Kásler miniszter: Szó sincs államosításról, és nem ég a ház, különben is a betegek a hibásak!

Megosztás

Dolgozni fogunk reggel, délben és este – ígérte Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Parlament Népjóléti Bizottsága előtt tartott éves beszámolójában.

Minden területen több elképzelés van az átalakításokat illetően, így senki nem lehet biztos abban, hogy az, ami éppen kiszivárog a sajtóban, az az igazi program. E szavakkal figyelmeztette a hallgatóságot Kásler Miklós, a Parlament Népjóléti Bizottságának keddi ülésén, ám egyúttal jelezte azt is: kemény munka folyik a tárcánál, legyen szó az alapellátásról, a finanszírozásról, vagy éppen a struktúra átalakításáról. Mint fogalmazott, maga is érzékeli, hogy igen nagy érdeklődésre tart számot az egészségügy mind a kormánypárt, mind pedig az ellenzék oldaláról, ám mint később, egy képviselői kérdésre adott válaszában fogalmazott: azt nem tapasztalja, hogy „égne a ház”, szerinte legfeljebb „csőtörésről”, vagy „dugulásokról” lehet szó.

Szó nincs államosításról az alapellátásban – hangsúlyozta a miniszter Lukács László György (Jobbik) felvetésére reflektálva. A képviselőt Zombor Gábor (Fidesz) is biztosította arról, hogy a Fidesz-KDNP frakció semmilyen olyan előterjesztést nem szavaz meg, amely a háziorvosi praxisok vagy a patikák államosítását, netán a kórházak bezárását célozná.

Az alap- a járó- és a sürgősségi ellátás egyetlen ellátási egység, amelyet a mentőszolgálat köt össze, ennek megerősítését szolgálta az elmúlt 9 évben beszerzett 1057 új mentőautó, a 255 új, és felújított mentőállomás, valamint a korszerűsített helikopterpark – folytatta a miniszter.

Tökéletesen működik a sürgősségi betegellátás január 1-je óta

– szögezte le a tárcavezető, hozzátéve: tévedtek, akik azt gondolták, hogy nem lehet mindössze egy-két hét alatt kialakítani az SBO-k rendszerszerű működését. Minimális, mintegy 600 millió forintos ráfordítással, az EESZT segítségével ma már teljes mértékben kontrollálják, hogy hol, mikor, mi történik.

A nemzeti rákellenes program mintájára tavaly elkészült az öt nemzeti egészségprogram, amelyek a nemzeti népegészségügyi program vázát képezik – mondta a miniszter 17 hónappal azután, hogy utoljára beszámolt a tárca elvégzett feladatairól és jövőbeni terveiről a bizottság előtt. Azóta 55 új egészségfejlesztési irodát nyitottak meg az új egészségkultúra terjesztése érdekében, és kibővítették a kötelező védőoltások körét a bárányhimlő elleni vakcinával.

Az elkerülhető halálesetek magas száma nem azt igazolja, hogy az egészségügynek nincs kórháza, ágya, műtője vagy sebésze, hanem azt, hogy a magyar beteg – mivel az egészségtudatosságával senki nem törődött, még ő maga se – nem megy el időben orvoshoz. Azonban például az atherosclerosisos betegek, akik korai diagnózis esetén kiválóan kezelhetők lennének, ám megvárják míg gangrénás lesz a lábuk, és akkor mennek orvoshoz, amikor már csak az amputáció a megoldás – mondta a miniszter.

Ugyancsak a betegek, pontosabban a kórházba látogatók generálják leginkább a kórházi fertőzéseket, hiszen – mint a tárcavezető fogalmazott – a fertőzések legnagyobb része kívülről kerül az intézményekbe. Ez nem is nagyon kerülhető el, mivel „a látogatókat nem lehet tetőtől talpig fertőtleníteni”.

Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol a teljes onkológiai struktúra kialakult, és ez példaként szolgálhat a régió többi állama számára – indokolta a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia létrehozását a tárcavezető. Ennek tükrében jogosnak tűnt Pesti Imre (Fidesz) kérdése, miszerint a daganatos betegségek gyógyítására fordított erőforrások tekintetében a nemzetközi középmezőnybe tartozunk, ám a mortalitás sokkal rosszabb, mit másutt.

Az 500 milliós európai populáció csupán 22 százaléka mögött van nemzeti rákregiszter, és a statisztikai módszerek is eltérőek, amelyekkel dolgoznak. Magyarország sok daganattípus esetében vezeti a nemzetközi morbiditási és mortalitási listákat, azonban míg a megbetegedés gyakorisága 2010-19 között 10 ezerrel, a halálozási szám néhány száz esettel emelkedett, ami arra utal, hogy az alkalmazott terápiák hatékonysága jelentősen javult – magyarázta Kásler Miklós, hozzátéve, ezzel 88 ezer daganatos ember életét mentették meg az adott időszakban.

Beteg a struktúra, de ennek gyógyítását az új egészségkultúra alapjainak lefektetésével, valamint a primer- és szekunder prevenció erősítésével már elkezdték – válaszolta a miniszter a struktúraátalakítást firtató kérdésekre. Az ágyak szakmák közötti, jobb elosztásában is gondolkodnak, példaként említette, hogy a traumatológiai ágytöbbletet az érsebészetekre csoportosítják át, ahol viszont kevés a kapacitás.

Leszögezte: nem lesz kórházbezárás, ugyanakkor azt is mondta, több elképzelés is van a tarsolyukban a struktúra átalakítását illetően, éppen ezért soha, senki nem lehet biztos abban, hogy az a reális elképzelés, ami éppen kiszivárog a sajtóban.

Bár expozéjában a miniszter nem tért ki a kórházak adósságának rendezésére, a bizottság tagjai közül többen is firtatták azt. Az Emmi és a Pénzügyminisztérium közösen térképezte fel az eladósodás okait, és arra jutottak, hogy azok mögött 20-30 százalékban menedzsmenthiba áll, de a finanszírozás, és a tvk nem megfelelő elosztása is szerepet játszik – érkezett a válasz.

„Ezért kénytelenek vagyunk a finanszírozási rendszert alapjaiban átalakítani” úgy, hogy a beteg viszi magával a tvk-t, és ott fizetik ki ez ellátás költségét, ahol a beteget kezelik – mondta Kásler Miklós, hangsúlyozva: “ez még csak egy gondolat”.

Medical Online

Megosztás

Related posts