“Orbán olyan lett, mint egy tanyasi földesúr”

Megosztás

Kéri Lászlóval készített interjút olvashattunk a Hírklikk webportálon. Ennek második részében fogalmazza meg az ismert politológus a fenti véleményét.
A beszélgetés érdekesebb megállapításait idézzük az alábbiakban:

Országosan is így alakult: gyűlt, folyamatosan gyűlt a sok apró, vagy nagyobb dolog, és ebbe zuhant bele a választás előtt még kellő időben a Borkai-ügy. Szinte egyszerre jött a felismerés, hogy ilyenekkel vagyunk körülvéve

– adta a Fidesz választási kudarcának egyik indokát Kéri László politológus a Hírklikknek adott interjú második részében. A politológus négy metszetben – politikai, gazdasági, lélektani és nemzetközi – elemzi a történteket, illetve a választás óta eltelt egy hónap eseményeit. Beszél a kormánypárt rossz retorikájáról, Kövér László kártékonyságáról, az ellenzék helyzetéről, a helyi vállalkozók átállásáról és arról, hogy Orbán Viktor biológiailag és politikailag is megöregedett.

Négy metszetben látom a tanulságokat: a politikait, a gazdaságit, a lélektanit, és a nemzetközit. Azt már említettem az előző beszélgetésünkben, hogy a Fidesz még nincs abban az állapotban, hogy felfogta volna a tanulságokat, keresi – és rendre meg is találja – a harmadrangú kifogásokat. A stratégiát sem találták ki, egyelőre azt tapasztalom, hogy megelégednek azzal, ha reggeltől estig azt hangsúlyozzák: úgy sem lesz képes az ellenzék megőrizni az együttműködést. Feltupíroznak minden kisebb, vagy éppen jelentéktelen konfliktust, vagy éppen gyártanak ilyeneket. Lényegében most ugyanazt csinálják, amit a választás előtt, azaz, hogy úgy sem lesz működőképes ez az együttműködés. Én ebből az egy hónapból nem ezt látom. Van ilyen is, de azt is mondhatnám, hogy ezek reális konfliktusok. Az egyik ilyen a helyek elosztásából fakad, nyilván nem volt könnyű ezekben megegyezni, a másik pedig abból fakad, hogy miként kezeljék az átvétel után tapasztaltakat: azonnal ütni a Fideszen a látható hiátusok okán, vagy várni velük. Szóval az állításom az, hogy a Fidesz nem tanult, beleálmodja a konfliktusokat az ellenzéki együttműködésbe és ezt fújja, ahogy Karácsonynál az alkalmatlansággal tette. Lesz majd ennél komolyabb munka is a kormánypártban. Most azonban még meg se nyitották a tanulság feldolgozásának időszakát, bár már olvasni erről is kezdeményezéseket. De a párt vezetésének szembe kell néznie a több ezer éhes szájjal is; nagyon sokan maradnak most munka nélkül. Nem lesz könnyű elhelyezni az embereket, pláne olyanokat, akik a Fidesz kegyéből kaptak állást korábban.

[Orbán] talán már tovább jutott, mint például Kövér László. Kövér még mindig a régi nótát fújja: aki nem a Fideszt támogatja, az hazaáruló. Az őrület fázisaiban az országgyűlés elnöke eljutott már eddig. Csak azzal nem kalkulál, hogy ma az országban többen vannak, akik nem a Fidesz hívei. Ha ezt teszik ezekkel a szavazókkal, akkor biztos, hogy nem fognak 2022-ben a Fidesz mellé állni, sőt mozgósíthatja azokat, akik nem mentek el szavazni. Kövér a Fidesz eddigi praxisának a legkártékonyabb módszerével akarja orvosolni a helyzetet, mintha a nyílt sebbe egy zsák sót öntenének.

