Idill helyett csatakép – Mivel vezetné meg az Európai Uniót a kormány?

Megosztás

Összefoglaló olvasható az Amnesty International jogvédő szervezet honlapján. A kutatók azt foglalták áttekinthető formába, hol és miben igyekszik becsapni, manipulálni a nem kellően tájékozott közvéleményt az Orbán-rezsim.
A szöveg teljes egészében megtekinthető, letölthető itt – az alábbiakban néhány érdekes pontot, és idézetet mutatunk be kedvcsinálóként.

Civil szervezetek szeptemberben készítettek egy angol nyelvű háttéranyagot a Magyarországgal kapcsolatban indított ún. 7. cikkes eljáráshoz kapcsolódóan, amelyben az Európai Unió azt vizsgálja, hogy Magyarországon fennáll-e a veszélye az uniós alapértékek megsértésének. A háttéranyagban a civil szervezetek 12 tematikus fejezetben pontról pontra megcáfolták a félrevezető, csúsztatásokkal teli, olykor konkrét hazugságokat tartalmazómagyarázkodást, amelyet a kormány a 7. cikk szerinti eljárásban nyújtott be az EU-nak. Most bemutatjuk a civil szervezetek tisztázó anyagának legfontosabb állításait, és megvilágítjuk, hogy a kormány által festett rózsás képhez képest mi a helyzet igazából a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülése terén Magyarországon – szól a bevezető. És íme néhány tétel:

A kormány szerint rendben volt az alkotmányozás folyamata.

  • Az Alaptörvény szövegéről soha nem volt társadalmi vita.

A kormány szerint tisztességes a választási rendszerünk.

  • A választási kampány során a „közszolgálati” M1 a kormányt 96%-ban pozitívan, az ellenzéket 82%-ban negatívan ábrázolta.

A kormány szerint a kényszernyugdíjazott bírák mind visszatérhettek volna eredeti pozíciójukba.

  • Ez konkrétan nem igaz.

A kormány szerint rendben van a kampányfinanszírozás.

  • Kamupártok mintegy 7 milliárd forintot loptak el 2014 óta két országgyűlési választási kampányban. A felelősöket máig nem számoltatták el.

A kormány szerint nincs gond a médiaszabadsággal Magyarországon.

  • A kormányhoz közel álló Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) 476 médiumot ölel fel, köztük az összes megyei lapot, az egyetlen országos kereskedelmi rádiót, az egyetlen ingyenes napilapot és az egyik legnagyobb online portált is. A hír-és közéleti tartalmak piacát árbevétel-arányosan vizsgálva 80% a kormányközeli cégek részesedése. Az egyik legtekintélyesebb sajtószabadság-indexen, a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi újságíró-szervezet indexén Magyarország a 2013-as 56. helyről 2019-re a 87. helyre zuhant.

A közérdekű adatok nyilvánossága körében a kormány szerint itthon minden rendben van.

  • 570 milliárd forint úgy kerülhetett az államkincstár helyett sportszervezetekhez, mindenekelőtt labdarúgócsapatokhoz, hogy máig nem lehet pontosan tudni, mely cégek fizettek adó helyett sporttámogatást, és a titkolózást a kormány még a törvények módosításával is fedezi.

A kormány szerint a nemek közötti egyenlőségrendben van Magyarországon.

  • Az összes uniós tagállam közül nálunk a legkisebb a nők aránya az Országgyűlésben és a kormányban.

A kormány álláspontja szerint a rasszizmus minden formájával szembeni zéró tolerancia a hivatalos álláspont.

  • A magyar kormányfő 2018 februárjában ezt nyilatkozta: „Ki kell mondanunk, hogy nem akarunk sokszínűek lenni úgy, hogy összekevernek bennünket, a saját színünket, a saját hagyományunkat, a saját nemzeti kultúránkat összekeverik mások, ezt nem akarjuk. Egyáltalán nem akarjuk. Nem akarunk sokszínű ország lenni.” Emellett állami kitüntetéseket kapnak olyan, rasszizmusukról és antiszemitizmusukról elhíresült emberek, mint Bayer Zsolt, Döbrentei Kornél vagy Takaró Mihály.

A kormány állítása szerint csökken az iskolai szegregáció.

  • Ez megint csak nem igaz. Egy akadémiai kutatása 2008 és 2016 közötti időszakban jelentős romlást állapított meg a területen.

Amnesty.hu

Megosztás

Related posts