A számok alapján sem izgatja túlzottan kormányt az egészségügy

Megosztás

Jelentősen elmaradnak a magyar egészségügy eredményei az európai átlaghoz képest, állapította meg az Európai Bizottság a 28 uniós tagállam, illetve Norvégia és Izland egészségügyi rendszerének mélyreható, országspecifikus elemzése alapján. A Bizottság ugyan arra jutott, hogy 2000 óta javulás tapasztalható a magyar egészségügyben, az eredmények még mindig elmaradnak a legtöbb uniós országétól, de még a Magyarországgal azonos alapról induló Csehországétól, Lengyelországétól és Szlovákiáétól is.

A jelentés szerint az erősen központosított magyar egészségügyi rendszerben korlátozottabb az ellátás, mint az európai átlagban. “Az egészségügyi ágazat krónikusan alulfinanszírozott, és úgy tűnik, az egészségügy nem kiemelt prioritás, amint azt az egészségügyi közkiadások viszonylag alacsony részaránya is mutatja” – írják, kiemelve, hogy Magyarországon az állam csak az egészségügyi kiadások kétharmadát fedezi, szemben az uniós átlag 79 százalékkal, így a magyar pácienseknek saját zsebből jóval nagyobb arányban (27 százalék) kell azt kiegészíteniük, mint az uniós átlag 16 százalék. A közvetlen lakossági hozzájárulás majdnem felét gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre költik, amely arány az egyik legmagasabb az EU-ban.

A jelentés persze pozitívumokat is felvillant, a várható élettartam például jelentősen javult 2000 óta, de még így is öt évvel elmarad az uniós átlagtól: 76 év, szemben az eu-átlag 81 évvel.

A jelentés nagyon lesújtó képet nyújt arról, hogy miért hal meg annyi magyar: mint írják, a halálozások fele életmódbeli tényezőknek tudható be. A magyarok még mindig Európa legerősebb dohányosai közé tartoznak, és nagyon súlyos probléma az alkoholizmus: 2017-ben még mindig tíz százalékkal magasabb volt az uniós átlagnál az alkoholfogyasztás – írta a 444.hu.

Megosztás

Related posts