A [jászberényi választáson] történtek is csak azt mutatják, hogy a Fidesz nem jutott el a megfelelő következtetésekig, és ezt húzza alá az a tervük, hogy új törvényt alkossanak az iparűzési adó kényszerű elköltésére. Nem nyugodtak bele a vereségbe, büntetni akarják az ellenzékivé vált városokat. Ezt azonban nem lehet úgy, hogy csak az ellenzékiekre hozok törvényt. Ez tehát megint öngól lesz, mert meg fogják szívni a fideszes városok is, Debercentől Győrig. A terv a végiggondolatlanságot mutatja, a pánikot, a kapkodást. Ezt látom egy hónapja: oszcillálnak a kiegyezési szándéktól a pánik-cselekvésekig. A hisztéria egyik oldalán ott van Kövér, aki talán soha nem szerepelt ilyen sokat. De vajon mit keres a politika fő színpadán a Ház elnöke? Sem Szabad György, sem Gál Zoltán, sem Szili Katalin nem tett ilyet a parlament elnökeként. Kövér a saját pártján belül is a legradikálisabb hangvétel szócsöve, és mindezt a népképviselet elnökeként. Ez teljes közjogi képtelenség.

[Az ellenzéknek] nehéz a helyzete, hiszen meg kellene tartani az egységet, legalább a polgármester, és a stratégiai döntések közös támogatásában. A pártok nyilván nem szűnnek meg pártokként működni, és már el is kezdődött az egymástól való különbözés hangsúlyozása. Ez lesz a legkomolyabb feladat az elkövetkezendőkben: hogyan lehet a reális pártérdekeket összeegyeztetni az önkormányzat eredményes működtetésével. De ennek kialakítására van még három év. Az nagyon hosszú idő. Ki kell találni azt a modus vivendit, amelyben a pártok túl akarnak élni, a sikerből profitálni, ugyanakkor az együttműködést fenntartani, ez ugyanis erős kényszer lesz rajtuk 2022-ben is. Azt hiszem a probléma elsősorban ügyek mentén oldható meg. De most erősen kell koncentrálni azokra a kisebb nagyobb korrupciós ügyekre, amelyekről minden nap hallhatunk. Győrben például többéves börtönbüntetés néz ki azért, hogy tízmilliárdos tételben parkoltattak pénzeket, és ugye az is kiderült, hogy a Számvevőszék öt éve nem vizsgált meg semmit a városban. Ismétlem: minden nap kiderülnek kisebb-nagyobb csalások, korrupciók, és akkor a kormányzat működésébe bele sem láttunk. Itt van most ez az EU-s büntetés, hogy 700 milliárdot vissza kell fizetni; én egy ilyen ügyet az ellenzék helyében egy pillanatig sem engednék el. Mert ezt a pénzt mindannyian fizetni fogjuk, miközben azt a pénzt, ami miatt a büntetést kapjuk, elvitte a Garancsitól a Mészáros Lőrincig az összes oligarcha. Ez komoly esély az ellenzéknek: az egész Fidesz-rendszer lényegét tudná elkapni.

