75 éves az Észak-Magyarország napilap

Megosztás

Tegnap ünnepelte 75. születésnapját az Észak-Magyarország, a megye vezető napilapja.

75 év jelentős idő egy ember életében. Mi sem példázza ezt jobban, mint hogy annak az olvasónknak, aki 1944. december 6-án született, jó eséllyel nemcsak unokája, de dédunokája is van már. Azaz ennyi idő alatt csaknem felnőtt négy nemzedék. Szóval 75 év jelentős idő egy ember életében.

75 év legalább ennyire jelentős egy napilap életében, hiszen ennyi idő alatt oly’ sok minden történt megyénkben (nem beszélve az országról és a nagyvilágról), hogy 75 oldal kevés lenne ahhoz, hogy felelevenítsük mindezt. Éppen ezért nem is próbálkozunk vele. Legyen elég annyi, hogy az elmúlt 7 és fél évtizedben közel 175 ezer eseményen vettünk részt, amiről mintegy 430 ezer oldalon számoltunk be. Hogy ez megvalósulhasson, abban kétszáznál több újságíró és fotóriporter segített. Sokan közülük ma már csak az emlékekben és a legendás történetekben élnek, de jó néhányan még ma is figyelik az utódok munkáját. A mi munkánkat. És ez a figyelem arra ösztönöz minket, hogy a tőlünk telhető legjobb újságot állítsuk elő.

75 éve mi vagyunk a megye napilapja. Mi szolgálunk a legtöbb településről friss hírekkel, mi számolunk be a legérdekesebb és a legmeghatóbb eseményekről, de nálunk olvashatnak a legszomorúbb dolgokról is. A tragédiák mögött álló embereket is mi mutatjuk be, és olvasóinkkal, valamint üzleti partnereinkkel közösen mi igyekszünk segíteni nekik. Bemutatjuk a dolgos mindennapokat, a települések életét, a különleges eseményeket és az ünnepeket. Együtt örülünk a sikereiknek, osztozunk a bánatukban és próbáljuk feledtetni a bosszantó dolgokat. Segítünk megoldani a megoldhatót, néha a megoldhatatlant is, és beszélünk azok helyett is, akik nem tudják hallatni a hangjukat.

Tesszük mindezt 1944. december 6-a óta. Néhányszor változott a nevünk és a logónk, ennél jóval többször az arculatunk, és székhelyünk is volt néhány. Igyekszünk lépést tartani a modern kor vívmányaival, így már 18 éve hírportálunk, a Borsod Online is segít eljuttatni a híreket olvasóinkhoz. Asztali számítógépen, laptopon, tableten és mobiltelefonon is ott vagyunk. De egyre több rendezvényen is találkozhatnak velünk, és hozzánk is ellátogatnak sokan.
75 év nagy idő egy napilap életében. És bár az olvasási szokások megváltozásával a könyvekhez hasonlóan nekünk is meg kell küzdenünk, remélem, hogy még sokáig lesz az Észak-Magyarország a megye napilapja!

– írja a fentieket a jubileumi köszöntőjében Uri Mariann főszerkesztő.

Az első lapszám: 1944. december 6.

Szabad Magyarország: az első szám a véget érő háború jegyében készült.

Észak 75. Nem volt versenytársa a lapalapításkor az Észak-Magyarország jogelődjének: a Szabad Magyarország első számát 1944. december 6-án láthatták az olvasók, és a fejléc arról tájékoztatta őket, hogy „A felszabadult magyar dolgozó társadalom napilapja”, illetve „A MOKAN komité hivatalos közlönye” az, amit a kezükben tartanak.

Múlt idő

1944 háborús év volt, a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár által kiadott „A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1842/1963” című alapos kiadvány a Szabad Magyarországon kívül mégis két további, abban az évben útjára induló kiadványról tesz említést. Az Értesítő március 15-től alkalmanként látott napvilágot, a „felső miskolci katolikusok” számára fogalmazott közleményeket, a Zempléni Reformátusok Lapja első száma pedig 1944. április 1-re datálódott.

Más években nem szűkölködött olvasni valóban a megye közössége. A témában megkerülhetetlen a Miskolcon született, a 27. kötetes Miskolci lexikont jegyző Thurzó Nagy László 1928-as kiadású, A vidéki sajtó története című kötete – a megyei könyvtárban őrzött példány függeléke a miskolci sajtóval foglalkozik. Itt azt olvashatjuk, hogy 1840 körül indult meg a sajtó iránti nagyobb érdeklődés Magyarországon. Kun Miklós, Miskolc főbírája nevéhez köti az írás az első lapalapítási (gondolat)kísérletet, az első helyi újságként említve aztán a Borsod című lapot, amelynek a megjelenését 1866. december 13-ára teszi. A rá következő idő a helyi sajtó virágzó korszaka volt.

Mit ígért a parancsnok?

A Szabad Magyarországra visszatérve: az első szám a véget érő háború jegyében készült. Nem derül ki, hogy kik írták és szerkesztették – a megyei könyvtári bibliográfia megjegyzi: az első felelős szerkesztője Világ Miklós volt. A december 6-i szám felszabadítónak nevezve köszönti a Vörös Hadsereget, és közreadja a katonai parancsnok 1. számú parancsát. Itt a Vörös Hadsereg megnevezése „megszálló”.

Szerző által nem jegyzett, a későbbi, letisztult sajtóműfajok szerint a tudósításra leginkább emlékeztető beszámoló a „Michajlov tábornok kinevezte a város vezetőit” címet kapta, s arról ad benne hírt a lap, hogy a Vörös Hadsereg nevezett parancsnoka a Városháza tanácstermében kihallgatáson fogadta „a város és egyházi hivatalok, a Szálasi-uralom alatt illegálisan működő pártok és a szervezett munkások képviselőit”. A találkozó azt a célt szolgálta, hogy Miskolcon minél előbb helyreálljon a rend, és meginduljon a termelőmunka. A Vörös Hadsereg nem akarja Magyarországon a szovjet rendszert megvalósítani, a maga kormányzati rendszerét a magyar nép maga választja majd meg – ezt mondta a tábornok a jelenlévőknek, akik nem láthattak a jövőbe. Az akkori jelent érintő követelés is elhangzott: „a város lakossága a legnagyobb egyetértéssel működjék közre a német fasiszták szétzúzásában”. A tábornok kinevezte a polgármestert, dr. Gálffy Imrét.

Az írás nem említi, de a nyilas hatalomátvételig is ő vezette a várost, majd 1949 februárjáig töltötte be a hivatalát. A Rákosi-rendszerben kitelepítés és szenvedés volt az osztályrésze. Dr. Gálffy Imre 2013-ban posztumusz Miskolc díszpolgára lett.

Borsod Online

Megosztás

Related posts