Akkor ma vége lesz az évtizednek, vagy sem?

Megosztás

Az Index népszerű tudományos rovata megpróbált alaposan utánajárni a vitának: 2019 vagy 2020 szilveszterén intünk búcsút a tizes éveknek? Figyelem, nem boztos, hogy a cikk végén biztosabbak lesznek a válaszban az olvasók, mint az elolvasás előtt.

2019 vége van, jönnek sorra a cikkek az évtized összefoglalóival. Aztán meg jönnek a kommentek és olvasói levelek, amik elmagyarázzák, mint türelmes atya az intellektuális kihívásokkal küzdő kiskorú gyermekének, hogy

Bocs, de az évtized utolsó ülésnapja jövő év decemberére várható, mivel az évtized 1-10-ig, majd 11-20-ig tart.

vagy

Az Index is – felszáll az „évtized végén” vonatra, pedig 2020 december 31 lesz az.

esetleg

Ugyanezt felfokozva eljátszottuk 1999-ben is, amikor nagy zajjal zártunk évtizedet/-századot/-ezredet, pedighát.

Kinek van igaza?

Kezdjük talán onnan, hogy Jézus nem Karácsonykor született. És még csak nem is abban az évben, ahonnan az időszámítás indul. Hanem nyáron, és pár évvel korábban.

Mielőtt a fordulót vizsgálnánk, nézzük meg, miért van egyáltalán épp most 2019 vége! Ez természetesen Jézus születéséhez kötődik – persze ehhez el kell fogadnunk, hogy az Isten fia tényleg karácsonykor jött világra, és tekintsünk el attól, hogy minden jel arra utal, hogy ez pár évvel korábban történhetett és nem is télen. És most ne törődjünk azzal sem, hogy ha Jézus születéséhez elfogadjuk a december 25-ét, akkor is egyhetes késést kell elkönyvelnünk szilveszterkor, amikor az Úr következő évébe lépünk.

Épp ez a kulcsszava az évtized/évszázad/évezred fordulói körüli bizonytalanságnak. Nem volt elméleti nulladik év, a keresztény időszámítás Krisztus előtt 1. végével Krisztus után 1-gyel folytatódik, tehát nem a Megváltó betöltött éveit számoljuk vele, hanem azt, amelyik évének végéhez épp közeledik.

Ha ön legutóbb 30 éves születésnapját ünnepelte, akkor ön ugyan 30 évesnek mondja magát, de a 31. évében van, tehát, ha történetesen az ön születésétől számítanánk az időt, akkor most 31-et kellene írnunk, nem pedig 30-at. Vagyis elméletben igazuk is van azoknak, akik azt mondják, 2021. január 1. az évtizedforduló, mert akkor tölti be Jézus az Úr 2020. évét.

CSAK ÉPPEN EZ TÖRTÉNELMILEG KEVÉSSÉ ÉRDEKELTE A KERESZTÉNY VILÁGOT.

Nem csak Hollywood volt olyan béna, hogy 1999 végét tekintette az évezred végének, de ezer évvel korábban is volt, aki a világvégét 1000-re várta, nem pedig 1001-re. Más kérdés, hogy az átlag írástudatlan európai akkoriban kevéssé követte, hogy hányat írunk, így túlzás lenne széleskörű apokaliptikus hangulatra gondolni.

Szintén nem 1900 végére, hanem 1899 szilveszterére lehetett felhúzni a harcias nevű utasszállító, az SS Warrimoo buliját is, amikor Új-Zéland és Ausztrália között haladva, egy kis kitérővel egyszerre voltak két napon, két évben, két évszázadban. Senki sem reklamált, hogy a centenáriumot valójában elrontották.

Mindez tökéletesen érthető, hiszen tízes számrendszerben gondolkodunk, ahol a 0-ra végződő számok jelentik a váltást, és nyilván meghatározóbb élmény leírni 1999 után 2000-et vagy 2019 után 2020-at, mint belegondolni abba, hogy Krisztus egyébként is félreszámolt születéséhez képest csak a következő év végén lenne 2000 vagy épp 2020 éves.

Hogy éppen 2019-et írunk, azt Dionysius Exiguusnak köszönhetjük, aki mai Dobrudzsában, Bulgária és Románia határvidékén született Kr. u. 470 körül. A keresztény író – aki a mindeddig utolsó afrikai születésű római pápa I., Geláz meghívására érkezett Rómába és kezelte az egyházi iratokat – számolta ki tudományosan kevéssé megalapozott módon, hogy mikor született Jézus. Ehhez a megbízást már a következő pápától, I. Jánostól kapta 525-ben, addig nem merült fel, hogy szükség volna keresztény időszámításra. Nem volt tehát, aki a 100. vagy akár az 500. évét megünnepelte volna az Úrnak. (101-ben és 501-ben, természetesen.)

Exiguus életében még jobbára Róma alapításához képest számították az időt (AUC – ab urbe condita), ami a mi szempontunkból Kr. e 753-ra esik. A másik számítás a Római Birodalmat megreformáló Diocletianus császár utolsó nagy keresztényüldözésétől, 284-től számította az időt. Valójában ennek a keresztények szempontjából galád császárnak az emlékét volt hivatott elhomályosítani az új időszámítás.  

Ennek megfelelően Exiguus azt jelenthette I. Jánosnak, hogy Jézus AUC 754 december 25-én született – Diocletianus előtt 283-ban – ez lett tehát az 1. év a keresztény időszámításban. Ez a 6. századtól kezdve egyébként lassan terjedt el. Nyugaton előbb, a Kelet-Római birodalom területén és a keleti keresztény egyházakban sokkal később, Oroszországban például csak 1700-ban vezették be az addigi bizánci időszámítás helyett, amely a Krisztusnál alig 5500 évvel idősebbnek gondolt világ teremtését tette meg 1-nek.

Hiába bizonyult Exiguus Kr. u 6. században elkészült munkája időtállónak – bár némiképp pontatlannak – meglepő módon ő maga a mai napig nincs a római katolikusok szentjei között. A keleti egyházak ugyan szentté avatták, de ők is csak akkor, amikor Jézus már 2007 éves volt, azaz Kr. u. 2008-ban.

További érdekes cikkek a Ma is tanultam valamit rovatból az Indexről.

Megosztás

Related posts