Közösen rá kell szállni ezekre az ügyekre, az EU-s büntetésre, vagy a Győrben történtekre, de arra is, hogy az ÁSZ hogy tehette meg, hogy bűnös módon nem vizsgálódik ott, ahol pedig feladata lenne. Tudnunk kell, hogy miért kaptuk a büntetést, és ki kapta azt a pénzt, amit most nekünk kell kifizetni. Ez tehát nagy esély az ellenzék számára. Mint ahogy az is, amiről Lengyel László beszélt mostanában, a horizontális koordináció. Az ellenzéki városok egymásra vannak utalva. A Szabad Városok Szövetségében én nagyon nagy fantáziát látok, ez a tizenegy város lefedi az ország összes régióját. Ha ráhelyezünk egy nagy X-et az ország térképére, akkor láthatjuk ezt. Ha most lesz elég nagyvonalúság Karácsony Gergelyékben, akkor bizonyos mértékig egyenjogúsítanák az együttműködésben ezeket a településeket. Minden hónapban meg lehetne tartani, mindig más városban a koordinációs értekezleteket, és szerintem a nyilvánosság előtt. Ebben óriási politikai lehetőség van, és egy kicsit semlegesítené a Budapest-központúságot. Így megakadályozhatják azt is, hogy a kormány kijátssza egymás ellen ezeket a városokat. A Fidesz eddigi hatalomtechnikáit ismerve szinte biztos, hogy így lesz. Egyébként fontos következménye a választásoknak, hogy az ország egyharmadát ki lehet venni a korábbi médiatérből. A központi médiumoknak sokkal kisebb a jelentőségük, mint korábban, viszont megnőtt a szerepük a vidékieknek; a helyi rádióknak, tévéknek; sorra mondják fel a szerződéséket. Az meg külön érdekesség, hogy a kormánypárti győri lap főszerkesztőjének azt az embert nevezték ki, aki aláírta a petíciót Borkai ellen. Azt akarom mondani, hogy az ország egyharmada végre kivehető abból a médiaőrületből, amelyben szenved az ország kilencven százaléka. Abban nem lesz változás, hogy a hagyományos médiavilágot a Fidesz elvette; a tv2, vagy az origo nem fog a választási eredmények miatt megváltozni.

Abban a világban, ahol uralható helyi média van, ott nagyon nagy áttörés lehet. Szóval van mozgástere az ellenzéknek. Ehhez persze világos leltár kell készíteni. Vannak dolgok, amin nem lehet segíteni, illetve annyiban igen, hogy az ügyek legyenek nyilvánosak. Mint például a Questor-ügy, ahol szintén milliárdok tűntek el. Vannak döglött ügyek, de tantörténetnek nagyon is fontosak lehetnek, ha ismerjük a részleteket. Már csak önvédelem okán is: ilyet ti ne csináljatok.

[Orbán Viktor] folyamatosan hibázik, amit én azzal magyarázok, hogy aránytalanul el van foglalva azzal, hogy pozícionálja magát nemzetközi szinten. Ott akar lenni a háttérjátszmákban, abban, hogy lehetőleg a számára kedvező személyes kombinációk alakuljanak ki az Unióban. A mostani választási kudarc mellesleg annak is tulajdonítható, hogy Orbánt nem érdekelte. De rafinált ember: megadta a vonalat Tusványoson, és odadobta a gyeplőt a többieknek: nézzük mire mennek nélküle. Hogy ez lett a váratlan eredmény, azt is jelenti, hogy kezében tart egy piros lapot, amelyet bárkinek felmutathat. Vagyis mostantól senkinek nincs biztos helye a Fideszben. Orbán bármikor fordíthatja az eredményt úgy, hogy tessék: egyszer nem én csináltam és ez lett belőle, elbasztátok.

[A Borkai-ügyben is] mutogathat másokra, hányan csináltak magukból hülyét Gulyás Gergelytől Novák Katalinig. Orbán az az ember, aki képes kijönni vert helyzetből is. Normális ember belátja, ha hibázik, ő viszont úgy stilizálja a vereséget, hogy abból egy következő győzelemhez vezető út lesz. Nem tudom, hogy így megöregedve még mennyire változásképes – mert nagyon megöregedett, és nagyon sokszor ismétli a marhaságait – látszik, hogy egy kicsit fáradt.

Míg korábban nagyon adott magára, mostanra viszont szétesett, olyan lett, mint egy tanyasi földesúr. De ott a politikai öregedés: a május EP választás számára nagy kudarc volt, ennyire nem fogott még mellé. Azt hitte, hogy szélsőjobboldali áttörés lesz, és az ellenkezője történt. Cserben hagyta a politikai érzéke, ő már ennek a félig eszetlen banda vezérének képzelte magát. Ehelyett a perifériára kerültek, pedig saját magát valahol az Európai Parlament alelnökeként látta legalább. Az, hogy most visszasomfordálnának a Néppártba, ez az elmúlt másfél év teljes nemzetközi kudarcát jelenti.

Hírklikk.hu

Megosztás

Related posts