ez jóval több annál a 2017-re szóló 34,6 millió forintnál, amelyről két éve a 168 Óra számolt be, és annál az 50 milliónál is, amennyit a Népszava akkori adatai szerint 2016-ban fizettek az addig is nagyrészt a pártból finanszírozott think tanknek.

Az intézet tulajdonos-ügyvezetője, Forrai Richárd, a Jobbik korábbi frakcióigazgatója, a 2018-as választás után lemondott pártelnök, Vona Gábor korábbi tanácsadója. A Direkt36 öt éve terjedelmes elemzésben fejtette fel, milyen szerepet játszott a pénzügyi szférából érkező Forrai a Jobbik gazdasági holdudvarának kiépítésében, összességében a párt politikai erővé válásában. Bár a 2018-as választás után felröppent, hogy a Jobbik anyagi nehézségei miatt megszüntetnék az intézetet, a cégnyilvántartás szerint az megalakulása óta éppen 2018-ban érte el legnagyobb – 199 milliós forintos – árbevételét, és ahogy a parlamenti szerződésekből látszik, 2019-ben sem kellett éppenséggel nélkülöznie.

A legjobban jövedelmező Iránytű-megbízás egy 2018 novemberi, 44 millió forintos közvélemény-kutatás volt az összesítés szerint, de 2019 márciusában és áprilisában is leesett a cégnek „elemzés”, illetve „szakpolitikai elemzés” címen 29,9 majd 28,8 millió forint.

A legeslegtöbbet ugyanakkor nem az intézetnek vagy más cégeknek, hanem magánszemélyeknek fizette ki a képviselőcsoport, egyben náluk érhető tetten leginkább, hogy mekkora baj, hogy az érintettek nevét nem ismerhetjük meg (az Országgyűlés Hivatala – mint megírtuk – a GDPR elveire hivatkozva csak anonimizálva adta ki a frakciók magánszemélyekkel kötött szerződéseit – a szerk.): az ellenzéki frakciónál összesen 246 ilyen szerződés (a megbízások több mint kétharmada) szerepelt az összesítésben, igen magas, 182,3 millió forintos összértékkel.

Mivel a nevekhez (egyelőre) nem férhetünk hozzá, nemcsak azt nem tudhatjuk meg, hogy kikhez vándorolt a sok, esetenként sokmilliós megbízás, de azt sem, hogy összesen hány emberhez: a dátumok alapján több, folyamatosan megújuló megbízásra lehet következtetni, de jócskán vannak azonos feladatra egymással párhuzamos szerződések is.

További érdekességek és a cikk folytatása itt olvasható.

Megosztás

Related posts